Balatoni szexorgia

Hogy is kezdődött? Gabi, a dobos és Zoli a focis, a barátnőm és én sátorozást terveztünk a Balatonhoz. Az alapok már ott sérültek, mikor a barátnőmet a szülei nem engedték el. Nálunk is volt némi huzavona, de végül anyám belegondolt, új emberével lesz pár gyerek nélküli napja.

Zolival három hónapja, a villamoson ismerkedtem meg. Azt mondta később (sokkal később, Balaton és egyebek után, a keresztcsíkos pólómban villamos-zötyögő cicijeimről nem tudta levenni a szemét.) Ő edzésre ment, én edzés után haza. Megkérdezte hazakísérhet-e? Én meg azt mondtam, mindenkié az utca, arra megy, amerre akar. Pont arra akart, amerre én. Végig dumáltuk a délutánt, neki az edzésnek lőttek, nekem a tanulásnak. Szép hosszú, fekete haja volt a Zolinak, madulametszésű barna szemei, fülbevalója és borzalmas zakója egy még borzalmasabb kockás nadrághoz. Igazi egyéniség, figyelemfelkeltő. Csodálkoztam is, hogy anyám nem zavarta el a francba, mikor meglátta.
Emlékszem az első csókunkra. Nyálas szájjal adta, nyelves nyálasnak könyveltem el. Központi szereplőnk lett a villamos és a végállomás, ahol vártunk rá, az ottani búcsúzkodások, nyelves nyálasok és cicigyömködések és kemény ágyék dörgölődzések. Tovább nem kísérhetett, mert az apja agyonverte volna, ha este tízre nem ér haza. Persze én meg éghettem, hisz a törzsközönséggel együtt döcögtem hazáig, azokkal akik végignézték a várakozás-pettinget.

Egy hónap múlva alakult először úgy, hogy nálunk aludt. Zenét hallgattunk, vacsoráztunk, igazán jól viselkedtünk és sajnos közeledett a félelmetes kilenc óra, mikor indulnia kellett volna. Elsősorban az élveztem ezidőtájt, hogy olyan, mintha lenne egy saját robotom, mert Zoli mindent megtett, amit csak kértem. Hagyott nyerni a kártyában, a tévéjátékban és minden viccemen nevetett.
– Itt aludhatok? – kérdezte illemtudóan elsőként anyámat, aki éppen kedvenc sorozatát nézte egy csomag mogyoróval a kezében.
Anyu mosolygott egy igent.
Akkor Zoli hazatelefonált, hogy áramszünet miatt nem járnak a villamosok. Jó móka. Péntek este és szombat és vasárnap és mi. Illatosra zuhanyoztam magam, felvettem a legszebb pizsamám, Zotya pedig kapott egy női köntöst (akkor még nem lakott nálunk az ÚJ apukám) ezért az anyámét. Tévézgettünk a szobámban, lassacskán magunkra csuktunk ajtókat és lassacskán feloldódtunk. Csikiztem a hasát a vizes hajammal, sok-sok nyálast váltottunk, bizseregtem tőle, így, hogy nem várt utána a villamos és az utca népe. Felhúzta a pizsifelsőm és simogatta a melleimet, benyúlt a nadrágomba, a lábam közé, simogatott, és én is a kőkemény fütyijét nadrágon át. Szigorúan így, ilyen benyúlkálós módon fetrengtünk az ágyon. Kicsit idegesítő volt, hogy mindig félrecsúsztak az ujjai a lényegről, vagy éppen akkor váltott másfelé, mikor kezdett igazán jó lenni – ma már tudom, ő is pont így volt ezzel. Idővel belefáradtunk. Én legalábbis. Aludni akartam. De ő nem hagyott. Mikor éppen elszenderültem az amúgy is zsibbasztóra szűkült ágyamban, rájött a kangörcs újra és tapizott. És ez így ment, míg elkapott a düh, fogtam a párnám, paplanom és leköltöztem a földre. Nohiszen, utánam akart jönni, és akkor rászóltam nem! Robotként maradt.
Ilyen volt az első közös éjszakánk, amit sok hasonló követett, egyre szabadabb, egyre meztelenebb. Ezek után váltunk igazán egy párrá, hisz olyasmi volt már a kezünkben, ami a Másoknak nem. Büszkén mutatott be a barátainak, velük lógtunk, mert Zoli szerint az én barátnőim idióta vihánc gépek, utálta őket. Pedig ők soha nem mondtak rá semmi rosszat, sőt.

No de a Balatonhoz vissza. Igen vissza. Gyerekkoromban minden nyáron legalább két hetet ott töltöttem, nosztalgikus szagok árasztottak el már a gondolatától is. Gabesz talált kempinget, hozta a sátrat, én vettem a vonatjegyeket, a Zoli… nos ő jött utánunk. Gabesz szőke, hosszú, göndör hajú srác, alig magasabb nálam, kamaszosan izmos, a karján pár nonform tetkó, és úgy véltem, a rockbandához, amiben dobol illik ez a külső. Amúgy kedves, halkszavú figura, ellentétben Zolival, akinek állandóan járt a szája.
Eggyel előbb szálltunk le a vonatról a kapkodás véletlenében, mint kellett volna, gyalogoltunk hát a dögvész melegben Szabadiról, Sóstóba, málhástul.
A kemping nekem különös újdonság, mert sosem sátraztam. A srácok a tópartot szúrták ki magunknak, így a nádasban szomszédunk sem akadt, igaz a zuhanyzó jó messze, de kit érdekelt. Gabesszal végül felállítottuk a lakásunkat, Zoli kimaradt belőle, mert bármihez fogott, csak rontott a dolgokon. Aztán átvedlettünk fürdőcuccba és igazán élveztem, hogy két hím vesz körbe, és még több bámul. Nem akarok kérkedni, de tizenhat évesen kenterbe verte a testem a parti felhozatalt. Zoli is sokat hümmögött Gábornak, hogy ugye… meg ugye megmondtam. Tudtam mire céloz. Gábor ezalatt szívesen nézett inkább szégyenlősen másfele.

A víz meleg, a nap süt, kell ennél több? Úsztam egyet, átázott fürdőruhám még inkább vonzott szemet, nyálcseppet, élvezettel napoztam kirakatot mindehhez. Két partnerem átment gyerekbe, a vízben térdig labdázgattak röhögve. Egyszer csak Zolika feljajdult és sűrűn káromkodott. Jajjaj, megrándult a nyaka és csak jobbra volt képes nézni ezután. Keserves képpel nyöszörgött mellettem a pokrócon, hogy masszírozzam meg, de hiába, csak rontottam a helyzetén. Ücsörögtünk estig, immár, mint a nyugdíjasok.
Este májkrémes konzervet kanalazgattunk és mit ad isten, Gábor is elkezdett nyafogni, hogy leégett a válla. Kencéztem babakrémmel, de akármilyen óvatosan csináltam, üvöltött, hogy FÁÁÁJ! Hamar nyugovóra tértünk. Egy dupla gumimatrac a mienk Zolival, egy a jobb szélen Gáboré. De nem lehetett tőlük aludni, mert az egyiknek a nyaka fájt, a másiknak a háta. Borzalmas volt. És az a hülye matrac iszonyat kényelmetlen. Folyton attól rettegtem, belemászik valami kóbor bogár a fülembe tévedésből. Végre elszunnyadtam, erre Zoli, a ferdenyakával képes volt felébreszteni.

– Annyira fáj – szuszogta és a kezem a fütyijére húzta. – Puszilgathatnád.
– Hülye vagy? – tört ki belőlem, mert úgy gondoltam, ha már szép idétlen hármasra sikeredett a nyaralás, akkor nem lesz ilyen. Különben sem szerettem puszilgatni a micsodáját. Bevágtam a durcát, visszacipzároztam a hálózsákomat, amit Zoli le, és dacból elaludtam tényleg. Hajnalban a nappal keltem. A fiúk még durmoltak. Hűvös volt és a Balaton parti tó, feltehetőleg maga a sóstó, amiről a hely a nevét kapta, tele békával. Ezek a kétéltűek reggelente igen lassúak, unalmamban fogtam is hármat, és egyenként beengedtem a sátorba őket. Gondoltam vicces.
Erre ezek összedöntötték a várunkat ijedtükben, a nyomorék és a leégett, ahogy menekültek három kicsike béka miatt – hát muszáj volt röhögni, amit a békákkal együtt rossz néven vettek.

A program előteremtődött, bebuszoztunk Siófokra, gyógyszerért. Két srác velem, egyik úgy sétál, mint akinek görögdinnyék vannak a hóna alatt, a másik rendületlenül nézi a jobb oldalt. Én, mint nő, előadtam a patikusnak az igényeimet. Röhögött, és felvilágosított, a kence és a tabletta sokat nem fog segíteni társaimon, csak az idő. Remek. Ezt nekik nem mondtam meg.
Beültünk egy étterembe, ahol kiderült, Zolit szokás szerint alulpénzelték, viszont képes hármunk helyett enni, elvégre sportoló. A gyógyszertől egyből jobb kedve lett, bár tényleg nem javult. Ha már Siófokon jártunk, diákjeggyel átkompoltunk Tihanyba. Ahol a mólón sétálva Zoli rögvest fagyit kívánt, és akkor észrevettem, eltűnt a retikülöm, amiben mindannyiunk cucca, pénze leledzett. Nem lopták el, dehogy, csupán a hajón hagytam. Loholtunk a kikötőbe. Nagyon rendes volt a hajós társaság, hamarosan minden kimenő vizijármű a táskámat kereste. Meg is találták és biztosítottak róla, hogy az a komp, amivel vissza kell mennünk, el is hozza. Étlen szomjan ücsörögtünk a jó hírrel együtt. Késő este értünk haza és a maradék konzerveket is bezabáltuk. Zotya súgott-búgott valamit Gábornak arról, hogy hosszabban is zuhanyozhatna, engem meg berángatott a sátorba.
Feladtam a harcot, szerettem volna, ha jól érzi magát. Csókok, itt-ott, eszem ágába nem volt beleizgulni, csak rá figyeltem. Lihegtem vissza lihegéseket és simogattam a fütykösét tenyérrel, marokkal, aztán úgy, ahogy mutatta és közben aggódva figyeltem szemérmesen a kinti zajokra. Német kiabálás, röhögés, papucs klottyok és a markomban, Zotya hasán, a hajamon némi spricc ezek után. Valamint jogomban állt zsémbelődni, nohát, most akkor hogy nézek ki, miután ő elégedetten sóhajtozott. Szerinte gyönyörű, csodálatos, és ilyenek voltam.
Másnap Gáborral költségvetést készítettünk. Zolit ez ugye nem érintette, hisz az első nap elfogyott a szerény összeg, amit amúgy, ha nem is gazdag, de tehetős szülei smucigoskodtak össze. Kiderült épphogy ki tudjuk fizetni a kempinget, a vonatjegy árát haza, azaz, irány haza.

Kissé lelohadva, már nem viháncoltunk a gondolatra, mely szerint kilómétereken át cigöljük a cuccokat. Bátran felszálltunk hát a buszra, jegy nélkül. Komolyan mondom, ennyi balsors , mi lehettünk volna a himnuszból a régentép – ahogy nagyanyám szlengelte, mikor hosszú hajam loboncosra fújta a szél és ő mindenképp fésülni akart. – szerintem tíz métert sem haladtunk és jött az ellenőr. Három kemény ezresre akart megbüntetni, mi hülyék – elsősorban a becsületes rockdobos Gábor mutogattuk, hogy összvissz ezerötszázhuszonnyolc forintunk van. Na azt mind elvette és még a buszról is lelökött minket. Komoran ücsörögtünk a Sóstó-felső, vagy alsó, tökmindegy állomáson, a telefonok áramilag, pénzileg lemerülve, és akkor jött az isteni ötlet! Nagyanyám a régentép, ott lakik a kispesti vasútállomás mellett, és egy barátnőm mamája pont ott forgalmista. Bezúdultunk a helyi állomás irodájába és elsírtam (szószerint) a bánatom. Mosoly bácsi felhívta a szolgálati vonalon kispestet, ott a néni szalajtott a nagyihoz futárt, a nagyi felhívta anyámat, anyám az új apukámat és aztán minket, hogy ne mozduljunk, Géza (a mostoha) Opeljával repesztenek értünk.

Felhőtlen volt az ég újra, behurcolkodtunk a strandra. Pancsihoz vetkőzés közben no mi történik, Zotya ing zsebéből kihullik egy ötezres. Felpörgött önmagam ekkor úgy érezte, eljött az idő, hogy kezdődő szerelmem megöljem. Szándékosnak véltem a tettet, hiába mentegetőzött, hogy ő sem tudja, hogyan került oda, feltehetőleg az anyja szánta meg, mikor az apja lefaragta a költségkeretet. Ledöntöttem a lábáról a hasán ugráltam törökülésben és veszettül csépeltem, ő meg félig röhögve félig sírósan végszavazott a szemét vagy – nem – zsugori állat – nem – jelenetben. És hogy már nem fáj a nyaka, balra is lát – hurrá!
Gábor a maga módján várt ránk, mikor csillapodtunk kérdezte csak meg:
– Eszünk valamit?
Naná! Sült hal, sült krumpli, sült kolbász, palacsinta, kóla, mindent. Az összes többi napon nem éreztük olyan jól magunkat, mint várás közben.

