Anya és Fia anális kalandjai

Jácint letörten ült a konyhaasztal mellett. Újabb este a barátokkal, újabb flörtölés lányokkal és újabb kapcsolat nélkül, kielégítetlen maradás. Ez ment már elég régóta. Mindennek tetejébe még az édesanyjával egy házban élt. Nem mintha kifogása lett volna a nő személye ellen. Nyílt és őszinte kapcsolatuk volt. Ráadásul az anyja a korosztályában kifejezetten csinosnak számított, amit Jácint legnagyobb bosszúságára a barátai többször ki is jelentettek. De mindezek ellenére úgy vélte, hogy könnyebben találna igazi barátnőre, ha saját lakása lenne. Bár a jelenlegi ismerkedési szerencséjével ez még a jövő zenéje volt.
Az anyja lépett a konyhába egy puha, vékony kék fürdőköpenyben. “Talán nincs is alatta más” – gondolta a fiú, majd rögtön megrótta magát ezért.
Margit arcán még látszott, hogy alig pár perce kelt ki az ágyból.
-Jó reggelt édesem! Kellemes estéd volt? – kérdezte a nő a fiútól és könnyedén megborzolta annak haját.
-Aha..elment. – felelte Jácint nem túl meggyőzően.
-Oh! Nem volt jó?
A fiú csak némán lehajtotta a fejét. Margit egy széket húzott mellé és leülve az arcába nézett.
-Mi a baj? Mi történt?
-Nem történt semmi. Beszélgettem néhány lánnyal…de sehova nem jutottam. Megint. És ez egy kicsit frusztráló.
-Óh édesem, megértelek! – mondta az anyja és megszorította a kezét.
Jácint meglepetten vette észre, hogy az érintéstől kezdett feléledni odalent. “Jézusom, már olyan kétségbeesett vagyok, hogy attól megmerevedek, hogy a saját anyám megfogja a kezem?” – gondolta. A “saját anyám” gondolattól viszont valamiért még keményebb lett a hímtagja. Hirtelen amiatt kezdett aggódni, hogy az anyja észreveszi a dolgot a vékony boxeralsóján keresztül. Szerencsére ült, így nem volt annyira feltűnő.
-Semmi baj kicsim! -mondta a nő együttérzően, majd gyorsan felállt és megkérdezte – Megöleljelek?
A gondolat felpezsdítette Jácint-t és majdnem felpattant, de ezt akarta elkerülni. Valami a belsejében viszont húzta és képtelen volt nemet mondani egy majdnem meztelen csinos nővel való közeli érintkezésre. Ezt a valamit még az sem zavarta, hogy az anyjáról van szó. Sőt. Tudatosult benne, hogy még jobban izgatja, hogy az anyjáról van szó.
Eközben Margit széttárta karjait és gyengéden, szeretően nézett rá. Jácint lassan felállt. Igazán nem is gondolkodott és minden álomszerű volt körülötte. Felállt és belépett a meleg ölelésbe. A pólóján keresztül is érezte a testének nyomódó puha fürdőköpenyt. És azt is érezte, hogy a nőn tényleg nincs alatta más, csak a selymes bőre. Azok a csodás keblek…halványan érezte a testének nyomódó mellbimbókat is. A fiú volt ugyan a magasabb, de a nő átkarolta a
vállait, Jácint pedig az anyja derekát fogta meg. Azután megtörtént. A kezei hátracsúsztak a nő derekán valamivel a popsi fölé, a csípője és merev pénisze pedig az anyja testének simultak. Csodálatos és felszabadító érzés volt. Egy pillanatig. Margit hirtelen levegő után kapott és korábbi meleg ölelése merevvé és riadttá vált. Ezt megérezve Jácint is megmerevedett. A nő érezte a fia feszültté válását és azonnal magyarázkodni kezdett:
-Édesem…nagyon sajnálom! Csak egyszerűen meglepődtem. .. Úgy értem teljesen természetes és érthető. Persze, nem úgy értem, hogy én vagyok szexi vagy valami hasonló… Te tényleg magányos lehetsz! …Jajj… Bocsánat! Nem úgy értettem kicsim!
