Az egyetemista fasz szopó

24 évesen, végezve az egyetemmel, végre eldöntöttem, elköltözök a szülői fészekből. Széles ismerettségi köröm által hamar találtam egy kisebb lakást Budapest egyik eldugott szegletébe. Az épületről folyamatosan omlott a vakolat s a múlt századbeli lift nem működött, de ezek kivételével egész jó kis hely volt. Zárkózott természetű vagyok, minden új közösségbe elég nehezen tudtam beilleszkedni, de a fiúval a szomszédből elég hamar jóba lettem. Daninak hívják, 28 éves s a közeli motorboltban dolgozik. Beköltözésem első napján, szó szerint belefutottam;
– Jaj, ne haragudj – kezdtem mentegetőzni
– Ó, új lakó? – kérdezte szelíden – Dani vagyok
– Léna – válaszoltam
– Esetleg nem kell segítség? – s rápillant a kezembe lévő nagy, barna dobozokra, melyben az íróasztalom összes tartalmát raktam
– Háát… – gondolkoztam – Azthiszem jó lenne két segítő kéz
– Rendben – bólintott rá rögtön Dani
Nagyon aranyos – gondoltam magamban. Sőt. Több mint aranyos. Szexi. Ahogy pakoltunk, őt vizslattam végig. Barna, rövid haj, csillogó barna szempár, széles, izmos váll, s póló alatt feszülő felsőtest. Feneke feszes, s amennyire a farmer szabása láttatta, férfiasságban sincs hiánya. Egy szóval tetszett. Méghozzá nagyon.

Ahogy múltak a hetek, s ahogy lakásom egyre kezdett otthonosabbá válni, úgy egyre jobban összemelegedtünk Danival. Megmutatta, hol lehet legolcsóbban vásárolni, elmondta az összes olyan busz s egyéb tömegközlekedési eszköz számát s indulási idejét, aminek hasznát vehetem, s persze ezalatt egyre többet tudtam meg róla is. Szülei valahol az Alföldön, egy kisebb falucskában laknak, s minden pénzüket arra költötték, hogy fiuk a nagyvárosban találjon valamit. Épp most végez egy levelező tanfolyamot fotózásból, ami már egészen gyermekkorától végigkísérte életét. Ha már valahogy szóbakerül a fényképezés, gesztenyebarna szemei felcsillannak s izgalommal a hangjában kezd el róla magyarázni.

Kapcsolatunk teljesen barátinak volt betudható, egészen egy péntek estéig, mikor ugyanis nem várt fordulat következett be.

Áprilist írtunk, mely a szeszélyes időjárásról híres. Ez a pénteki nap se volt különb. Épp, hogy hazaértem a városból, rögtön rázendített az eső. Szürke felhők vastag takarója vonta be az eget, s ahogy egyre sötétedett, úgy vált a szél s az esőzés egyre hevesebbé. Este, hét óra tájt már az első villámok is átcikáztak az égen, s utánuk következtek a hatalmas dörrenések. Remegés fogott el. Kiskoromtól kezdve gyűlöltem a vihart.