Hazafelé a kocsiban a táskámban kotorásztam, számvetést készítettem, az első önálló fiús nyaralásom nem is volt rossz, és mint rendes kislány, eltettem emlékbe a vonatjegyeket, nézegettem, mint relikviákat és megkérdeztem anyámat.
– Mit jelent az, hogy retúr? – mert valami sejtelmem azért támadt a szóról.
Ha valaki olyan hülye lenne, mint én, annak megjegyzem, a jegyekkel lazán hazamehettünk volna.
De nem lett balhé a felesleges fuvarozásból, mert Géza újként még lazán kezelte kamaszkorom problémáit, így anyám is hanyagolta a felpofozlak témát, nehogy elrontsa a hangulatot. Minta szülőkkel büszkélkedhettem a fiúk előtt, akik kedvesen hetyegtek velünk és egymással, magukat is beleélve a hűdejófejek vagyunkba, még jégkrémet is vettek a benzinkútnál.

Ez a kaland rendesen összekovácsolt bennünket, a nyár adta szabadságban valaki, valakinél aludt egyfolytában, sose akartunk elválni. És az ágyjelenetekben kezdtünk finomodni. Már szóltam, mit ne hagyjon abba, és ő is szólt és ennek ellenére, ezzel együtt persze így is előfordult, hogy hol ő maradt hoppon, hol én, sőt az is, hogy én magam döntöttem úgy, most ő járjon csak a mennyekben. Amit még éreztem, Zotyának persze nem kötöttem az orrára, akár haladhatnánk komolyabb irányba és ehhez be is szereztem a szükséges szert, szigorúan esemény utánit, mert valahogy riasztott, hogy csak úgy, gyógyszert szedjek. Az őrület határáig volt képes sodorni sokszor, és még sem tettem semmit, vártam, hogy ő tegye meg, és mikor jött a csillagszórós élvezet, akkor pláne minek? maradt a kérdés. Ez, az az időszak, mikor nem a lánynak kell fürdeni szex után és ez tulajdonképpen jó. Kuncogtam félálomban rajta, míg én elszenderedek a boldog áhitatba, lovagom próbál a lehető legcsendesebb módón, anyámék előtt titokban, éjjel ikszkor megszabadulni a szerte rajta ragacstól. Egy ilyen éjszaka után, még bioritmusom igazán nem kiismerve, ismerős vágyra ébredtem, ma már persze tudom, mikor ennyire kívánom, bizony csúnya természet, éppen ovulálok.

De a lényeg, madárfüttyös virradat volt már, a nap finoman be is kandikált az ostoba reluxa csíkjai között, és partnerem az ébresztőmtől boldog díszbe öltözött rögvest. Belecsókolt a nyakamba, hátat fordítottam neki, és meztelen fenekem az ő lemeztelenített célterületéhez dörzsöltem szende nyújtózásképp. A combjaim közé tolta a vágytárgyat, ölelt körbe, a melleimet simogatta, dörzsölt ott lent és érzékenyt érintett fent, a fellegekben jártam, igazából már azt sem tudtam mit kívántam, hogyan, miért, csak csinálja ahogy akarja. Egyre hevesebben mozgott az ágyéka és én ellen neki, mikor teljesen véletlen csúszott belém és én abban pillanatban, hogy ezt megéreztem el is élveztem úgy, mint még soha se önkezemtől, se másétól. Ő görcsösen szorított és arra eszméltem ott áll az ágy előtt rém zavartan, rém idétlen, félig álló fütykössel. Majd átérezve – gondolom – hogy fest férfiként a reluxacsíkos fényben mellém ült és átkarolt.
– Ne haragudj, nem akartam… fájt?… bocsánat…
És hasonlókat marhult össze nekem. Ó egek, tudtam, hogy szerelmes vagyok, de ott, akkor, abban a pillanatban lettem tényleg az.
A nyakába csimpaszkodtam és megsúgtam, milyen csodálatos volt.

Ha létezik szexuális forradalom, mi igazán aktivistái lettünk. Ha óránként nem is, illetve dehogynem, egy napos szünet után, akár óránként is zabáltuk egymást. Minden tisztelet kiveszett belőlünk, ha picinyke lehetőség támadt. Egy alkalommal például náluk valami rokoni banzáj volt. Zotyának délelőtt meccse vidéken, ezért kivételesen otthon aludt és én mentem át hozzájuk másnap, ebédre hívott a mamája. Előbb érkeztem oda, mint fiúférfim, sajnos. Bájologhattam vasárnapi habfehér ruhámban a népes família előtt. Zotya apja nagyon büszke volt arra, hogy ÉN vagyok a fia nője, az anyja, mondjuk úgy, elviselt, a nagybátyja meg a konyhában rötyögve ráütött a seggemre. Előkelő család, nohiszen. De a lényeg, Zotya is végre befutott, roppant feldobottan, mert három gólt rúgott aznap. Jaj, de büszke lettem rá! Tehát, a lakásuk viszonylag nagy, de ekkora seregnek a hallban terítettek, ott is ücsörögtek szépen, mind a tízen-húszan – nem tudom. Ebből a hallból nyílt kedvesem szobája, ahová hamarosan visszavonultunk. Egyetlen ősrégi ajtó választott el bennünket tőlük.
Zoli elkezdte mesélni a góltörténeteit és elkezdte gombolgatni a ruhámat is. Míg csak a kezének csinált alagutat, hagytam. Mikor már kezdett pucérságomba átmeni a történet a tizenhatosról és a jobbszélről, öleltem az ölében őt és súgtam, hogy: – Nee…
Ő meg azt hogy: – De.
– És ha benyitnak?
– Nem nyitnak.
– De ha mégis…
– Nem merik megtenni. – ezt már úgy belőlem valahonnan dörmögte.

Az ágyra gurultunk, inkább gurított magával, és úgy ölelt, hogy a kérdéseim tiltakozástul elfogytak. Megnyugtatásképp ránk rántott némi habkönnyű lepedőfélét. Az alatt is, mint valami termékenységi rituálé a vadonban, éppen csak a szükségesek lettek felszabadítva, de akkor már állatmódra tettük a dolgunkat. Én kerültem felülre, mert nem akartam várni rá, annyira bevadított a vadsága. Egyhónapos tapasztalatom éveknek hathatott, úgy igazítottam magamba és mozogtam rajta cseppet sem finomkodva. Markolta a cicimet a tempóhoz illő tébollyal és mikor elöntött a kéj, magához szorított és mozgott tovább, hogy élvezetében aztán a levegőt is kiszorítsa belőlem. Fújtattunk a takaró alatt, visszafogottan, mintha ez lenne a leghangosabb abban, amit műveltünk. Kétszázas pulzusra nehéz ráijedni, ezért elsőként kiszabadulva a szobalevegőre változatlan tempóban lihegtem a hat év körüli unokaöccsre egy sziát. Az ajtó tárva nyitva, kint változatlan csevegés, a kölök ki tudja mióta állt ott, de visszasziázott illendően.
– Van rágód? – kérdezett rá Zolira, mikor ő is előbukkant.
– Nincs. Mars ki! – mordult rá vadtársam, nem lepődtem volna meg, ha elfogyasztja a kölökoroszlánt. – És csukd be az ajtót magad után!
– Mér? Még dugtok? – kérdezte a gyermek az ajtóból fennhangon és odakint csend lett.

Este nyolc körül, Zoli és az anyja bíztattak, hogy most már nyugodtan előjöhetek. Azt hiszem onnantól én is családtag lettem, még ha aznap, és még jó néhány azt követő alkalommal, a kedves rokonság kenyeret piríthatott volna az arcomon. Valahogy így zajlott az első nyaram vele.

Most, hogy elkezdődött a foci szezon és magamra maradtam két teljes napra, elkapott a nosztalgia, hogy mindezt leírjam. Éppen a végére értem az írásnak, ahogy vége lesz az éhségnek is mindjárt. Ezért a többi történet pillanatnyilag dobozban marad.

Leszbi parti a kutya klubban

-Ekkora szívást! Semmit nem lehet csinálni.

Sziszke a szemét forgatta Kutyás Yvette színpadiasan szenvedő sóhajára. Azután megrázta a fejét és megpróbált a lányra a mostohatestvéreként gondolni. Még mindig szoknia kellett a dolgot. Bő egy évvel ezelőttig csak iskolatársak voltak, majd barátnők lettek ahogy a szüleik összeismerkedtek és randevúzni kezdtek. Két hónappal ezelőtt házasodott össze az ő apja és Kutyás Yvette édesanyja, ezzel pedig Kutyás Yvette hivatalosan a mostohatestvére lett.

De még mindig furcsa volt közös házban élni vele. Az pedig még rosszabbá tette a helyzetet, hogy csak három hálószobájuk volt, amiből az egyik az apja dolgozószobájaként funkcionált. Olyan volt a helyzet, mint egy véget érni nem akaró barátnőnél alvás. Ami persze csak addig jó móka amíg a végén a barátnő hazamegy és a hálószoba újra csak az övé. Az apja megígérte, hogy hamarosan nagyobb házba költöznek és lesz külön szobájuk. Kutyás Yvette remek barátnő volt és Sziszke imádta, de alig várta ennek az ígért napnak az eljövetelét.

-Hülye vihar. – suttogta Kutyás Yvette a kint kavargó havat nézve az ablakból.

-Legalább nincs iskola. – mondta Sziszke, noha ugyanúgy unatkozott, mint Kutyás Yvette. Leszbi parti a kutya klubban részletei…

Szadomazo az orvosi rendelőben

A harminchárom éves Sziszka még most is nagyon csinos nő volt, ahogy anyaszült meztelenül hason feküdt mellettem az ágyon, miközben én mellette térdeltem, és tetőtől talpig bekentem Nivea testápolóval. Jól a bőrébe dörzsöltem az illatos krémet, majd mellé feküdtem az ágyon, és jobb kezemmel gömbölyű, fehér popsiját simogattam. Nem tiltakozott, amikor kezemet a farpofái közt az ágyékára csúsztattam, sőt, combjait kissé szétterpesztve segített, hogy jobban hozzáférjek a puncijához. Lefekvés előtt sikerült rábeszélnem ismételt beöntésekre, amit a fürdőszobában adtam neki, amíg teljesen ki nem tisztítottam a beleit, azzal a hátsó gondolattal, hogy talán a popsijába is be tudom majd dugni a farkamat… A körmeimet még reggel teljesen lerágtam, hogy fel ne sértsem vele Jutkát, ha a testnyílásaiba nyúlok. Kissé mégis megrándult a teste, amikor fenekét simogatva jobb hüvelykujjamat tövig a végbelébe csúsztattam, megmarkoltam simára borotvált ágyékát, majd ujjaimmal a szeméremajkait és csiklóját dörzsölgettem, be – benyúlva a hüvelyébe is, miközben hüvelykujjamat végig a végbelében tartottam. Szeméremajkai átnedvesedtek, és minél forróbb és nedvesebb lett a hüvelye, ujjaimmal annál bátrabban, és mélyebben nyúltam a hüvelyébe, míg végül fenekét fel – le mozgatva ujjaimon el nem élvezett. Nemcsak a testét, de a lelkét is megnyitotta előttem, akkor mesélte el megerőszakolásának történetét, miközben többször is szeretkeztünk estétől hajnalig…

Simon Sziszka 1963. február 26. – án született Aradon, majd kisiskolás korában szüleivel Dévára költözött.

Orvos akart lenni, ezért az Egészségügyi Szakközépiskolát Vajdahunyadon végezte el, és 1981 – ben bejutott a Kolozsvári Orvosi Egyetemre.

Jó alakjával, szép arcával, kék szemével, világosbarna hajával hamar magára vonta a fiúk figyelmét, és az első diák kiránduláson a fiúk csoportjából a kopaszodó Tiurbe meg is próbálta lefektetni, de olyan pánikszerűen reagált a fiú közeledésére, hogy semmi sem történt közöttük. El is terjesztették róla, hogy igazi apáca, aki senkivel sem fekszik le. A Romániai életszínvonal rohamos romlása, a fokozódó nyomor, és a harmadéven az ő csoportjukba beosztott nyugat – német Stefan közeledése mindent megváltoztatott, Sziszka a német barátnője lett, de mások közeledését továbbra sem fogadta el, ami a román diákokat felbőszítette. Haragjukat tovább növelte az 1985 – ben Magyarországon megjelent három kötetes “Erdély történeté” – re adott hisztérikus soviniszta román reakció, és Jutkát maguk közt csak egy rohadt kis bozgor kurvának nevezték, aki semmibe veszi és lenézi a hazaiakat.

Ekkortájt hozta Ceausescu azt a megalázó törvényt, amely minden termékeny életkorban lévő nőnek előírta a havonta kötelező nőgyógyászati vizsgálatot, nehogy eltitkolt terhességük legyen, vagy kaparásuk, amivel csökkentenék a megalomán diktátor jövőbeli alattvalóinak a számát.

1986 – ban, ötödév végén az évfolyam KISZ titkárnője Sziszka kezébe nyomta azt az értesítőt, amivel másnapra berendelték a 23 éves diáklányt az Egyetemisták Poliklinikájára (Policlinica Studenteasca) kötelező nőgyógyászati vizsgálatra.

– Aki nem megy el a vizsgálatra, az nem jelentkezhet vizsgákra a nyári szesszióban. – közölte a KISZ titkárlány Jutkával.