Miközben beszélt elhúzódott Jácint-től, de azután a fiúra nézett és meglátva annak elgyötört arckifejezését, újra magához ölelte. Érezte, hogy a fiának továbbra is merevedése van, de elhatározta, hogy tovább öleli és ezzel bizonyítja, hogy minden rendben van és nem zavarja, ami történt. A legkevésbé sem. Igazából nem volt rossz érzés, de ezt alig akarta bevallani magának. Csak a természetes vágya tört elő, hogy vigasztalja és örömöt szerezzen a fiának bármilyen módon. “Jó…nem bármilyen módon. De miért is ne? .. Micsoda? Jézusom, milyen gondolataim vannak?” -járt a fejében. Margit bontotta az ölelést, majd a fiú vállán tartva a kezét előbb annak szemébe nézett, utána pedig puszit nyomott a homlokára. A puszi csak egy könnyed anyai csók volt, de Jácint sohasem érzett magában ilyen hőséget. A nő elengedte a vállait és elsétált.
Margit tovább aggódott a fia miatt és közben a helyes és helytelen gondolatok közt hánykódott. Szigorúan vallásos családban nőtt fel és élete java részében igyekezett elfelejteni azt, amit ott tanítottak neki. Ahogy idősebb lett, minden korábban elé állított erkölcsi szabályt és elvárást megkérdőjelezett. Erről az egyről viszont sohasem gondolkodott. A vérfertőzés minden hagyomány szerint elítélendő, univerzális tabu volt. Lehet, hogy a hagyományok szerint rossz dolog volt, de Margit visszagondolt arra, hogy hogyan érezte magát a fia karjaiban. És az érzés jó volt. Mélyen legbelül jónak találta és tudta, hogy akarja. Akarja a fiát. Azután beindult a régi, fiatalkori mechanizmus: van valami mód a szabály megkerülésére? Van arra lehetőség, hogy megvigasztalja a magányos fiát úgy…hogy ne számítson vérfertőzésnek?
És ekkor bevillant neki, hogy annak idején hogyan kerülték meg a házasság előtti szexet tiltó nagy szabályt. Az anál nem számított. Csak akkor volt igazi a szex, ha a fiú a hüvelybe tette. Ez a meggondolás vezette őt és néhány barátnőjét, így azután mindannyian túl voltak már az análszexen, mielőtt hüvelyi közösülésük lett volna. Szerette. Abban nem volt biztos, hogy minden barátnője hozzá hasonlóan kedvelte-e a dolgot, de ő szerette. Idővel persze úgy
döntött, hogy az egész szabály egy ökörség és azzal szexelt akivel kedve tartotta, de az anál kedvelése megmaradt. Úgyhogy most, amikor találkozott valamivel, ami az egész világ szerint helytelen, még mindig használhatja ezt a kibúvót. Eszébe ötlött, hogy a fia milyen levertnek látszott. Tényleg szüksége van az anyjára.
Jácint egy kis sétára indult, hogy kiszellőztesse a fejét. Amikor visszatért, az anyját a nappaliban a kanapén ülve találta olyan tekintettel, amit nem tudott hova tenni.
-Mi a baj anya?
-Édesem, gyere ülj mellém!
Jácint úgy ült le, hogy nagyjából egy láb távolság maradt köztük.
-Sokat gondolkodtam azon, ami ma reggel történt. – mondta Margit.
Jácint megfeszült, mintha felugrani és távozni készülne.
-Semmi baj! Ahogy mondtam…semmi baj! Ne aggódj! – nyugtatta az anyja és újra megfogta a kezét.
Jácint férfiassága pedig minden levegőben lógó feszültség ellenére újra merevedni kezdett az érintéstől.
-Gondolkodtam azon, hogy milyen magányos vagy és hogyan tudnék segíteni. Mint reggel nyilvánvalóan látszott, valami önkéntelen módon vonzónak találtál. -mondta a nő és a fiúra nézett, hogy lássa a reakcióját.