Próbáltam felülkerekedni félelmemen, hisz mégiscsak már felnőtt, érett nő vagyok, de amint az áram is elment, teljes pánik fogott el. Két mennydörgés közötti síri csendben saját szívdobogásom töltötte be a kicsiny lakást, s minden egyes dördülésnél úgy éreztem, mentem kiszakad a szívem az üregéből. Nem tudtam mást tenni, inkább felvettem a szőrös mamuszomat, kiléptem a kihalt, sötét lépcsőházba, s bekopogtam Danihoz. Matatást s kulccsörgést hallottam a másik oldalról, míg végül Dani ajtót nyitott egy égő gyertyával a kezében.
– Hát szia – köszönt vidáman – Félsz,mi?
– Hát… – kezdtem kicsit megszeppenve – Eléggé
– Gyere be – invitált be
Beléptem a meleg lakásba. Egyedül a gyertyafény volt az, ami megvilágitott mindent. Ahogy körbenéztem, láttam, hogy férfi létére Dani igen rendmániás. Minden tökéletesen a helyén volt, sehol egy koszos zokni, egy levetett póló. Rend és tisztaság – ami a saját otthonomról nem volt elmondható.
– Gyere, ülj le – mutatott a kétszemélyes kanapéra
Mindketten leültünk, s Dani a gyertyát az asztalon található gyertyatartóba illesztette.
– Annyi mindent meséltem én már neked – kezdte – te is mondhatnál valamit magadról
Váratlanul ért a kérés. Nem igazán szoktam magamról mesélni az embereknek. A családi hátterem igen bonyolult, így inkább próbálom az ismerkedés eme szakaszát átlépni, de ahogy kipillantottam az ablakon, tudatosult bennem, hogy akár egész éjjel ittleszek, s így nem úszhatom meg a témát.
– Nem vagyok benne biztos.. ühm.. hogy hallani akarod a történetem – feleltem
– De, biztos – próbált meg bátorítani, s kezét a combomon heverő kezemre rakta. Érintésétől bizsergés áradt szét a testemen, s kirázott a hideg. Rápillantottam. Szeme élénken csillogott a gyertyafényben, s csak most realizálódott bennem, hogy éppenséggel póló nélkül ül mellettem. Hasizmának kockái teljesen kivehetőek voltak s roppantul elnyerte tetszésemet.
– Na?
– Hát jó – vettem egy nagy levegőt, s elkezdtem mesélni. Kezdtem ott, hogy a szüleimmel Sopron mellett éltünk egy családi házban. A tökéletes család idilljét sugároztuk. Két szülő, két gyermek, mivel volt egy hugom, Dana. Minden hónapban elmentünk túrázni, bejártuk a környékünket. A szüleim mindent megadtak nekünk, amire csak vágytunk, többek között mérhetetlen szeretet is. Aztán egy forró nyári napon megtörtént a tragédia. Kintvoltunk a nagyszülőknél, kiknek hatalmas telkük van. Én 13, a hugom pedig csak 6 éves volt, mikor megtörtént. Egész délelött kint voltunk a napon, de csak akkor vettük észre, hogy valami baj van, mikor ebédhez készülődve hivogatni kezdtük Danát.
– Dana! Dana! – anyuék éles hangja még azóta is a fejemben van. Ám válasz a hivogatásra nem jött. Ekkor egy különös érzés lett úrrá rajtam; valami baj történt. Anyuék engem a nagyszüleimmel hagytak, akik próbálták úgy feltüntetni a helyzetet, mintha minden rendben lenne, ám 13 évesen az ember nem olyan kicsi, hogy tudja, valójában mi is zajlik körülötte. Egész késő estig a hugomat keresték, de Dana sehol sem volt. Másnap telefonáltak a rendőrségre, akik különleges csapatokkal együtt jelentek meg, s átfésültek mindent, amit csak lehetett. Ám a hugomat nem találták meg.
A szüleim összeroppantak, s már semmi sem volt a régi. Véget értek a különböző kirándulások, a közös tanulások, s arra lettem figyelmes, hogy a szüleim egyre többet veszekednek. Én, aki valaha egy társasági ember voltam, akit mindenki kedvelt, magamba fordultam, s innentől kezdve épp csak pár barátom volt. Azóta se tudjuk, hogy mi történt Danával, s ha arra gondolok, hogy esetleg…
S ez az a pont, ahol mindig elsírom magam. Bár már 10 év eltelt az incidens óta, azóta se hagy nyugodni. Dana örökké fájó pont marad az életembe.

Ahogy könnyeim folyamatosan potyogtak, éreztem, hogy Dani lágyan átkarol, s a mellkasára húz. Ujjai lenszőke hajamat simogatták, s szívdobogásának ritmusára kezdtem megnyugodni.