Mivel a vizsgálatra szóló értesítőn a Poliklinika pecsétje volt, és az értesítőt géppel írták, Sziszka semmi rosszat nem gyanított…

Este szerencséjére volt melegvíz a kollégiumban, és alaposan lezuhanyozott. Másnap tiszta fehérneműt és ruhát vett magára és elment az Egyetemisták Poliklinikájára.

A portán mondták, hogy a nőgyógyászat az első emeleten van. Sziszka felment a lépcsőn és az első emeleten megkereste a nőgyógyá – szati vizsgáló ajtaját, amire az volt írva, hogy a rendelés délután 13. 00. órakor kezdődik. Már éppen visszafordult volna, amikor kinyílt a vizsgáló ajtaja, és egy nővér szólt ki:

– Nőgyógyászati vizsgálatra jöttél? – kérdezte Jutkától.

– Igen – felelte a lány – De látom, hogy csak délután lesz rendelés, engem pedig reggel nyolc órára rendeltek ide.

– Igen, persze. – mondta a nővér. – Délután lesz a rendelés a betegek részére, de a havonta kötelező vizsgálatot délelőtt csinálja egy kirendelt orvos, aki kilenc órára jön, de előtte elő kell készítsem a diáklányokat a vizsgálatra. Gyere velem a kezelőbe. – intett Jutkának, miközben kilépett a folyosóra, és maga mögött kulcsra zárta a nőgyógyászati vizsgáló ajtaját. Sziszka követte a nővért a folyosón, és bement utána a kezelőbe.

A nővér becsukta maguk mögött a kezelő ajtaját, majd utasította Jutkát:

– Vetkőzz le ! – a lány letolta farmerszoknyáját, majd kibújt rózsaszín blúzából, ruháit a fogasra akasztotta, és megállt egy szál bugyiban a nővér előtt.

Kissé zavarta, hogy a nővér tegezi, de már hozzászokott, hogy a diákoknak semmilyen tekintélyük nincs, és valószínűleg a nővér nem tudhatta, hogy ő orvosis, legalábbis Sziszka azt gondolta.

– Állj a mérlegre. – mondta a nővér.

Sziszka a személyi mérlegre állt, a nővér pedig megmérte a lány súlyát és ráírta a kartonra.

– 56 kilós vagy. – közölte a lánnyal , majd a mérőléc elé állította Juditot és megmérte a lány magasságát is, amit szintén beírt a kartonra:

– 168 centi magas vagy. – közölte a lánnyal.

– Vedd le a bugyidat , és feküdj hasra az ágyon. – utasította a nővér a diáklányt. – Beöntést adok neked. – tette hozzá magyarázatként. Sziszka letolta a bugyiját, azt is a fogasra akasztotta és anyaszült meztelenül feküdt hasra a viaszosvászonnal leterített ágyon.

– Kaptál már beöntést, tudod, hogy mi az ? – kérdezte a nővér az ágyon fekvő lányt.

– Nem. – felelte Sziszka – Nem kaptam még, de tudom, hogy mi az , ötödéves orvostanhallgató vagyok.

– Egy gumicsövet dugok a fenekedbe – magyarázta a nővér, mintha nem is hallotta volna Sziszka előbbi szavait – és langyos vizet öntök a beleidbe, amit vissza kell majd tartanod. Vagy öt percig tartod a beöntést, utána mehetsz a WC – re kakálni. Megértetted?

– Igen, megértettem. – felelte a meztelen lány. A nővér egy fehér, zománcozott bádogból készült beöntő edényt vett a kezébe, megtöltötte langyos vízzel, a vízbe egy kis szappandarabot dobott, majd az edényhez csatlakozó gumicső szabad végét bekrémezte, és az ágyon hason fekvő meztelen lányhoz lépett:

– Húzd szét a fenekedet, hogy bedughassam a gumicsövet. – utasította Jutkát a nővér. Sziszka kezeivel hátranyúlt és széthúzta kis, fehér farpofáit, a nővér pedig egy gyors mozdulattal a lány feltáruló kis rózsaszín végbélnyílásába dugta a bekrémezett gumicsövet, és kb. 10 – 15 centiméternyire dugta fel a lány végbelébe, majd megnyitotta a beöntő készülék csapját, és Sziszka érezte, hogyan ömlik a beleibe a langyos víz, és hirtelen erős székelési ingere támadt.

– Tartsd vissza a vizet ! – szólt erélyesen Jutkára a nővér, és miután látta, hogy az összes víz a lányba folyt, egy gyors mozdulattal kihúzta Sziszka fenekéből a csövet.

– Öt perc múlva mehetsz a WC – re. – közölte a lánnyal. Sziszka szótlanul feküdt az ágyon, miközben kínzó hascsikarás gyötörte. Öt perc múlva a nővér egy csomag WC – papírt nyomott a kezébe, és a kezelőből nyíló WC – be küldte a lányt, ahol Sziszka végre kiüríthette a beleit és megkönnyebbült…

Jutkának, miután kiürítette beleiből az első beöntést a nővér egy második és egy harmadik beöntést is adott. A harmadik beöntés után már csak tiszta víz távozott a lány beleiből, széklet egyáltalán nem volt benne.

Majd a nővér ismét az ágyra parancsolta Jutkát, és egy Morfium injekciót szúrt a lány fenekébe, hogy elkábítsa.

– Egy Diazepam injekció – hazudta a lánynak, aki nem tudta mire vélni az injekciót – Kis nyugtató, hogy ne idegeskedj a vizsgálat alatt. Az első nőgyógyászati vizsgálat alkalmával mindenki kap egyet.

– Lépj ebbe a papucsba és vedd fel ezt a köpenyt. – utasította a lányt a nővér, miután beadta az injekciót. Egy sárga papucsot és egy térdközépig érő, gombok nélküli fehér köpenyt nyomott a lány kezébe. Sziszka felvette a blúzát, a bugyiját a nővér tanácsára a fogason hagyta, mivel úgyis le kellene vetnie a vizsgálatkor, majd belelépett a papucsba és felvette a fehér köpenyt, a köpeny szárnyait elől egymásra fektette és az övét elől szorosan megkötötte. A köpeny alatt deréktól lefelé anyaszült meztelen volt…

– Visszamegyünk a nőgyógyászati vizsgálóba – közölte kurtán a nővér a lánnyal. – Gyere utánam ! – Sziszka szótlanul követte a nővért a nőgyógyászati vizsgálóba. A rajta lévő fehér köpeny szárnyai minden lépésnél szétnyíltak és Sziszka combjai és szeméremszőrzete időnként elővillant a köpeny szétnyíló szárnyai alól. A Poliklinika folyosóján néhány diák lézengett, és Sziszka arca szégyenében elvörösödött arra a gondolatra, hogy valaki észreveszi a fehér köpeny alatti meztelenségét.

A nővér kinyitotta a vizsgáló ajtaját, és belépett a szobába. A vizsgáló közepén egy nőgyógyászati vizsgálóasztal állt, melynek az ablakok felé fordított széléről két fémrúd nyúlt fel függőlegesen, a rudak végéről pedig egy – egy fémkengyel lógott alá. Sziszka most látott életében először ilyen vizsgálóasztalt, amin nem lábtartók, hanem kengyelek voltak.

A fémkengyelekbe a nőnek térdközépig kellett bedugnia a lábát, és utána nem tudta már kiemelni, csak mások segítségével. Kaparásokhoz és hüvelyi műtétekhez használták az ilyen tipusú vizsgálóasztalt, hogy a nő ne zavarhassa meg az orvost akkor sem, ha műtét közben erős fájdalmat érezne, és védekezésül akaratlanul is összeszorítaná a combjait.

– Voltál már nőgyógyásznál? – kérdezte a nővér a lányt, miközben belülről becsukta a vizsgáló ajtaját. Sziszka nemet intett a fejével.

A nővér lábával a vizsgálóasztal elé tolta a fémzsámolyt, a két lábtartó közé.

– Vedd le a köpenyt, és mássz fel az asztalra. – mondta a nővér. A lány levette a fehér köpenyt, a fogasra akasztotta, csak a blúz maradt rajta, majd a vizsgálóasztalhoz ment, fellépett a zsámolyra, és leült a vizsgálóasztal szélére, a két lábtartó közé, szemben a nővérrel.

– Jó. Most pedig feküdj hanyatt az asztalon és dugd a lábaidat a kengyelekbe. – Sziszka a hátára feküdt a vizsgálóasztalon, és a nővér segítségével lábait a lábtartó fémkengyelekbe dugta, egészen térdhajlatig. A nővér lábával félretolta a zsámolyt, majd szólt Jutkának, hogy csússzon közelebb hozzá. A lány lejjebb csúszott az asztalon, combjai szétnyíltak, feltárva Sziszka szeméremtestét.

– Csússzál még közelebb hozzám ! – utasította a nővér. Sziszka még lejjebb csúszott az asztalon, és közben érezte,

hogy combjai pattanásig szétfeszülnek, feneke pedig már kissé túlér a vizsgálóasztal szélén. – Így már jó lesz. – mondta a nővér. A lány védtelennek és végtelenül kiszolgáltatottnak érezte magát, és ez az érzése csak tovább fokozódott, amikor a nővér csuklóit az asztal szélénél lévő fém rudakhoz szíjazta…

– Azért szíjaztam le a kezeidet – magyarázta a nővér Sziszka megrémült arcát látva – mert a vizsgálat kissé fájdalmas lehet, és a doktor elvtárs nem szereti, ha a nő vizsgálat közben a puncijához nyúl, mert zavarja a vizsgálatot.

– Most leborotválom a szőrödet. – közölte a nővér, és a vizsgálóasztal melletti kis műszeres asztalról borotvahabos sprayt vett el és habot fújt belőle a lány szeméremszőrzetére. – Ne mozogj, nehogy véletlenül megvágjalak! – figyelmeztette Jutkát, majd a kis műszeres asztalról egy borotvát vett fel, és borotválni kezdte a lány szemérem – szőrzetét.

Sziszka elborzadt attól a gondolattól, hogy egy férfi, még ha orvos is, ott lent babráljon az altestén, talán bele is nyúljon a testébe, amit ő kifeszítve, lekötözve, tehetetlenül kénytelen eltűrni…Közben a nővér simára borotválta a lány ágyékát, a leborotvált szőrt egy újságpapírba törölte, majd híg alkoholos oldattal mosta le a simára borotvált vulvát.

– Csíp! – jajdult fel Sziszka

– Jó, készen vagyunk már, ennyi volt az egész. – nyugtatgatta Jutkát a nővér, majd az órájára pillantott. – Tíz perc múlva kilenc óra. – mondta, és kiment a vizsgálóból magára hagyva a vizsgálóasztalon kifeszített, deréktól lefelé anyaszült meztelen lányt. Jutkának a várakozás egy örökkévalóságnak tűnt.

Elszörnyedve gondolt arra, hogy illetéktelen személyek jönnek be a vizsgálóba, aminek az ajtaját a nővér véletlenül, vagy talán szándékosan kitárva hagyta, és meglátják őt így kifeszítve, lemeztelenítve, teljesen kiszolgáltatva, és talán csinálnak is vele valamit, visszaélve a helyzettel…

Sziszka lépteket hallott a folyosóról és kissé fellélegzett, hogy már nem kell sokáig így kifeszítve várnia, de rögtön azután rémület kerítette a hatalmába, a közeledő hangok közt fiú csoporttársai hangját vélte felfedezni… A hangok egyre közeledtek, majd a vizsgáló nyitott ajtaján egy fehérköpenye s orvos jött be akit Sziszka fiú csoporttársai, és egy másik ötödéves fiú csoport követett, összesen tizennégyen! A diáklány feje lüktetni kezdett, arca és nyaka elvörösödött a határtalan szégyentől, szeme előtt egy rövid időre minden elsötétült. HallottaBehunyta a szemét, hallotta a közeledő lépteket, aztán a csendet, amikor megálltak a vizsgálóasztal körül és “Iudita Simon” “unguroaica, curva germanilor” ( = magyar lány, a németek kurvája) suttogták.

– A kollegina szégyenlős – állapította meg a fiatal orvos, miután Sziszka blúzát megragadta, és a lány nyakáig felhúzta, szabaddá téve Sziszka hasát és melleit. Majd Sziszka szétfeszített combjai közé állt.

– Gyertek ide, mögém. – utasította az orvos a diákokat. – Nézzétek, hogy kipirosodott a kollegina arca és a nyaka. Ezt nevezzük “szégyenpírnak”. – a fiúk felsorakoztak az orvos mögött és izgatottan mohón figyelték az asztalon szétfeszített meztelen lányt. Az orvos előrehajolt és bal kezének ujjaival széthúzta a lány nagy szeméremajkait

– Most széthúztam a nagy szeméremajkakat – magyarázta az orvos a mögötte álló diákoknak, majd ujjaival széthúzta a lány vékony rózsaszín kisajkait, feltárva a hüvelybemenetet.

– Ezek itt a kis szeméremajkak, amiket most széthúztam, ez itt pedig a kisajkak felső találkozásánál a csikló. – mutatott jobb mutatóujjával az érzékeny kis szervre.

Majd jobb mutatóujjával tovább mutatott: – A csikló alatt ez a kis nyílás a húgycsőnyílás, ez itt alatta pedig a hüvely – bemenet. A lány szűzhártyája félhold alakú, ami annyira tágulékony, hogy lehetővé teszi a betapintást, sőt még a nemi közösülést is, anélkül, hogy átszakadna.