Jácint csak valahogy várakozóan feszültnek tűnt. Margit folytatta:
-Az anya és gyereke közti szex egyszerűen rossz… ezt te is tudod..mindketten tudjuk. De…és nem tudom, hogy fogsz erre reagálni, de… van egy mód ahogy megkerülhetjük ezt a tiltást. Tudod, hogy szigorú szabályok közt élő családom volt. Tinédzserkoromban a barátnőimmel azt mondogattuk, hogy…az anál nem számít. Kétségbeesetten szerettünk volna tapasztalatokat szerezni és élvezni a szexet. Vágytunk az intim együttlét kényelmére és izgalmára. Szóval úgy döntöttünk, hogy így bűntudat nélkül csinálhatjuk. – Margit nagyot nyelt, majd folytatta – Úgy döntöttem, hogy ezt neked is felajánlom.
Újra a fiára nézett és látta, hogy az leesett állal bámulja.
-Úgy érted… – hebegte Jácint.
-Igen. Ágyba bújhatsz velem, ha csak ide teszed. – mondta a nő és a dereka hátsó felére mutatott – Tudom, hogy van aki nem szereti és taszítónak találja. De ha te akarod…megteheted. – folytatta.
Margit nem tudta, hogy Jácint rengetegszer fantáziált análszexről, de még sohasem tudta kipróbálni.
-Én…én…szeretném…
-Hát rendben! De azt hiszem előbb ellenőriznem kell, hogy igazat mondasz-e. – felelte Margit pajkos mosollyal.
Jácint csak nézte, ahogy az anyja az ölébe nyúlt és megmasszírozta a dudort a nadrágja elején.
-Úgy látszik tényleg szeretnéd. – mondta a nő.
Ezután a másik kezével is odanyúlt és kigombolta a fia nadrágját. A feszültséget növelve lassan húzta le a zipzárt. A fiú hímtagja majdnem előrobbant az alsónadrágjából. Jácint szíve majdnem kiugrott a helyéből, ahogy az anyja benyúlt az alsónadrág nyílásán és a kincset keresve körbetapogatott. Amikor megtalálta, megmarkolta és előhúzta.
-Oh édesem, ez gyönyörű! Bármelyik lány szerencsésnek mondhatná magát, ha megtehetné ezt.. – mondta a nő és ajkait kicsit szétnyitva előrehajolt.
Jácint a menyországban érezte magát, ahogy hímtagját befogadta a meleg, nedves száj. A jelek szerint az orál sem számít. Margit pár centit benyelt, majd kiengedett. Megnyalogatta a makkot, majd nyelvét végighúzta a férfiasságon, mielőtt újra a szájába nem vette az egészet. Egy idő után Jácint érezte, hogy közeledik az orgazmusa. Az anyja szintén észrevette ezt. Kiengedte a szájából és felülve azt mondta:
-Ideje felmennünk az emeletre.
Megfogta a fia kezét és a lépcső felé húzta. Ott elengedte és előtte lépdelt felfelé. Jácint követte és nézte az arca előtt ringatózó popsit a fürdőköpeny alatt. Legszívesebben a gyönyörű félgömbök közé temette volna az arcát. Nagyon remélte, hogy a hátsó nyalása sem számít. Margit érezte magán a fia tekintetét felfelé menet és közben vadul száguldoztak gondolatai. Igen…éppen most kínálta fel a hátsóját a magányos fiának. És igen… épp most szopta a péniszét. Ez utóbbi szinte magától jött. Ahogy megérintette a merev hímtagot, a kezei automatikusan csatolták ki az övet, gombolták ki a nadrágot és nyúltak az alsónadrágba. Azután szintén gondolkodás nélkül előrehajolt és a fia kőkemény, gyönyörű férfiasságát a szájába vette. Igazából a méret aggasztotta. Messze nem a legnagyobb volt, amivel dolga akadt, de nagyobb volt azoknál, amiket a hátsó nyílásába engedett. De ha egyszer megígérte Jácint-nek…és a puncijába amúgy sem engedheti, hiszen az vérfertőzés lenne. Az pedig helytelen. Ezen járt az agya, amikor a hálószobája ajtajához értek és lassan kezdte elfordítani az
ajtónyitó gombot. Jácint közvetlenül mögé lépett. Margit érezte a hímvesszőjét a fürdőköpeny által fedett popsiján. A fiú odalent hagyta a nadrágját és csak egy póló illetve a vékony boxeralsója volt rajta. Jácint egyik kezével átkarolta az anyja derekát. Szorosan magához húzta a nőt és megcsókolta a nyakát. Margit mindig élvezte ha ott, a nyaka és válla találkozásában puszilják. Hátravetette a fejét és megadóan sóhajtott. Rájött, hogy kifehéredett ujjakkal szorítja az ajtó gombját. Előre nyomta az ajtót, Jácint pedig őt tolta előre. Nem a kezével, hanem egész testével. Egyként mozdultak a széles ágy felé. Margit királynőnek érezte magát, aki bármit megkaphat. Még a fiát is. “De csak a popsimba!” – emlékeztette magát.
