A nagy menet

– Nem, őt nem! -tiltakozott Don. -Ugyan miért? Így is lógsz 2000-rel! -mondta Josh. -Nem lesz bántódása a kicsikének, ígérem! De ha van jobb ötleted, szólj. De nem vagy most abban a helyzetben, hogy te szabd meg a feltételeket! – De kérj bármit, akármit!! – üvöltötte Don magánkívül. -Én őt akarom. Ha akarnám, erőszakkal venném el, de én még cserébe az adósságodat is elengedem. Mert hát úgy pókerezni, hogy nincs nálad elég pénz, elég nagy pofátlanság. – válaszolt Josh és a szomszéd asztalnál ülő nő felé sandított, aki láthatólag semmit sem hallott kettejük vitájából.

Don visszagondolt pár órával ezelőttre, amikor elindultak Vicky-vel, minden szép és jó volt. -Csak egy órára ülünk be és elnyerem a gatyáját is az ürgének, aztán miénk az éjszaka! -ígérte. Vicky persze hallatlanul dühös volt, de tudta, hogy Don sosem viszi túlzásba a játékot, így végülis belement az egy órába. Az egy órából lassan kettő, majd három lett, ezalatt Don folyamatosan vesztett, de igyekezett mindig mosolyogni a lány felé, mintha minden rendben lenne. De semmi sem volt rendben. Vicky először hallatlanul unta, majd duzzogni kezdett, aztán egyre mérgesebb pillantásokkal bombázta Dont. Most pedig (beletörődve, hogy ebből az éjszakából már semmi nem lesz), unott képpel, egyedül ült a szomszédos asztalnál, kavargatva az italát és a kapcsolatukon gondolkodva. Josh természetesen már megjövetelükkor kinézte magának Vicky-t, aki feszülős miniruhájában, hosszú combjaival és égővörös hajával mindenhol feltűnést keltett. Sokszor odapillantott rá játék közben és eljátszadozott a gondolattal, hogy mi lenne ha… És most, ahogy ránézett a szerencsétlen félnótás Donra, aki rettentően félt tőle és az embereitől, aki tartozik neki 2000 dollárral, akinek egyetlen vagyona…Vicky, tudta: a férfinak nincs választása. Elegen megtapasztalták, milyen kellemetlen is tartozni Josh Megan-nak. Volt, aki olcsón megúszta: egy pár törött térd mindenkit fizetésre bír. De akadtak olyanok is, akiknek véletlenül leégett a házuk vagy felrobbant a kocsijuk. És Don ez utóbbi csoportba esett az összeg nagysága miatt. -Nos? -kérdezte Josh. – Kezdek türelmetlen lenni. – Nem, inkább verjetek össze, de akkor sincs ennyi pénzem. – fogta könyörgőre Don. – Ezen akarok segíteni. – vigyorgott Josh. – Döntsd el: elveszítesz mindent; kocsidat, lakásodat, állásodat -hidd el, el tudom intézni- vagy fél óra vele. -mutatott Josh Vicky-re. – Fél óra és minden rendezve van.