– Nem tudtam, hogy ilyen fájó pontra érkeztünk – mondta sajnálóan – Bár én soha senkit nem vesztettem el a közvetlen közelemből, így nem tudom, milyen lehet, de soha senkinek nem kívánnám az ilyet
S ezután jött a csönd, melyet egy egy dörrenés zavart meg. Könnyeim elapadtak, s felpillantottam Danira. Ujjai hajamról az arcomra siklottak, s tekintetéből végtelen kedvesség áradt. A következő pillanatban pedig már puha ajkát éreztem a számon. Először csak finoman, később egyre több vággyal kezdett el csókolni. Egyik keze közben még mindig az arcomon pihent, ám a másik már a nyakamtól lefele a mellemig siklott. Újabb bizsergés járta át a testem s a bennem nyugvó vágy vulkánként tört ki.
Dani hirtelen karjaiba kapott, s bevitt a hálószobába, ahol lefektetett a franciaágyára s fölém került. Eközben kezei vadul simogatták testem összes szegletét, s éreztem, ahogy a tangám egyre nedvesedik. Ujjai már a pólóm szegleténél jártak, s pár mozdulattal később már a földön hevert valahol. Ám még mielőtt a melltartómat ki tudta volna kapcsolni, lenyomtam magam mellé, s én másztam rá.

– Ejha – nyögte meglepettségében

– Tetszik? – súgtam fülébe, miközbe ujjaim végigfutottak kidolgozott felsőtestén, s a nadrágját vette célba
– Még szép, hogy tetszik – súgta vissza, s karjaival magához szorított. Ölemben éreztem már az izgalomtól dagadó férfiasságát, s ereimet is egyre jobban átjárta a vágy, a kéj. Kívántam őt minden porcikámmal, ahogy nő csak kívánni tud egy férfit. Dani végül hamar kiszabadította melleimet a szoros melltartóból, s hamar a meredező bimbóimra értek ujjai. Ahogy hozzámért, önkéntelenül is felnyögtem, s éreztem, hogy nem sokáig bírom még nélküle. Ismét pozíciót cserélünk, s megint ő volt fent. Ujjai a melleimről lejjebb vándoroltak a nadrágomhoz, melyet óvatosan lehúzott, így szabaddá téve a nedvet ontó puncimat. Kívántam már az ujjait, de ahelyett, hogy ujjazni kezdett volna, inkább a belső combjaimra tért át. Lágyan simogatta őket, mitől remegés fogott el egymás után többször.
– Ne kínozz – nyögtem fülébe.
S Dani ezt parancsnak vette, hisz ujjai villámsebességgel átúsztak a nedves puncimig. Tövig nyomta belém két ujját, amitől ismét nagyot kellett nyögnöm. Először finoman, de végül egyre hevesebben kezdett ujjazni, s a csípőm önkéntelenül mozgott ujjával összhangban. Nekem se kellett sok bíztatás, hamar kiszabadítottam feszülő nadrágjából, s kezemet méretes farka köré fontam. Életembe nem fogtam még ennyire vastag, lüktető faszt, melynek gondolata újabb bizsergést idézett elő. Éreztem, ahogy folyik a kezemre az előváladék, ezzel megkönnyitve a dolgomat.

Végül, pár perc után Dani kihúzta ujjait, s helyette egy gyors mozdulattam belém nyomta magát. Sikítottam. Farka könnyen belémcsúszott, s csípője elkezdett mozogni. Isteni érzés volt, lélegzetvételem zihálássá vált, s éreztem, ahogy a melleimen végigfolynak az izzadságcseppek. Kezeim feszes fenekén pihentek, s egyre jobban nyomtam magamba. Soha életemben nem voltam ennyire felizgatva, s soha nem vágytam még valakire ennyire. Felhevült testünk folyamatos mozgásban volt, s éreztem Danin, hogy már neki se kell sok, ahogy nekem se. Közbe ujjai ismét mellbimbóimra tévedtek, s tudtam, hogy itt végem van. Hatalmas, kielégült sikítás tört fel a torkomból, amit elnyomott az ezzel együtt történi mennydörgés, s Dani elégedetten húzta ki nedves ölemből a csöpögő farkát.

Végül ott feküdtünk egymás mellett, teljes csöndben, s hallgattuk a kinti, tomboló vihart.

Vélemény, hozzászólás?