-Tudom..csak hátul! – suttogta Jácint a fülébe és Margit-ban tudatosult, hogy valójában hangosan beszélt.
Egy másodperccel később már az ágyon feküdt a hasán, arccal lefelé, Jácint pedig rajta. A fiú kezei előbb a combjait simogatták, majd a hajával, a fülével, a nyakával és az állával játszadoztak. Azután az ujjak a szájába csúsztak és a nő szopni kezdte őket. “Úgy ahogy annak idején ő szopta a mellbimbómat.” -gondolta Margit és ettől bimbói még jobban megduzzadtak.
-Pont úgy, ahogy én szopogattam a mellbimbóidat, ugye anya? – suttogta Jácint a fülébe.
Margit megremegett ahogy a gondolatai visszhangját hallotta. Ezúttal biztosan nem mondta ki hangosan amit gondolt, mert a fia ujjai a szájában voltak. Talán valamilyen közös tudati hullámhosszon voltak. “Lehet, hogy az előbb az ajtóban sem beszéltem hangosan?”- töprengett.
A fiú keze a fürdőköpeny alá csúszott és végigsimította a bársonyos popsit, majd az ívek mentén a vágatba csúszott. Az ujjhegyek finoman megérintették a hátsó bejáratot. Azután a fia megcirógatta a puncit. Az ujjak játéka a tiltott helyen felkeltette a nő figyelmét.
-Nem Jácint! Ott nem érinthetsz meg! Csak hátul. Ez a szabály. – mondta és önmagát is meglepte, hirtelen milyen józan lett a hangja.
-De te megfoghatod a péniszemet? – kérdezte félig tényszerűen félig esdeklően Jácint.
-Az más volt. Te itt nem érinthetsz.
-Rendben. – felelte a fiú és igyekezett elrejteni csalódottságát.
Azután Jácint eszébe jutott a lépcsőn feljövetelkor élvezett látvány. Lecsúszott az anyja hátán, amíg arca közvetlenül a formás domborulatokhoz nem ért. A halmok alig voltak kivehetők a köpeny alatt abból a szögből, ahogy fekve nézte őket. Felemelkedett és felhajtotta a fürdőköpeny alját. A látvány tökéletes volt. Az arcát a csupasz popsiba temette.
-Ohhhh…Jácint…édesem… – sóhajtozta Margit újra és újra.
Jácint orra a vágatban volt, a nyelve pedig…a nyelve pedig a nyílását nyalogatta és ő élvezte ezt.
“Azt hiszem megvan a válasz a kérdésemre: a popsi nyalása sem számít. Kíváncsi lennék a punci nyalására, de ahogy az ujjaimra reagált, jobb ha nem próbálom ki.” -gondolta Jácint. Ehelyett kezeivel széthúzta a félgömböket és arcát még mélyebbre nyomta. A nyelvét megpróbálta benyomni a nyílásba és nem csak a környékét nyalogatni.
“Ez…olyan piszkos…és csodálatos. És legalább ellazít mielőtt elkezdi.” – gondolta Margit.
Jácint felült, majd a nő teste mellett előre mozdulva az anyja arcához hajolt és nyelves csókba kezdett vele.
“Nagyon rossz fiú!” – gondolta Margit, de a nyelve a fiúéval birkózott és minden szégyen vagy különösebb ellenállás nélkül csak halk nyögéseket hallatott. Megérezte a csupasz hímtagot a hátsó nyílásánál. “Mikor vette le az alsónadrágját? …Mindegy…kezdődik.”- gondolta.