Don tépelődve nézte a lányt, akit még csak pár napja ismert meg, de akihez már most hallatlanul kötődött. – Hagy beszéljem meg vele! – kérte Josh-t. – Rendben, de igyekezz! Don odament Vicky asztalához és leült. – Mi a francot képzelsz magadról? – fakadt ki a lány. -Drágám, csillapodj! – kérte Don. – Iszonyú nagy bajban vagyok. Vesztettem. Mindent, érted? Mindent. – És engem is te szemét! – kiabálta a lány. – Mennyivel lógsz annak a tuskónak? Összekaparjuk, csak tűnjünk el innen! Aztán holnap majd meglátom, hogy mi legyen velünk. – mondta Vicky. – Drágám, ez nem olyan egyszerű. 2000-et vesztettem. – Úristen, honnan fogsz ennyi pénzt szerezni? Mikorra kell? – Nem a pénz kell neki. – felelte Don, de tudta, hogy ez nem teljesen igaz és majdnem a föld alá bújt szégyenében. – Hanem? – kérdezte Vicky. – Hanem te. – sütötte le a szemét Don. – Mit képzel ez magáról? – üvöltötte a lány és felállt majd Josh-hoz ugrott. – Mi a jó büdös francot képzel magáról? – Lassan a testtel, baby! – ripakodott rá Josh. – Ha nem tetszenek a feltételeim, fizetni is lehet, most kp-ban, vagy lehet viselni a következményeket. De nem ajánlom sem magácskának, sem pedig a barátocskájának. – válaszolt nyugodtan Josh. A lány visszanézett Don-ra. -Miről beszél ez? -kérdezte. – Emlékszel Patrick-ra? Akit a múlt héten mutattam be neked. – A tolókocsisra? -Igen. -válaszolta Don. -Hát Ő nem fizetett. – mondta Don és legszívesebben összeverte volna magát. A lány elsápadt. – Mit akar tőlem? -kérdezte. -Óh, csak egy fél órácskát magával kettesben. -válaszolt Josh és sokatmondóan végigmérte Vicky-t, formás lábától a kerekded csípőjén át a mély dekoltázsáig, amit a félig lehúzott zippzár láttatni engedett.

Vicky mindig is büszke volt az alakjára, ezért sokszor vett fel olyan ruhát, ami hagyta érvényesülni telt kebleit, melyek most is erősen domborodtak a feszülő ruhában, szinte szétfeszítve az őket takaró zippzárt. – Hajlandó vagyok elengedni a pénzt, sőt… még adok mellé egy ezrest maguknak. Mindezt egy vacak fél óráért. – És ha nemet mondunk? – kérdezte Vicky. – Azt nem ajánlom. – morogta Josh és egy pillantására előléptek az emberei. -Egyiküknek sem. – Merre? – kérdezte hirtelen Vicky. Kérdésével teljesen meglepte Dont, aki már látta ezt az arckifejezést a lányon. Akkor ilyen, amikor valamit titkol, de világért sem árulja el, inkább duzzog. -Vagy itt, mindenki szeme láttára? – Erre parancsoljon, hölgyem! -vigyorodott el Josh, és kinyitotta a hátsó szoba ajtaját. Vicky belépett, anélkül, hogy visszanézett volna. Josh becsukta maguk mögött az ajtót és Don csak kifejezéstelen szemmel bámult utánuk majd lerogyott a legközelebbi székre. Bent egy biliárdasztalon kívül csak két szék volt, így a lány egyből a játékasztalhoz lépett. – Essünk túl rajta! -mondta Vicky és szembefordult az asztallal. Josh mögé lépett és kezét a miniruha alá csúsztatta. Vicky engedelmesen kis terpeszbe állt, hogy a férfi jobban hozzáférhessen, aki lelkesen taperolta a fenekét, majd hirtelen megérezte a nyakán a férfi melegét. Josh csókolni kezdte a nyakat, míg egyik kezével markolászta a lány fenekét és szemeit a dekoltázs mélyedésébe fúrta. Aztán a másik kezével szép lassan, akkurátusan lehúzta a zipzárt és benyúlt a résen. Vicky Becsukta a szemét, amikor a férfi hozzáért a mellbimbójához és masszírozni kezdte azt.