Az orvos egy hüvelytükröt vett le a műszeres asztalról és a hüvelybemenetbe helyezte, majd egy ügyes mozdulattal a lány hüvelyébe vezette a szétnyitható tükröt. Sziszka feljajdult és egész testében megremegett a hideg fém érintésétől.

Az orvos ütközésig tolta a lány hüvelyébe a tükröt, majd szétnyitotta a tükör lapocait, és a tükör csavarjával rögzítette a nyitott lapocokat, ami így már t magát tartotta a lány feltárt hüvelyében, és az orvos mindkét keze felszabadult. Sziszka érezte, hogy valami kifeszül ott lent az alhasában és még védtelenebbnek és kiszolgáltatottabbnak érezte magát, mint eddig. A tükör szétnyitott lapocai közt láthatóvá vált a méhnyak és a külső méhszáj. Az orvos egy hosszú csipeszt vett a kezébe, a hüvelytükör lapocai közt benyúlt a lány feltárt hüvelyébe és megfogta a méhnyakat.

– Ez itt a külső méhnyak, ez a nyílás a közepén pedig a külső méhszáj, most csak egy pontszerű kis nyílás, de szüléskor annyira kitágul, hogy átfér rajta az újszülött feje. – magyarázta az orvos a felizgult, mohón figyelő diákoknak. Mindannyian közelebb húzódtak, hogy jól láthassák, amit az orvos Jutkán mutogat.

Az orvos a műszeres asztalkára tette a csipeszt, majd egy fémdobozt tett maga mellé a műszeres asztalkára, és kinyitotta. A fémdobozban különböző méretű fémrudacskák, Hegar tágítók voltak.

– Ezekkel a fém rudacskákkal lehet tágítani a méhszájat. – magyarázta tovább az orvos, és a legvékonyabb fém rudat vette a kezébe, majd a csipesszel ismét benyúlt a lány feltárt hüvelyébe, megragadta az elülső méhszájat, és a Hegar tágító rudacskát Sziszka méhszájába dugta, és a nyakcsatornán keresztül a lány méhébe vezette. Sziszka a hüvelytükör szétnyitásakor teltséget érzett az alhasában, amikor az orvos a csipesszel megragadta, és kifelé húzta a méhszáját, úgy érezte, mintha kibeleznék, a Hegar rúd bedugását pedig egészen magasan, a beleiben érzett feszítésként élte meg. Az orvos kihúzta a vékony fém rudat a nyakcsatornából, és egy vastagabbat dugott fel Sziszka méhébe, majd azt is kihúzta a lányból, és egy még vastagabb rudat dugott fel neki.

– Egészen jól tágul – állapította meg az orvos, és már a legvastagabb rudat dugta a lány méhébe. Sziszka nagyon erős görcsös fájdalmat, és teltséget érzett az alhasában. – Nagyon fáj! – sírta el magát, de senki sem törődött vele. Vagy tíz percig volt a lányban a kifeszített hüvelytükör, és a legvastagabb Hegar rudacska, de Jutkának ez az idő egy örökkévalóságnak tűnt… Aztán az orvos kihúzta a lány méhéből a fém rudat, és a kitágított méhnyak csatornán át egy spirált vezetett a diáklány méhébe, ahogy megbeszélték. A spirál használatát tiltották, de a fiúk összeadták a pénzt, és Katzidakis, a görög diák hozott egy spirált, amiért a fiúk igen nagy összeget, 5. 000. lejt fizettek. Calin ötlete volt, hogy mindenképpen spirált vezessenek fel Jutkának, nehogy állapotos maradjon az erőszak után, komoly kellemetlenséget okozva a fiúknak. Sziszka még csak nem is sejtette, hogy spirált vezettek a méhébe, mint ahogy azt sem sejtette, hogy nem a valóban elrendelt nőgyógyászati vizsgálatra rendelték be a Poliklinikára. Az orvos, aki Marius barátja volt, de ő is pénzt kapott a fiúktól, szétnyitotta a lány méhébe vezetett spirált, majd egy csipesszel megfogta a spirál jelző zsinórját, és egy kis ollóval levágta.

Most már semmi sem látszott a külső méhszájon át a spirálból, egyszerű nőgyógyászati vizsgálattal nem lehetett volna felfedezni a Jutkában lévő spirált, csak hasi ultrahanggal. Az orvos. miután végzett, összecsukta a hüvelytükör lapocait és egy gyors mozdulattal kihúzta a szerencsétlen lányból az eszközt, és nagy csörömpöléssel a műszeres asztalra tette.

Aztán gumikesztyűt húzott a jobb kezére, a kesztyű mutatóujját bekrémezte, bal kezének ujjaival ismét széthúzta a lány szeméremajkait és jobb mutatóujjával tövig a lány hüvelyébe hatolt. Sziszka arcán könny – csepp gördült végig, amikor érezte a testébe hatoló durva ujjat. Az orvos mutatóujja mellé vezette középső ujját is, amire Sziszka feljajdult. Az orvos ujjaival körbetapin – totta a hüvelyfalat, aztán bal kezének ujjait a lány hasába mélyesztette, közvetlenül a szeméremcsont fölött, hogy megtapintsa Sziszka kis, körte alakú, rugalmas méhét.

– Nem terhes. – jelentette ki, miután megtapintotta a lány méhét, majd kihúzta ujját a lány hüvelyéből, és mutatóujját egy elég durva mozdulattal Sziszka végbelébe vezette. A lány teste megrándult a durva behatolástól. Az orvos közben tovább magyarázott a fiúknak:

– Előbb hüvelyi betapintást végzünk, és csak azután vizsgáljuk végbélen keresztül a lányt, nehogy fertőző baktériumokat vigyünk kezünkkel a végbélből a hüvelybe. – A lány beleit több beöntéssel tisztítottuk ki – magyarázott tovább az orvos, miközben ujjával Sziszka fenekében vájkált.

– De azért maradhattak baktériumok a végbélben, amivel megfertőzhetnénk a hüvelyt. A fertőzés elkerülése végett ti is előbb hüvelyen, és csak azután végbélen át tapintsatok be.

Sziszka elszörnyedt. Csak most döbbent rá, hogy nemcsak látványnak kötözték fel a vizsgáló – asztalra, hanem élő próbababának is, kiszolgáltatva egy tucatnyi perverz diák kénye – kedvének ! Még most sem akarta elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet.

Az orvos kihúzta ujját a lány fenekéből, majd folytatta: – Ha már megvizsgáltátok az asztalon mindannyian, vizsgáljátok meg álló helyzetben is, mert ilyenkor a hüvelybe mélyebben lehet benyúlni, és jobban meg lehet tapintani a méhnyakat. Leültök egy ágyra, vagy egy zsámolyra, terpesztett lábakkal magatok elé állítjátok a kolleginát, és alulról nyúltok a hüvelyébe és a végbelébe. Én most megyek a szülészetre, viszont látásra. – köszönt el a diákoktól az orvos, és kiment a vizsgálóból.

Marius becsukta az orvos után az ajtót, majd a többiek felé fordulva a közösülést utánozva bal mutató – , és hüvelykujjával formázott gyűrűben előre – hátra mozgatta jobb mutatóujját, és azt mondta:

– Megdugjuk a kicsikét !

– Én már dugom is ! – jelentette ki Ducu, és jobb mutatóujját a lány hüvelyébe vezette. A lány szorító izmai megfeszültek, és kis gödröcskét rajzoltak combjai belső felszínén, vulvájának két oldalán, amikor Ducu középső ujját mutatóujja mellé dugta a szűk hüvelybe.

Sziszka felzokogott:

– Fáj! Hagyjatok békén!

Sikoltozása csak olaj volt a tűzre, még jobban felizgatta a fiúkat.

Miközben egymás után nyúltak a hüvelyébe és végbelébe a diákok, akik éppen nem testnyílásait vizsgálták, azok a mellét tapogatták vizsgálat ürügyén. Tizennégy diák dugta egymás után Sziszka hüvelyébe és fenekébe ujjait, úgy gyötörték a szerencsétlen diáklányt, tágítva szűk testnyílásait…

Jutkának először, – amikor csoporttársai bejöttek a tornaterembe – a fejébe tolult a vér, egész arca elvörösödött, és úgy érezte, hogy a szíve a torkában dobog az elviselhetetlen szégyentől, és tehetetlenségéből, kiszolgáltatottságából fakadó dühétől. Amikor az orvos ujjait, majd a hüvelytükröt a hüvelyébe dugta, dühe és szégyenérzete csak fokozódott… Ducu durvasága védekező reflexet váltott ki belőle, de teljesen eredménytelenül, mert szétfeszített combjait nem tudta összeszorítani. A vér a lány fejéből lassanként az altestébe tolult, és a sok vazelintől – több fiú is bekrémezte ujját, mielőtt a lányba nyúlt volna – egyre síkosabb lett a hüvelye és a végbélnyílása. Néhány diák sokkal gyengédebben, és elég hosszú ideig tágította a lány két testnyílását, és Sziszka – valószínűleg a morfium kábító és gátlásokat oldó hatására is – kezdett lassan felizgulni, mint önkielégítéskor…

A “vizsgálat” alatt Sziszka végig behunyva tartotta a szemét, és csak azt érezte, hogy ujjak hatolnak a hüvelyébe és a végbelébe, egymás után, megállíthatatlanul…Érezte a melleit és mellbimbóit tapogató kezeket. A diáklány egyre szaporábban lélegzett, és amikor Marcel a fenekébe dugott ujját előre – hátra mozgatta a közösülést utánozva a lány krémtől síkos, végbelében, másik kezének mutatóuj – jával pedig a lány csiklóját ingerelte, Sziszka nem tudott ellenállni, hüvelye és feneke ütemes összehúzódásokkal tapadt a fiú ujjára, és a lány – akarata ellenére – elélvezett…

– Nézzétek, elélvezett ! – ujjongott Marcel

– Kicsike ! – tódította Marius, és simogatni kezdte a lány combjait és fenekét. Sziszka szédült, úgy érezte, minden ereje elhagyja… A diákok most már tudatosan izgatták a lányt, hogy megint lássák elélvezni…Egyszerre többen is ingerelték. Egyik a száját simogatta, miközben kezeivel erősen tartotta a lány fejét, nehogy kitérhessen az ujjai elől, egy másik mellbimbóival játszadozott, egy harmadik a lány combjait és fenekét simogatta, egy negyedik pedig a hüvelyébe, vagy a fenekébe dugott ujjaival izgatta, miközben a lány csiklóját is ingerelte…A fiúk nagy megelégedésére Judit nemsokára másodjára is elélvezett…

Tíz óra is elmúlt már, amikor eloldozták a lány csuklóit tartó szíjakat, kihúzták Sziszka lábait a vizsgálóasztal fémkengye – leiből, majd leemelték a lányt a vizsgálóasztalról. A meggyötört, kába lányt még az ágy mellé állították, és amíg Adrian szorosan tartotta Sziszka kezeit, néhány diák az ágyra ült, és az orvos útmutatását követve alulról nyúlt mélyen a szerencsétlen lány testnyílásaiba, aki folyton csak azt hajtogatta, hogy nagyon, de nagyon szégyelli magát…

Fél tizenegykor kinyílt a vizsgáló ajtaja, és egy negyedéves diák szólt be rajta:

– Itt van a rektoszkópiára váró diáklány? – Calin két negyedéves fiú csoportot is bevont Sziszka “beavatásába” többnyire arabokat, és természetesen jó pénzért! – Itt, itt! – válaszolt serényen Adrian, aki éppen a vizsgálóágyon ült, és jobb hüvelykujját a mellette álló diáklány végbelében, mutató – , és középső ujját pedig annak vaginájában tartotta, miközben Sziszka halkan nyöszörgött. A diák kihúzta ujjait a lányból, tenyerével egy nagyot csapott Judit fenekére:

– Itt a kollegina, vihetitek!