Jácint megmarkolta a péniszét és a nyíláshoz igazította. Lassan nyomni kezdett. A nyílás szélesedett. A makkja fele már az anyjában volt. Azután az egész makk. A nő nyöszörgött. Ő pedig tolt. Margit újra felnyögött, de most mélyebben. Jácint nem tudta eldönteni, hogy a fájdalomtól vagy a kéjtől. Ezt egyébként Margit sem tudta eldönteni magában. A fiú még egy kicsit beljebb nyomult. Megragadta az anyja fenekét és széthúzta. Tényleg benne volt. Kihúzta magát egy kicsit, majd visszatolta. Csak ezúttal kicsit mélyebbre. Dugta az édesanyja hátsóját.
-Ez az…csak lassan és gyengéden…hogy anya kezelni tudja. Anya akarja! Oh Istenem! – nyöszörögte Margit.
Jácint élvezettel nézte, ahogy a pénisze centiről centire eltűnik az anyjában. Minden egyes mélyebbre nyomulás újabb izgató nyögést váltott ki a nőből. Nagy volt a kísértés, hogy vadul és kíméletlenül kezdje dugni. Lassan teljesen benne volt, amikor a hangok inkább fájdalmasak kezdtek lenni, mintsem kéjesek.
-Minden rendben anya? – kérdezte Jácint.
-Nagyszerű érzés édesem….csodálatos. Csak egy kicsit kezd fájdalmas lenni. Egy kicsit állj meg…hadd szokjak hozzá!
Margit zihálva szoktatta magát az érzéshez. Tudta, hogy képes megtenni. Imádta a fiát és képes neki teljesen odaadni a hátsóját. Csak egy kis időre van szüksége. Egy kis pihenés után hátrafordult és azt mondta:
-Folytathatod…egy kicsit mehetsz mélyebbre..csak nagyon lassan!
Jácint nem akart fájdalmat okozni neki és a lehető legkevesebbet mozdult előre.
-Ohhh! Állj! Sajnálom…de nem bírom mélyebben! – zihálta Margit és arcát a párnába nyomta.
Jácint elkezdte kihúzni magát.
-Ne!.. Rendben van! – mondta a nő.
A fiú megmerevedett. Margit folytatta:
-Csinálhatod, csak ne olyan mélyen! Képes leszel megállni? Még akkor is, amikor elönt az izgalom?
-Persze! Meg tudom csinálni. Ahogy csak szeretnéd!
-Akkor csináld!
Jácintnek nem kellett kétszer mondani. Újra betolta a hímvesszőjét az anyja formás fenekébe. Mielőtt túl mélyre merült volna, kihúzta magát. Azután visszatolta. Margit el sem hitte, hogy ilyen nagyszerű, izgató, piszkos és felpezsdítő érzés tud lenni az, hogy a fia a hátsóját dugja. A fiú az ígéretéhez hűen vigyázott. Egyszerűen tökéletes volt. A párnájába harapott. Volt egy kis fájdalom, de az csak az izgalmat növelte. Jácint egyszer csak megállt egy pillanatra és megkérdezte:
-Tényleg megtehetem?
-Igen kicsim! Szeretném, ha belém élveznél. – felelte Margit.
Jácint ezt hallva majdnem elélvezett. De csak majdnem. Újra kezdte a dugást, de most gyorsabban, mint korábban. Azután ujjait az anyja csípőjébe mélyesztette és felnyögött. Újabb és újabb forró spermalöketek lövelltek az izgató hátsóba. Amikor elterült az anyja mellett, Margit megsimogatta az arcát és azt mondta:
-Olyan boldognak tűnsz!
A fiú átölelte és a haját megsimogatva azt felelte:
-Boldog is vagyok. Nagyon köszönöm! Tökéletes és csodálatos volt! Pontosan az, amire szükségem volt. De te nem élveztél el. Ez tapintatlanság tőlem. Nem akarod hogy…
Margit felnevetett és azt mondta:
-Köszönöm, hogy gondolsz rám, de ez most csak a te kedvedért volt.
-Valamikor később sem elégíthetlek ki? – kérdezte Jácint.
-Kedves hogy megkérdezted…de nem tudom. – felelte a nő.
Megsimogatta a fia hátát és arcát, annak vállába temetve elgondolkodott. Azután elmosolyodott magában. Hátrahúzódott és a fiúra nézve azt mondta:
-Csak, ha találunk egy módot, ami nem számít.

Vélemény, hozzászólás?