Josh még sosem fogott ilyen csodálatos halmokat, így teljesen lehúzta a zippzárt, hogy szemével még jobban gusztálhassa őket. Vicky domborulatai kibuggyantak szűk börtönükből, lévén nem volt rajta melltartó. Josh odahajolt a jobb mellbimbóhoz és belenyalt, majd teljesen szájába vette, és finoman szopogatni kezdte, míg kezeivel letépte a lány bugyiját és a földre dobta. Megfordította a lányt és felhajtotta a ruhát. – Állj terpeszbe! – parancsolta. Vicky engedelmeskedett. Josh végigfuttatta kezét a comb bársonyos bőrén és megállapodott a szeméremajkakon, miközben nyelvével körkörösen Vicky bal mellbimbóját nyalogatta. Aztán leguggolt és fejét belefúrta a lány ágyékába. Iszonyatosan begerjedt a finom, borotvált husi látványától és eszét vesztve nyalni kezdte az eléje táruló csodálatos kelyheket. Vicky érezte, hogy az érdes nyelv fel-alá csapkod szeméremajkain, és csiklója körül köröz. Josh egyre mélyebbre hatolt nyelvével a hüvelybe, de érezte, hogy lassan nem bírja tovább, ezért abbahagyta és rálökte a lányt az asztalra, a golyók csak úgy gurultak szanaszét. Vicky teljesen kiszolgáltatott helyzetben, szétterpesztett lábbal várta, hogy eljöjjön az este legszörnyűbb része. Becsukta a szemét, ahogy érezte, hogy a férfi beléhatol. Josh szinte megőrült a látványtól, nem tudta hova kapjon a kezeivel; az egyikkel Vicky melleit markolászta, mellbimbóit masszírozta, másikkal a lány alá nyúlt és a fenekét markolta meg, miközben egyre gyorsuló ütemben mozgott a lányban, férfiasságát egyre mélyebbre lökve benne.

Óriási lökéssel belelőtte a lányba spermáját, majd kiszállt belőle. Hirtelen mozdulattal a hasára fordította Vicky-t és terpeszbe állította. – Istenem, de gyönyörű! – mondta Josh és beleharapott az eléje táruló fenékbe. Aztán még mindig meredező férfiasságát a felkínált testrészbe rakta. Vicky felkészült a legrosszabbra, de szerencséjére már sokszor volt ily módon férfival, ezért tudta, hogyan kell ilyenkor kellőképpen ellazítani az izmokat, hogy befogadhassa a hímtagot. A férfi továbbra sem tudott betelni Vicky melleivel, ezért kezei újra előrekalandoztak, és hátulról markolták meg a feszes, gömbölyded kebleket, miközben erőteljesen nyomta hímvesszőjét a lány ánuszába, amelyet teljesen kitöltött. A szűk lyuk egyre szűkebb lett és végül nem bírta tovább; beleélvezett. Lassan húzta ki elernyedt férfiasságát és ellépett a lánytól. – Huh, mekkora menet volt. Látod, még csak húsz perc telt el! Igazán megismételhetnénk egyszer. – mondta a férfi, miközben még egyszer végigsimított a telt kebleken. – Nézd meg, összekentem magam! – szólt Josh és lehajolt, hogy megnézze a foltot. Vicky szeme előtt vörösbe borult a világ és megszűnt gondolkozni. Felkapott egy biliárdgolyót és teljes erőből fejbe vágta vele a férfit, aki szótlanul elterült. A lány rávetette magát a mozdulatlan testre, és addig ütötte a golyóval a fejét tiszta erőből, amíg csak el nem fáradt a keze. Aztán gyorsan összehúzta a zippzárt, és bár a szíve a torkában dobogott, tudta, hogy most minden perc drága. A pulzusa vadul lüktetett.

Nagy levegőt vett és kilépett az ajtón. – Jól vagy édesem? Mi történt? – kérdezte Don. – Ne legyél hülye! Tűnjünk el erről a borzalmas helyről! – kiáltotta a lány. – Hé, a főnök miért nem jött ki? – lépett oda Josh egyik embere. – Kicsit elfáradt. Nem csodálom, elég sokáig bírta! -erőltetett Vicky mosolyt az arcára és már sietett is kifelé. Mikor kiértek, a lány elkezdett futni. – Hova rohansz? – kiáltotta utána Don. Vicky visszafordult: – Megöltem a rohadékot, úgyhogy fuss, ha nem akarsz itt megdögleni! Ja, és gondolom azt mondanom sem kell, hogy végeztem veled! – mondta a lány és beleveszett az éjszakába.

Vélemény, hozzászólás?