Már két arab diák is bejött a vizsgálóba. Egyikük megragadta Sziszka csuklóját, és kivonszolta a kábult diáklányt a folyosóra. A többiek is követték őket, senki sem maradt a nőgyógyászati vizsgálóban. A folyosó tele volt diákokkal, zömmel olyan negyed – , és ötödéves orvostanhallgatókkal, akik be voltak avatva. Sziszka blúza felcsúszott a lány köldökéig, aki deréktól lefele teljesen meztelenül állt a sok diák között a rektoszkópos (végbéltükrözéses) vizsgáló bezárt ajtaja előtt. Néhány diák körbeállta a fal mellé húzódott lányt, gúnyosan kérdezgették, hogy érzi magát, nem fázik – e így ruha nélkül, hol hagyta a ruháit? Volt aki a fenekére paskolt, az egyik negyedéves arab, aki nem volt ott a nőgyógyászati vizsgálóban, pedig megragadta a lány ágyékát, és ujjait a lány átnedvesedett, kitágult hüvelyébe mélyesztette. Egy jó félórányi várakozás után végre megjelent a nővér, ugyanaz, aki a beöntést adta Jutkának, és kinyitotta a vizsgáló ajtaját. Sziszka belépett a vizsgálóba, a diákok követték. A nővér a vizsgáló közepén lévő asztalhoz irányította Jutkát, miután a lányról levették a blúzát is, hogy anyaszült meztelen legyen:

– Mássz fel az asztalra! – utasította a lányt a nővér. Sziszka felmászott a vizsgálóasztalra, és megint úgy akart elhelyezkedni, mint a nőgyógyászati asztalon, de a nővér rászólt, hogy forduljon meg, és álljon négykézlábra a végbél vizsgálathoz. Sziszka kábán, némi segítséggel engedelmeskedett, miközben majdnem leesett az asztalról. Végül

sikerült négykézlábra állnia a vizsgálóasztalon, és mikor érezte a nővér hideg kezét a fenekén, hátranézett. Az orvos, aki éppen akkor érkezett meg, és a lány mellett állt, nagyot csapott Sziszka fenekére:

– Ne forgolódj, mint a tehén, amikor hátulról meghágják! – szólt durván a lányra. – Hogy foglak így megvizsgálni? Azonnal tedd a fejedet az asztalra, a könyöködre támaszkodj, ne a kezedre, és jól domborítsd ki a seggedet! Sziszka halkan, pityeregve engedelmeskedett, a könyökére ereszkedett, fejét a vizsgálóasztal hideg műbőr borítására szorította, és térdeit hasa alá húzva domborította a fenekét. Szeméremajkai kissé szétnyíltak, kis végbélnyílása 5 banis “fekete lyuk” – ként kissé megnyílt. Érezte, hogy gumikesztyűs kezek tapadnak a farpofáira, és még jobban széthúzzák a fenekét, majd egy kúpot dugtak a végbelébe, utána egy ujj hatolt ugyanoda tövig, majd az első ujj mellé egy másikat is a fenekébe erőltettek, tágítva a végbélnyílását, ernyesztve gyűrűs záróizmát. A két ujj behatolásakor Sziszka felnyögött, de ennek megint csak az lett az eredménye, hogy két tenyeres csattant a fenekén és a combján. Miután az orvos elég tágnak érezte a nyílást, kihúzta ujjait Sziszka fenekéből, és kérte a végbéltükröt. Sziszka hallotta az egymáshoz ütődő fémcsövek csörömpölését, és gyomra görcsbe szorult, de nem mert sírni, mert félt az újabb ütésektől, pedig feneke már most is sajgott és jól kipirosodott az addigi paskolásoktól.

Az orvos a lány végbélnyílásához illesztette a 40 cm – es fémcső végét, és egy gyors mozdulattal Sziszka végbelébe vezette az eszközt, majd lassan tolta egyre mélyebbre a lány testébe a hideg csövet. Mikor már 25 centire dugta fel a csövet, kivette belőle a mandrint (a rektoszkópba dugott rúd, annak segítségével tolják előre a csövet a bélben), és bedugta a világító optikát. Belenézett a csőbe, és miközben folyamatosan nézett, lassan feljebb tolta az eszközt még vagy 10 cm – nyire. A cső vége már alig nyúlt ki a végbélből, úgyhogy a rektoszkópot néző orvos arca már a diáklány fenekéhez ért.

– Gyertek ide, és nézzetek bele ti is! – szólt az orvos a diákoknak, akik egymás után néztek bele a végbéltükörbe, amit így jó negyed órán át tartottak bedugva Sziszka fenekében. Mikor már mindenki belenézett, az orvos kihúzta a csövet a lányból, odaadta a nővérnek, hogy tegye a fertőtlenítőbe, majd mindketten kimentek a vizsgálóból. Sziszka le akart mászni az asztalról, de az arabok nem engedték. – Várj, még mi is megvizsgálunk! – mondta az egyik, aki egy villanófényes fényképezőgépet vett elő, és fényképezni kezdte a vizsgálóasztalon lévő meztelen lányt.

Aztán a műszeres szekrényből kivettek két hüvelytükröt, Jutkát erősen leszorították az asztalra, és egy – egy hüvelytükröt vezettek a vaginájába, és a végbelébe is. Végül egy végbélkörtét (análdugót) erőltettek Sziszka fenekébe, ami egy kb. 15 cm

hosszú és 3 – 4 cm átmérőjű ebonit rúd. A rúd elülső vége a makkot mintázva bunkószerűen kiszélesedett, és gömb formájú volt, a végén kissé kúpszerűen elvékonyodott és lekerekített, hogy könnyebben lehessen a végbélbe vezetni. A rúd hátsó vége pohártalpszerűen kiszélesedett, nem engedve meg, hogy a rúd vége teljesen becsússzon a tágítandó testnyílásba, a kiszélesedett véget fémburkolat fedte.

Azután eloldozták a lányt, leemelték a vizsgálóasztalról, egy fehér köpenyt adtak rá, és egy papucsot, és a kába lányt, aki semmiféle ellenállást nem tanúsított már, kivezették a vizsgálóból, végigvezették a folyosón, levitték a lépcsőkön, és beültették egy Mercedesbe, amivel a Hasdeuban lévő kollégiumba szállították. Sziszka ki akarta venni a fenekéből a végbél körtét, de az arabok nem engedték.

A kollégiumban a társalgó volt a legnagyobb helyiség, az arabok oda vezették Jutkát. A többi diák is ott volt már, több, mint húszan. Jutkáról levették a fehér köpenyt, és a meztelen lányt egy pamlagra térdepeltették, és négykézláb állították, majd az egyik arab bekrémezte az ujját, a lány fenekébe dugta az análdugó mellé, majd a síkossá tett dugót kihúzta Sziszka fenekéből. Most már a lány végbélnyílása is olyan tág, és síkos volt, mint a hüvelye. Az arab nem is bírt ellenállni a csábításnak, a lány mögé térdelt, kigombolta a nadrágját, és merev hímtagját tövig Sziszka fenekébe dugta. A többiek nézték, vagy ketten villanófénnyel fényképeztek.

A lány felnyögött, amikor az arab merev hímtagja egy gyors mozdulattal a fenekébe hatolt…

Aki éppen akkor nyitott be az ajtón, az látta, hogy az anyaszült meztelen lány négykézláb áll a pamlagon a diákok gyűrűjében, és hátulról éppen az egyik arab közösül vele, amíg egy másik a tarkójánál fogva, a pamlagra lenyomva tartja a szerencsétlen lány fejét, nehogy elmozdulhasson dugás közben…

A diákok hamar felfedezték a lány szájában rejlő lehetőséget, és merev vesszejüket Sziszka ajkai közé erőltették.

Sziszka utálkozva nyitotta szét ajkait, és engedte szájába hatolni az első hímtag makkját.

– Most pedig nyalogasd szépen ! – szólt rá az előtte térdeplő diák, miközben a lány hajába markolva Sziszka torkáig dugta merev farkát.

A lány kelletlenül engedelmeskedett, nyalogatni kezdte a szájába dugott hímtagot. Előbb a vizelet sós ízét érezte, aztán érezte, hogyan keményedik tovább a hímtag a szájában, és a húgycsőnyílásból egy édeskés kéjcseppet nyalt le. A lány utálatába furcsa izgalom keveredett. Közben az arab megragadta Sziszka csípőjét, és ütemes párzó mozdulatokba kezdett a lány testében. , időnként tenyerével nagyokat csapott Sziszka fenekére, amitől a lány feneke teljesen kipirosodott. A lány meztelen teste ütemesen mozgottelőre – hátra a két férfi között vagy négy – öt percen át, amikor előbb az arab, majd a diák is a lányba élvezett.

A négykézláb álló lány teste ezután is ütemesen mozgott az egyszerre két oldalról behatolt hímvesszők közt. Vagy tízen térdeltek egymás után a lány mögé, és hatoltak mindkét hátsó testnyílásába, miközben elől hatan szopatták le magukat Jutkával. Aztán a hátára fordították a szerencsétlent, és úgy folytatták az erőszakot egészen másnap reggelig. Csak a WC – re engedték ki az elgyötört lányt, meg reggel a zuhanyzóba. Végül ugyanazt a fehér köpenyt adták rá, és a lány abban tántorgott el a lányok kollégiumáig.

Ezt követően egészen hatodév végéig számtalanszor megdugták a megalázott lányt a WC – ben, üres előadótermekben, és kollégiumi szobákban.

* * *

Három hét telt el Sziszka poliklinikai és kollégiumi “beavatása” óta. Jutkának naponta előadásokra és gyakorlatokra kellett járnia, erőszaktevő évfolyamtársai közé…

Az előadóteremben Sziszka mindig egyedül ült a legutolsó padban, ott kevésbé érezte védtelennek magát, és el tudott bújni diáktársai tekintete elől. Szerencsétlenségére aznap az ideggyógyászati előadás elmaradt, de már mindenki az előadóteremben volt amikor a hírt Petre bejelentette. Petre bejelentését követően Sziszka hírtelen a fiúk gyűrűjében találta magát.

– Nem unatkozol? – kérdezte Ducu, miközben kezét a padban ülő lány tarkójára tette.

– Nem ! – válaszolt ingerülten Sziszka – Hagyjatok békén !

– Mi majd elszórakoztatunk. – jelentette ki Marcel, miközben a padba ült Sziszka mellé, és megmarkolta a lány mellét. Sziszka eltaszította magától a fiút, felpattant a padból, és kirohant az előadóteremből, eltaszítva az útjában álló fiúkat. Doru az ajtóhoz sietett, és az elrohanó lány után nézett:

– A lányok budijára ment. – jelentette diadalmasan. – Gyertek, menjünk utána! Doruval az élen hat diák rohant a lányok WC – jéhez. Sziszka gyorsan behúzódott az egyik WC fülkébe, becsukta maga mögött a fülke ajtaját, és mivel az ajtón nem volt retesz, hátát az ajtónak feszítette, remélve, hogy akkor nem tudják majd rányitni.

Hallotta, amikor csoporttársai berontottak a WC – be, és kinyitották a másik két fülke ajtaját, majd feszegetni kezdték annak a fülkének az ajtaját, amelyikbe ő menekült be.

– Itt van – kiáltott diadalmasan Doru. – Tudjuk, hogy itt vagy, nyisd ki az ajtót ! – Sziszka hallgatott, és hátával teljes erejéből nekifeszült az ajtónak. De Doru és Petre erősebbnek bizonyult, együttes erővel nyomták befelé az ajtót, ami előbb egy résnyire, aztán pedig teljesen kinyílt, és a két fiú a fülkébe nyomult a szerencsétlen lány mögé. Sziszka majdnem rászorult a WC ülőkéjére, teste a WC csésze fölött előregörnyedt, kezeivel a falnak támaszkodott, nehogy a WC csészére essen.

– Mit akartok ?! – kérdezte ingerülten, sírástól elcsukló hangon.

– Baszni ! – válaszolt kurtán Petre.

Doru előrehajolt, megragadta a lány sötétkék szoknyáját, és egy gyors mozdulattal letépte Jutkáról a ruhadarabot.

Sziszka megpróbált védekezni, jobb kezével hátranyúlt, de Doru elkapta a lány csuklóját, és hátracsavarta Judit kezét, majd fejével intett Petrenek:

– Húzd le a bugyiját ! – Petre egyetlen gyors mozdulattal a lány bokájáig tolta le a halvány rózsaszín bugyit, majd leguggolt, jobb kezével megragadta a feléjük háttal álló Sziszka jobb bokáját, megemelte a lány lábát és lehúzta róla a bugyit, majd a bal lábszárát is megemelte, és arról is lehúzta a bugyit, amit diadalmasan dobott hátra a fülkén kívül rekedt fiúknak.

– Nem akarom ! Hagyjatok békén ! – kérte Sziszka sírástól elcsukló hangon, de akkorra Petre ujjaival már a hüvelyébe nyúlt, Doru pedig Sziszka blúzát egészen a lány nyakáig tolta fel, és Sziszka fejére borította. Petre a guggolásból felegyenesedett, de két ujját végig a lány hüvelyében tartotta, tágította a kis testnyílást, és amikor már eléggé síkosnak érezte, bevezette merev hímvesszőjét, és párzó mozdulatokba kezdett a lányban. Négy – öt perc múlva élvezett Jutkába, tenyerével nagyot paskolt a lány fenekére, és helyet cserélt Doruval…

Miron a folyosón lett figyelmes a lányok WC – jéből hallatszó fiú hangokra, odament, hogy megnézze, mi történik ott. A WC ajtaja nyitva volt, és a középső fülke előtt öt vagy hat fiú állt, látható izgalommal figyeltek a fülkére, ahonnan egy lány halk nyögdécselése hallatszott ki.

– Mi történik itt ? – kérdezte kíváncsian, miután belépett a WC – be.

– Gyere, nézd meg ! – mondta Marcel. A fiúk utat nyitottak Mironnak egészen a fülke ajtajáig. Miron most már látta a neki háttal álló, a WC csésze fölé görnyedő, deréktól lefelé lemeztelenített lányt, és a lány mögött álló fiút, aki kezével a lány csípőjét markolta, miközben dereka ritmusosan mozgott előre – hátra. Miron gyorsan átlátta a helyzetet. Aztán a fiú, aki hátulról közösült Jutkával, a lányba élvezett, megrázta a farkát, begombolta a nadrágját, és kihátrált a WC fülkéből, utat engedve a következő erőszaktevőnek. Miron most már jól látta a WC fülkében neki háttal álló, deréktól lefelé lemeztelenített lányt, aki fejére húzott blúzával a falnak támaszkodva hüppögött, miközben lábait engedelmesen terpesztette. Miron belépett a fülkébe a lány mögé… Sziszka érezte a légáramlatról, hogy megint bejött valaki a fülkébe, majd hátulról egy posztónadrág érintését érezte csupasz combjain, majd érezte, hogyan hatol hátulról s hüvelyébe előbb két ujj, majd egy merev hímvessző..

Még vagy hatan jöttek Miron után, közülük hárman a lány szűkebb testnyílásába hatoltak, éles fájdalmat okozva Jutkának… Mikor végeztek, magára hagyták a WC – ben a szerencsétlen lányt. Csak most tört fel igazán Jutkából a zokogás. Utálta a saját testét. Utálta a síkos folyadékot, ami hüvelyéből és fenekéből folyt a combjai közé… Kiegyenesedett, elrendezte blúzát, majd a bugyiját kereste, de sehol sem találta. Marcel vágta zsebre a ruhadarabot, mint értékes trófeát… A csapnál megmosta a kezét és az arcát, a földről felvette szutykos szoknyáját, a derekára tekerte, és kitántorgott a WC – ből az utcára.

Nikoletta fasz talicska új állása

Nikoletta egész évben arra készült, hogy a vakációban majd talál majd valami jó kis nyári munkát, valami olyat, mint ez. Nem is hitte, hogy felveszik egy művészeti galériába. Nem csak azért volt jó, mert tanulhat valamit a művészetről, hanem azért is, mert igy mindennap felöltözhet olyan csinosan, ahogy csak a kedve tartja. Már alig várta, hogy megszabadulhasson a konzervatív ruháktól, amiket a középiskolában viselnie kellett. Szeretett szoknyát és magassarkú cipőt viselni, nylonharisnyát és rövidke blúzt, és persze csipkés fehérneműt, amitől olyan nőiesen érezte magát.

Igazán ízléses ki blúzban érkezett az elbeszélgetésre, egy rövid szoknyával és nagassarkú cipővel kiegészítve. Már tizennyolc éves volt, kezdte kibontakoztatni nőiességét. Szigorú, konzervatív családból származott, és és egész tinédzserkorában igen szoros pórázra fogták. De ez nem akadályozta meg a lábait, hogy szép, hosszú műalkotásokká fejlődjenek, nem is szólva a gömbölyű, csinos kis fenekéről. A mellei nem voltak nagyok, de a bimbócskák mint valami rózsaszín ceruzahegyek, büszkén ágaskodtak. Talán az édesanyjának igaza volt. Lehet, hogy visszafogottabban kellett volna öltöznie. De a galéria a belvárosban volt, és Nikoletta lehető lejobban akart kinézni.

Egy vonzó nő fogadta, a negyvenes évei végén járhatott. Miután kitöltötték a szokásos papírokat, felvezette Laurát a lépcsőn, egy kis, kellemes irodába. Itt a két nőhöz egy magas, jóképű férfi cstlakozott, úgy ötvenéves lehetett, visszafogott öltönyt viselt. Nyugodt volt, határozott, és kedves. Nikoletta leült a fotelbe, és mosolygott.

– Nikoletta, a miénk ez a galéria – mondta a nő. – Én Kathy vagyok, ő pedig Csaben.

Nikoletta érezte, hogy itt valami nem stimmel. Nem egy átlagos állásinterjú.

Kathy folytatta.

– Őszinték leszünk, Kathy. Egy csinos lányra van szükségünk, mint amilyen te is vagy, hogy szexuálisan kielégítsen bennünket, míg itt dolgozunk, a galériában. Húsz dollárt fogunk fizetni neked óránként, plusz jutalmat. Nem lesz túl sok dolgod. Steve-nek és nekem is elég nagy a szexuális étvágyunk, és arra fogunk használni, hogy egy kis örömet szerezzünk – néha külön-külön, néha egyszerre. Tisztelettel és figyelmesen fogunk bánni veled – de szexuálisan fogunk használni. Érted?

Legnagyobb meglepetésére Nikoletta azt érezte, hogy a bugyija egyre nedvesebb lesz az izgatottságtól. Ijedt volt, ideges és izgatott egyszerre. Meg se tudott szólalni. Steve vette át a szót.

– Nikoletta, az állás a tiéd, ha akarod. Persze szükség lesz rá, hogy először is levedd a ruhádat – és azt tenned, amit mondunk -, hogy eldönthessük, jó leszel-e. Nevezzük ezt afféle meghallgatásnak. Ha átmész rajta, lesz nyári munkád – és pénzed a sulira.

Nikoletta szédült, a mellbimbói megdagadtak, a barlangja pedig felforrósodott. Aztán megszólalt, de reszketett a hangja:

– Mondják meg… mit kell… tennem…

Steve, aki egész idő alatt állt, nekilátott, hogy kioldozza az övét. Kathy Laurához lépett, gyengéden arconcsókolta, és segített neki felállni.

– Gyere, Nikoletta – mondta – be szeretném mutatni neked Steve-et.

Kathy a vállánál fogva tolta Laurát a férfihez. A lány Steve elé állt, aki az övet a kezében tartotta.

– Most kipróbáljuk a szíjamat – mondta Steve. Nikoletta nem volt biztos benne, hogy jól hallotta-e. – Kathy és én nem csak szeretkezni fogunk veled. Megbüntetünk a szíjammal is.

Nikoletta nagyra nyílt szemmel, ijedten, félve hallgatta. Kathy folytatta:

– Van pár bónuszunk is a számodra, Nikoletta. Csaben és én is szeretünk csinos kislányokat elfenekelni, ahogy néhány ügyfelünk is. Néhány fontosabb vevőnket kell majd így kielégítened, és persze minket. – Csaben a tenyeréhez csapta az övet. Nikoletta a hangra összerezzent. – Nikoletta- mondta a férfi -, most fordulj meg, és told le a szoknyád!

Noha alig értette, ami vele történik, Nikoletta azon kapta magát, hogy engedelmeskedik. Azt tette, amit Steve mondott. Lassan megfordult, előrehajolt, a blúz alá nyúlt, kiczipzározta a szoknyáját. A ruha a sarkához hullott.

Nikoletta Kathy-re nézett. A nő bátorítóan mosolygott a fiatal lányra, és bólintott. Nikoletta nagy levegőt vett. Aztán egy lassú mozdulattal a bugyiját is lehúzta, feltárva meztelen fenekét Csaben szemei előtt.

Kathy előrelépett.

– Nagyon szép – mondta, és megsimogatta Nikoletta kerek, fiatal, hófehér fenekét. – Most vedd le a blúzodat is.

Nikoletta megijedt és Csaben-hez fordult. Nem bírta elviselni a férfi tekintetét, inkább becsukta a szemét. Lassan, remegve gombolta ki a gombokat, s a blúz végül szabadon hullott a padlóra. Csipkés, pushupos melltartó vette körbe fiatal, édes kis melleit. Kathy Nikoletta mögé lépett, és levette róla a melltartót is. A lány fiatal, telt húsa valósággal előreugrott.

Steve mosolygott. Figyelmesen nézte a lány melleit. Nikoletta azon kapta magát, hogy a lélegzete gyorsabbá vált. Könnyűnek érezte magát.

– Oh! – sóhajtott fel, s mostmár csak a harisnya és a magassarkú cipő volt rajta.

– Most pedig kezdjük el a meghallgatást! – mondta Csaben. Kathyvel mindentudóan mosolyogtak egymásra. A férfi kiczipzározta a nadrágját.

Kathy kézenfogta Laurát. Négykézlábr aállította a fotelben, arccal Steve felé. A férfi átadta az övet Kathy-nek, a nő pedig Nikoletta mellé ült.

– Nézz fel, Nikoletta – szólt Csaben. És Nikoletta megtette, Csaben pedig leengedte a nadrágot magáról. A farka előbukkant, egy hatalmas húsdarab, mindössze centikre Nikoletta arcától.

– Szopd a husit, Nikoletta – suttogta Kathy a lány fülébe. – Mutasd meg, hogy tudsz, bánni a férfiakkal.

Nikoletta kinyitotta a száját, hogy befogadja Csaben farkát. Hosszú volt és kemény, egész szép darab, gondolta a lány – különösen a gyöngyöző nedv a végén. Laurának nem volt túl sok tapasztalata a furulyázásban, de eszébe jutott, mit mondott egyszer az egyik barátnője: “Ne is gondolj rá. Ez megy magától. Hagyd, hogy előjöjjön belőled a nő. Már azóta szopunk, mióta világ a világ. Láss hozzá, ízleld meg, szippantsd be a golyók illatát. Egy perc alatt profi faszszopó leszel.”

Nikoletta folytatta, először a nyelvével simogatta a makkot, aztán körbenyalta az egész dákót, majd pár perc múlva már szenvedéllyel emelgette a fejét fel-le a rúdon.

Csaben gyöngéden megszorította a lány fejét:

– Nagyon jó ribanc vagy, Nikoletta.

– Az biztos – tette hozzá Kathy, aki éppen a lány punciját vizsgálgatta.

– Milyen a lyukacskája? – érdeklődött Csaben.

– Mint a krémes barack – válaszolta Kathy sóhajtva, s a középső ujját Laurába döfte. – És Csaben, várj csak, amíg megkóstolhatod!

Ekkorra Nikoletta már teljesen elvesztette a kapcsolatát a valósággal. A barlangját próbálgatták, míg a szájában egy hatalmas férfitestrész munkálkodott, s a lány úgy érezte, egyszerűen belé kell hatoljanak – minden lyukába. Kiengedte Csaben farkát:

– Csaben, kefélj meg, kérlek, kefélj meg. Dugd a pinámba.

Csaben és Kathy felnevetett.

– Hát persze, hogy meg fog kefélni – válaszolta Kathy. – Mindketten meg fogunk. De előbb Csaben és én szeretnénk egy kicsit többet a nedvedből.

Nikoletta nem nagyon értette. Látta, hogy Kathy egy székre ül, a fotel mellé. Megragadta a szíjat, és a keze köré tekerte.

Csaben most megfogta kétoldalt Nikoletta fejét, megragadta, és hozzálátott, hogy módszeresen megbassza a torkát. Aztán, minden figyelmeztetés nélkül, Nikoletta nagy, fájdalmas csattanást érzett a fenekén. Megijedt.

– Ne aggódj, Nikoletta – mondta Kathy. – Te is élvezni fogod. Nyisd nagyra a szádat Csaben-nek. Egy kissé elfenekellek, amíg Csaben bedugja a farkát a torkodig.

Újabb csapások hagytak vörös csíkokat Nikoletta hátsóján. A lány alig kapott levegőt Csaben farkától. Könnyek csorogtak az arcán. A feneke fájt – de kellemes volt. Jó érzés.

Kathy vetkőzni kezdett, egyik ujját a lábai közé dugta, és a csiklóját simogatta. Egyik kezével Nikoletta fenekét paskolta. A másikkal pedig simogatta. Közben Csaben tovább dolgozott a farkával Nikoletta torkában.

– Nézd meg újra a punciját – mondta Csaben Kathy-nek. Kathy ellenőrizte.

– Igen, mostmár folyik – jelentette. De lássuk, hogy tudunk-e többet is kicsikarni.

Nikoletta nem értette. DE nem is számított. Jól érezte magát. Érezte, hogy végre él.

– Tudom, mi kell nekünk – mondta Kathy, és átment a szoba másik felébe. Egy perccel később Nikoletta erős fájdalmat érzett a mellbimbóiban. Kathy fából készült ruhacsipeszeket biggyesztett rájuk. A lány mellei előre-hátra hullámoztak, ahogy Csaben a torkát baszta. Ebben a percben Nikoletta úgy érezte, valami kifolyik a lábai között. Folyadék csöpögött a barlangjából.

– Csaben – szólt Kathy -mostmár Laurának nagyon vörös a segge. A farkad lenn van a torkában. A kislány remekül felkészült, mindkettőnknek. Kinyaljuk együtta kancsót, mielőtt seggbebaszom?

Csaben bólintott. Nikoletta mögé helyezkedett, aki már négykézláb allt, a fotelen térdelt. A férfi megnyalta a lány csiklóját, szopta, és játszadozott vele. Nikoletta felnyögött. A punciját Csaben arca felé nyomta. Kathy csatlakozott Csaben-hez, együtt nyalták és szopták Nikoletta fenekét és punciját.

Amíg Kathy Laurát nyalta, Csaben levette a lány melleiről a csipeszeket. A két száj mozgása, a mellbimbók megkönnyebbülése valósággal a szakadék fölé lökte Laurát. Rángatózva élvezett el. Akaratlan sikolyok hagyták el az ajkait. Forró nedv áramlott a két nyelvre, amik a lyukait kóstolgatták.

Csaben és Kathy úgy ivott a lányból, mint két szomjas hegymászó a hegyi forrásból. Aztán Csaben a száját Nikoletta szájához tartotta, összeérintette a nyelvét a lányéval, hogy a lány is belekóstolhasson a saját nedvébe.

Nikoletta többre vágyott. Ezúttal Csaben vette kézbe a lányt. Felemelte a fotelről, és leült a helyére. Aztán egy határozott, erős mozdulattal Laurát felhúzta a dákójára.

Nikoletta Csaben vállaiba kapaszkodott. Minden eddig elfojtott vágyát kiadta magából, vadul lovagolta meg a férfit, sikoltva és nyögve az élvezettől.

Miután Nikoletta kiélvezkedte magát, Csaben és Kathy megint négykélábra állította. Nikoletta nyelt egy nagyot. Nem is vette eddig észre, hogy Kathy közben levetkőzött, és most egy felcsatolható műdákó volt rajta.

Kathy mosolygott. Gyakorlott mozdulatokkal kente be Nikoletta fenekét masszázsolajjal. Aztán megragadta a gömböket, félrehúzta, a dákó végét a lány szűk kis lyukához illesztette. Még több olajat csorgatott oda. Az édes barna barlang lessen megnyílt, és a farok becsúszott Nikoletta szűz popsijába.

A lány először rettenetesnek érezte a fájdalmat. Felsikoltott. Csaben a vállaira vonta a lány fejét, kis ribancnek nevezte, a legvadabb ribancnak, akit valaha is látott, megígérte neki, hogy egész nyáron ihatja majd a gecijét, amitól Csaben szerint minden fájdalom el fog majd múlni.

Míg Kathy a fenekét dugta, Csaben megint a lány torkát kezdte baszni. A trió efységes ritmusba csapott, a kefélés, nyögés és élvezet külön kis világában.

Így keféltek egy órán át. Később Laurát mindenféleképpen kipróbálták. Csaben megdugta Nikoletta fenekét kuyapózban, míg Nikoletta Kathy pináját nyalogatta. Aztán Nikoletta Csaben arcára ült, szemben Kathyvel, miközben az asszony a férfi farkán lovagolt, és a lány melleit gyúrta.

Egy ideig be is dugták a lány száját, hogy elnémítsák a sikolyait, amiket a fájdalomtól és a gyönyörtől felváltva üvöltött, míg Kathy és Csaben a fenekét csapdosta a férfi szíjával, és közben a cickóit gyömöszölték.

A végén Nikoletta már teljesen elvesztette az idő- és helyérzékelését, újra meg újra elélvezett, és már az ájulás szélén állt, mikor elérkezett végre Csaben ideje is.

A nyomás a férfi golyóiban már hihetetlen mértéket ért el. Ez nem egy szokványos spriccelésnek ígérkezett. Kathy a padlóra vezényelte Laurát, a fenekét a fotelre, a fejét hátrahajtotta, nyitott szájjal. Csaben a lány fölé állt. Kathy bekente a kezeit masszázsolajjal, és megragadta Csaben farkát. Nagyon hevesen kezdte verni.

– Itt az idő, Kathy – jelentette Csaben. A nő egyik kezével Nikoletta fejét ragadta meg, felemelte, hogy készen álljon. A ,ásik kezével még gyorsabban verte Csaben hatalmas, pulzáló, lila makkját. A férfi nyögni kezdett. Kathy a dákót Nikoletta fejéhez tartotta, mindössze pár centire.

– Igyál, Nikoletta, igyál – mondta Csaben. Ezekkel a szavakkal már ki is robbant, vastag sugárban tört ki belőle a forró, fehér, finom lé, egyenesen Nikoletta szájába.

– Igyad Csaben tejét – tette hozzá Kathy -, ez a legjobb ital, amit valaha is kóstolni fogsz.

Nikoletta alig tudta nyelni, hogy lépést tartson a kitöréssel. Csaben csak tovább eresztette a levét a fiatal lány torkába.

Végül, mikor már Csaben teljesen kiürült, a három test elernyedt. Összeölelkeztek, megszorították egymást, gyöngéden csókolóztak, reszkettek a tröténtektől.

Pár perc múlva megszólalt Nikoletta:

– Átmentem a meghallgatáson?

Kathy és Csaben összenéztek, elmosolyodtak, aztán nevetésben törtek ki. Egyszerre válaszoltak Laurának:

– Mikor tudsz kezdeni?

A BDSM magazin

Ott térdeltem előtted. Fejemet lehajtottam, szememet lesütöttem. Te egyáltalán nem zavartattad magad, rám se néztél. Olvastál és egészen belemerültél, megint az a BDSM magazin volt a kezedben. Mire az újság végére értél nekem teljesen elzsibbadt a lábam. Gyors mozdulatokkal lecsaptad az újságot az asztalra utána felálltál. Megszeppenésem jeléül, továbbra is lesütve tartottam a szemem. Közelebb jöttél hozzám, de ezt már egészen lassan csináltad. Simogatást éreztem a mellemnél, de rögtön tudtam, hogy nem a kezed volt. Féltem, hogy haragudni fogsz rám, ezért meg sem mozdultam, illetve addig nem, míg a pálca végig nem simított a másik mellemen is. Csikizett.. A pálca lassan végig futott egész testemen. Utoljára a puncimat hagyta, éreztem ahogy egyre beljebb megy. Nem sokáig kutakodtál..

– Emeld fel a fejed! – parancsoltad, mire én kényszeredetten felemeltem a fejem. A pálca vége csillogott a nedvemtől.

– Elárulnád, hogy ki engedte meg, hogy élvezz?! – nem ordítottál, de benne volt az a hangsúly amitől felállt a szőr a hátamon. Ennek csak az lett az eredménye, hogy újra lehajtottam a fejem. Meg sem vártál, csak megragadtad a kezem. Elvonszoltál egészen a keresztig.. Mire ellenkezhettem volna már a csuklóim és a bokáim is bilincsben feszítettek. Szemmagasságba kerültünk egymással. A pálca hegye rá mutatott csupaszra borotvált puncimra.

– Nagyon haragszom rád ezért…- A pálca megint elkalandozott a testemen és csak a mellbimbóknál állapodott meg. Halkan hümmögtél, majd megfordultál és kutakodtál picit az egyik fiókban. Gyors léptekkel visszajöttél hozzám, de ez nekem nem volt felüdülés. Alig értél ide, a mellbimbóimra azonnal egy-egy csipeszt tettél, amelyek lánccal össze voltak kötve. Húzogattad picit a láncot mire én halkan felsikkantottam a fájdalomtól. Utána már nem is törődtél a mellemmel, a puncimra szegezted tekinteted mely árulkodóan csillogott. A pálca, ami még mindig a kezedben volt lecsapott a fedetlen puncimra… Felsikoltottam és próbáltam kitérni a fájdalmas csapások elől. Csak záporoztak a puncimra az ütések, számolni sem tudtam, mennyi.

Nem bírtam tovább, kitört belőlem a zokogás.

– Kérem Uram elég lesz.. – suttogtam fájdalmasan, de persze tudtam, hogy nem fogsz leállni…

– Mi az, hogy elég lesz? Hogy merészelsz ilyet mondani?

Még tíz csapás csattant vörösen terpeszkedő puncimra. Már csak lógtam a kereszten. Leszedted a bilincseket, de tudtam, hogy nem volt elég. Visszavonszoltál a fotel elé, megint úgy voltunk ahogy az elején, de mielőtt leültél volna a fotelba, megszabadítottad a farkadat a nadrágtól és a boxertől. Egészen lassan kúsztam oda, ha mégsem ez volna a kívánságod gyorsan vissza tudjak slisszolni a helyemre. Te persze nem szóltál semmit. Farkad mereven várta a kényeztetést, amit először a kezemmel próbáltam megadni. Óvatosan és vigyázva simogattam a farkadat, míg másik kezem a heréidet masszírozta. Amikor az árulkodó nyögés elhangzott lassan bevettem a számba, de csak a makkig. A nyelvem ide-oda járt a makkon, néha pici csavarokat is beiktatva. Nem kellett sok idő, míg az egész farkad a számban volt. Ki-be húzogattam, míg kezeim is serényen dolgoztak. Egyre szaporábban vetted a levegőt, de én nem törődtem vele. A nyelvem a makkodon járt körbe-körbe, eddig nem szívtam rá a farkadra, de most lassan elkezdtem szopogatni. A hajamat simogattad bátorításképpen, én pedig engedelmeskedve akaratodnak szopni kezdtem a farkad. Éreztem a számban, ahogy duzzad a farkad, tudtam, hogy nem bírod már sokáig. Lassan de határozottan nyomtad le a fejem, rá a farkadra. Nehezen vettem a levegőt, de tudtam, most nem szabad rosszul viselkednem, ki kell bírnom, hogy tövig a torkomra nyomod. Egyre hangosabban vetted a levegőt és étvetted az ütemet: egyre gyorsabban dugtad a számat. Nem láttam, nem hallottam, csak a számban mozgó hatalmas farkadat éreztem, mikor egy nagy nyögés kíséretében beleélveztél a számba. Elöntött a forró nedved, amit gyorsan nyeltem le. Nem szeretem az ízét, de ezt soha nem vallanám be Uramnak.

Lassan tisztogattam a nyelvemmel farkadat, nem kellett volna sokat várnom, hogy újra felálljon. A tisztogatás után picit hátrább csúsztam, hogy a szemedbe tudjak nézni, ha egyáltalán szükséges. A kezed még mindig a hajam simogatta. Azon gondolkoztam, hogy mit kellene tennem, amikor beugrott. Halkan motyogva szólaltam meg:

– Kérem Uram, bocsáss meg nekem amiért az engedélyed nélkül leborotváltam a puncimat!

Biszex álmom valóra válik

Regisztráltam egy szexpartner kereső oldalra, és ott biszex párok között keresgéltem. Néztem az adatlapjukat, amikor feltűnt nekem egy biszex pár. Megnéztem az adatlapjukat, és a legnagyobb megdöbbenésemre a képeken a munkatársamat és a feleségét fedeztem fel. Irtam neki üzit, de úgy, hogy Ő még nem tudta kit takar az üzenet küldője. Másnap a munkahelyemen ahol együtt dolgozunk, finoman céloztam arra, hogy előtte való nap üzenetet váltottunk. Akkor kezdtünk el beszélgetni egymás szexuális érdeklődéséről. Elmondtam neki, hogy mennyire kiszeretném próbálni a hármas felállást, és hogy benne lennék mindenben. A barátom megkérdezte, hogy szopnám e a farkát, mire én azt válaszoltam, hogy miért ne.

Ezek után amikor vége volt a melónak, együtt mentünk zuhanyozni ugy, hogy megvártuk mig a többiek végeznek. Ekkor kezdtük el egymás farkát simogatni.Gyönyörű borotvált farka volt. Szép makkal. Mikor már kellően merev volt, letérdeltem elé, és finoman körbe nyaltam, majd a számba vettem és elkezdtem szopni a merev faszát. Kb 2 percig tartott amikor megfogta a fejem és szó szerint ráhúzott a farkára majd tele lőtte a szám gecivel. Miután tisztára szoptam, Ő következett. Ő is élvezésig szopott. Mind a ketten lenyeltük egymás gecijét. Ezeket a szopásokat, majd mindennap megismételtük.Egy szombati napon meglátogattam Őket. A feleségének bejöttem.Kávéztunk, iszogattunk. Majd a felesége azt mondta, hogy ki megy a közértbe, és hozz még valami inni valót. Ekkor mind a ketten levetkőztünk meztelenre, várva, hogy az asszony megjöjjön. Ahogy meghallottuk a kulcs csörgését, elkezdtük egymás farkát kényeztetni. Ahogy belépet az asszony és meglátott minket, megszólalt.

“Engem ki akartok hagyni? ”

Majd elment lezuhanyozni. Meztelenül jött vissza. Szép borotvált pinája és édes kis melle volt. Felmentünk a galériába és ott a francia ágyon elkezdtük kényeztetni.Mind a ketten simogattuk szopogattuk a mellét, miközben a kezünkkel a punciját izgattuk. Majd felváltva nyalni kezdtük. Miközben Én nyaltam a punciját, a barátom oda térdelt a fejéhez és szopatni kezdte. Majd cseréltünk. Én tettem vele ugyan ezt. Kis idő múlva barátom elkezdte baszni miközben az álló farkam szopta.Majd újabb póz következett. Én és a felesége 69 franciáztunk. A barátom hátulról dugta, és egyszer egyszer át dugta a farkát a számba, hogy szopjam. Már egy jó ideje szeretkeztünk amikor a barátom bele lőtte a gecijét a felesége pinájába.

Én ezek után tovább nyaltam érezve a forró geci és a felesége nedvének izét. A barátom közben élvezésig szopott. Miután kipihentük és rendbe szedtük magunkat megbeszéltük, hogy lesz még folytatás és akkor kipróbáljuk milyen az, ha egymást seggbe basszuk.

Jegyzőkönyv

A jegyzőkönyv egy budapesti fiúról szól. Tizenhárom éves korában kezdődött vele az egész. Ekkor általános iskolában a hatodik osztályban tartott, apja két éve meghalt, anyja egyedül nevelte. Az anyja jól keresett, de a fiával nem törődött, sokkal inkább a kilenc éves lányával. A családról még annyit, hogy az anya rendszeres szexuális életet élt a saját és a volt férje testvéreivel, a fiát ekkoriban még nem avatta be, de az már tudott róla. Az sokszor az ajtó mögül leste, hogy mit csinálnak. Ekkoriban kezd perverz szexuális kapcsolatba a húgával. A testvére néha ellógott a suliból és attól félt, hogyha az anyja megtudja, rögtön kirakja otthonról, a fiú kihasználta és ezzel zsarolta. Elmondta neki, hogy, véletlenül látott egy pornófilmből egy jelenetet, amiben seggbekúrnak egy nőt, és megosztotta a bátyjával hogy az milyen rossz lehet, és hogy ő sosem akarja majd így, az pedig visszaélt vele, akármilyen meghatóan sírt a kislány, ő megcsinálta fenékbe. Néhány hétig zsarolta ezzel a húgát, aztán abbahagyta. Még ebben a tanévben, az iskolában történt vele, hogy egy elég komoly fogadást kötött az egyik nagypofájú lány osztálytársával. A vége az lett, hogy annak be kellett mennie a fiú WC – be, ami egy éretlen tizenkét éves lánynak már eleve megalázó, ott a két barátjával elkapták, levetkőztették, és ez egyik benti budiajtóhoz kötötték. Néhány héttel ezután történt, hogy tanítás után felment a szintén tizenhárom éves barátnőjéhez, amikor a szülei nem voltak otthon, ahelyett hogy a két haverjával ment volna csavarogni. Lefeküdtek egymással, de mivel nem voltak kellően felvilágosítva, így nem védekeztek rendesen. Az elkövetkezendő napokban a barátai nem kerültek elő, és nem tudott róluk semmit. Néhány hét múlva tudta meg, egy napon azzal, hogy a barátnője terhes, hogy egy balhé miatt elkapták őket, és mindkettőt intézetbe zárták. A barátnője, ragaszkodott hozzá, hogy tizenhárom évesen nem szabad még gyereket szülnie, és hogy el kell vetetni, mindenképpen, ráadásul, mivel tudta, hogy a fiú jó módban él, vele akarta az egészet kifizettetni. A srác elhívta egy elhagyatott épülethez a lányt, és az egyik pincehelyiségbe bezárta az akarata ellenére, és a gyerek születéséig ott tartotta, és rendesen etette. Senki nem bukkant a nyomára, mivel a lakatlan bérház bontása valami okból elhúzódott. Miután a lány egyedül megszülte a babát, egyszerűen elengedte. Ezek után ő is intézetbe került, és tizennyolc évesen szabadult. Nem várt sokáig, rövid tervezgetés után, kifigyelt és elrabolt egy gazdag lányt, hogy váltságdíjat követeljen. A terve a következő: kell szerezni két nagyhatósugarú távműködtetésű bombát detonátorral. Az egyiket a lánynál rejti el, a másikat egy népes, nyilvános helyen. A váltságdíj átvételekor közli, hogy nem tehetnek vele semmit, mert ha megölik, nem tudják meg hol a lány, ha élve kapják el felrobbantja a túszt, ha pedig észreveszi hogy követik, akkor felrobbantja a nyilvános helyen elrejtett bombát. Álcázásként szemüveget vesz fel, miután pedig elengedi a lányt, leborotválja a bajuszát és a haját. A robbanószereket meg is szerezte az egyik intézetből szerzett kapcsolata segítségével. De a dolog mégsem jött össze, mert az egyik este berúgott, és hazafelé menet a sötét utcán a részeg emberről egy nő azt hitte, hogy belé akar kötni, és önvédelemből jól elverte, majd kihívta a rendőröket. Miután kiderült, hogy félreértés volt, a rendőrök haza akarták vinni, és ő a piától és a veréstől olyan kába volt, hogy megmondta a címet, ott pedig a rendőrök megtalálták a megkötözött lányt (egy másik változat szerint a rendőrök megtalálták nála a detonátort vagy a bombát, és kénytelen volt bevallani az egészet ez után, hogy elrabolt valakit). Három év múlva szabadult két másik rabtársával együtt, akikkel össze is állt rögtön. Egyszer ugyanazon a környéken járva, ahol elkapták, meglátta azt a nőt, aki elverte részegen, és felismerte. Rögtön feléledt benne a bosszúvágy, és mivel a két sittes spanja pont vele volt, gyorsan elkapták a nőt és egy kapualjban megerőszakolták mind a hárman, aztán pedig elvitték a ruháit. A nő a néptelen utcán, este, megpróbált meztelenül hazatámolyogni, de az egyik házból, pont akkor, négy balhét kereső fiatal suhanc jött elő. Amint meglátták a jó testű pucér nőt a nyílt utcán, elkapták, betuszkolták a kocsijukba, és elhajtottak vele. Egy év múlva egy ékszerboltot akarnak kirabolni de félresikerül a dolog, és menekülniük kell a rendőrök elől. Úgy sikerül csak megúszniuk, hogy bemenekülnek a húga családi házába, aki nemrég házasodott. Ő az egyik ablakból figyelte, ahogy a rendőrség körbeveszi a házat, és néhány lövéssel onnan tartotta távol őket. Eközben a két társa közül az egyik a szajré eldugásával volt elfoglalva, a másik meg megtalálta a nőt, és arra kényszeríttette, hogy szopja le. A nő sírt a megaláztatottságtól, de semmit nem tudott tenni a fegyveres férfi ellen. A bátyja akkor jött be, amikor az ráélvezett a nő arcára, amint ezt meglátta, szétlőtte a társa fejét. A húga arcán vér, könny, és sperma keveredett egyszerre. (forgatókönyvben ez így nézne ki: A kamera ráközelít a nő síró fejére, amire ráspriccel az ondó, majd egy lövéshang és utána vérpermet fröccsen az arcára.) Ekkor a rendőrök betörnek a házba, a másik társát lelövik, őt élve kapják el, de nem tudja hol van a rabolt pénz. Gyilkosságért és rablásért, visszaesőként ítélik el. Sok év múlva szabadul újra, elvesz egy nőt akitől gyereke lesz, és bűnözés nélkül él tovább. Néhány év múlva a felesége meghal egy balesetben, és egyedül neveli tovább a lányát. Később ahogy lánya nő, és egyre vonzóbb lesz, próbálja molesztálni a lányát, de az mindig elutasítja. Egyszer amikor a lánya zuhanyozik, bemegy ő is a zuhanyzóba, de a lánya kilökdösi. A húga egy költözködés során véletlenül találja meg az ékszerboltból elrabolt szajrét, ő pedig az utcán hal meg a lányát védve egy bandától.

Epilógus : Temetés. Egy sír, körülötte lábak látszanak. Valaki egy szál virágot dob a sírra, majd ezt mondja. “Nem ő volt bűnös. Bűnös ez az egész világ, ő csak sodródott az árral.”

A történet nem valós eseményt dolgoz fel… bár ki tudja.

A megalázás – medical fetish

Amikor a telefon kicsöngött, nekem már remegett a kezem. A barátom hamar felvette a telefont. Megkérdezte, mi újság, hogy telt a napom, történt-e valami érdekes. Én minden lelki erőmet összeszedve mondtam neki, hogy nem, nincs semmi különös. Nyugodt napom volt, és az orvosi vizsgálat is jól telt. Igyekeztem nyugodtnak mutatkozni, de éreztem, hogy kicsit remeg a hangom. Végül nem fogott gyanút. A telefont letettük, én vettem egy nagy levegőt, és megkönnyebbülve dőltem hanyatt az ágyon. Ha tudná… Ha megtudná, mi történt az orvosi rendelőben, azzal az “orvossal”…

A történet néhány nappal korábban kezdődött. Találtam az interneten egy hirdetést, amelyben nőgyógyászati vizsgálatról és szexuális tanácsadásról volt szó. Természetesen van saját nőgyógyászom, ám ő túl jól ismert, valahogy úgy éreztem, egy idegennek hamarabb tudnék beszélni néhány problémáról. Nem voltak komoly gondjaim – de mégis, szerettem volna, ha valaki más is megvizsgál. Mint később kiderült, ez a vágyam teljesült, jobban is, mint arról valaha is álmodtam.

Először konzultációra mentem az “orvoshoz”, egy szép, budai lakásban tartotta magánrendeléseit. Amikor először beléptem, egy szép, de egyszerűen berendezett, láthatóan minél olcsóbban fenntartott lakás képe fogadott, mégsem volt idegen. Maga a rendelő hasonlóan nézett ki, fehér falak, egy nőgyógyászati vizsgálóágy, egy asztal, néhány szék… A hirdetőről hamar kiderült, hogy nem igazi orvos. Nincs képesítése, ő csak amolyan természetgyógyász… Beszélt nekem sokmindenről, én ezekben a nem tudományos dolgokban annyira nem hiszek, tőle mégis megnyugtató és érdekes volt hallani ezekről. Egy 35-40 év körüli, erős testalkatú, kopasz férfi volt. Ő volt egyedül a lakásban, és mondta is, hogy mindig csak egy vendéget fogad. Később egyértelművé vált, miért. Akkor még nem tűnt fel, pedig szemet szúrhatott volna, hogy a vizsgálóágy nem hagyományos volt. A lábtartók mellett “kéztartók” is voltak a fejrésznél, és mindenhol szíjak lógtak róla. Sajnos én sokszor figyelmetlen és naiv vagyok, erre sem figyeltem fel, csak hallgattam a “doktor urat”, egy idő után szinte már ittam a szavait.

Beszélgettünk az aggodalmaimról, néhány szexuális problémámról, és megbeszéltük, hogy másnap visszamegyek, és meglesz egy alapos vizsgálat. Többször is alaposan végigmért, és volt valami furcsa a stílusában, nem tudnám megfogalmazni. Én magáztam őt, ő tegezett engem, és kissé mintha le is nézett volna, de ennek ellenére barátságos volt. Úgy voltam vele, hogy ha már idáig eljutottunk, másnap visszamegyek, és hagyom magam megvizsgálni. Az egész procedúra ráadásul olcsónak is tűnt, talán már gyanúsan is…

Másnap munka után siettem, és pontosan a megbeszélt időben érkeztem. Már a kaputelefonban hallottam a hangján, hogy más, mint előző nap. Szinte rám parancsolt, hogy menjek fel. Az ajtóban várt, és erélyesen közölte, hogy ne húzzam az időt, vegyem le a kabátot, cipőt, és menjek a rendelőbe. Itt már egy kicsit meg voltam illetődve, de meg sem fordult a fejemben, hogy sarkon forduljak. Úgy gondoltam, csak bal lábbal kelt fel. Bementem a lakásba, ő becsukta mögöttem az ajtót, és alul-felül rázárta. Végignézte, ahogy leveszem a kabátomat és a cipőmet, majd bekísért a rendelőbe. Itt ért a következő meglepetés, a rendelőnek kinevezett szoba majdnem teljesen el volt sötétítve, a sarkokban világított egy-egy gyér, sárgás fényű lámpa. A vizsgálóasztalon friss kék lepedő leterítve, és újabb karok és szíjak ágaskodtak rajta.

– Mi ez? – kérdeztem bizonytalanul, miután körbenéztem. A sárgás félhomályban gyanúsan csillogtak a szemei.

– A vizsgálatot ilyen körülmények között végzem. Most pedig tessék kikapcsolni a mobiltelefont.

– Nem elég, ha csak lenémítom? – mutattam neki a bekapcsolt néma módot, de ő kikapta a kezemből.

– Mondom kikapcsolni! – förmedt rám, kikapcsolta és visszatuszkolta a táskámba, majd az egészet a fal mellett lévő kanapéra dobta. Na mondom, ez ma nagyon bunkó. Már majdnem ott tartottam, hogy megköszönöm a segítségét és hazamegyek, de amíg haboztam, ő becsukta és bezárta a szoba ajtaját, amitől még sötétebb lett bent. A szemem lassan hozzászokott a lámpák fényéhez.

István, aki ezután a lelkemre kötötte, hogy doktor úrnak vagy uramnak hívjam, kezdett egyre félelmetesebbé válni a szememben. Jóval magasabb és erősebb volt nálam, és fenyegetően járt fel-alá a szobában a fehér köpenyében. A jegyzeteket nézegette, amit előző nap írkált rólam, én pedig a szoba közepén álltam bizonytalanul, még leülni sem mertem. Azon gondolkodtam, hogy a kanapéra dobott táskámban eltörhetett-e valami, illetve azon tűnődtem, hogy a falak milyen vastagok lehetnek egy ilyen, régi építésű házban, ha vajon segítségért kiáltok, meghallja-e valaki. Sok időm nem volt ezen gondolkodni, ugyanis hatalmas csattanással az asztalra dobta a jegyzeteit, és elém állt:

– Vetkőzz le meztelenre. – A nyers modortól én egy kicsit elhúztam a számat, majd levettem a pulóveremet.

– Ne a szádat húzd, hanem vetkőzz – mondta egy fokkal erélyesebben. Levettem hát a nadrágomat, a zoknimat, a melltartómat és a bugyimat is, majd az egészet a kanapéra dobtam. Ő végigmért, körbejárt. A kezeimet fel kellett emelnem, ebben a pózban megvizsgálta a melleimet. Nekem inkább fogdosásnak tűnt, de nem esett olyan rosszul, a mellbimbóim meg is keményedtek, ami láthatóan tetszett neki. Több percig fogdosott, megnyomkodta a hasamat is, közben elégedetten hümmögött. Gumikesztyűt húzott, terpeszbe parancsolt, és a testem legprivátabb részeit kezdte felfedezni. Ott álltam, terpeszben, feltartott kezekkel, és ő alaposan végigtapogatott. Zavarban éreztem magam, tudtam, hogy ez nem igazi orvosi vizsgálat, de már nem tehettem semmit. Meztelen voltam, neki fizikailag ellenállni, felöltözni, és a zárt ajtókon kijutni esélyem sem volt. Mégis, ahogy a puncimnál matatott, izgalmat éreztem.

Jópár percig vizsgálgatott így ez az “orvos”, az asztalra dőlve a fenekemet is széthúzta, kicsit bele is nyomta az ujját, érezhető volt, hogy élvezi a dolgot. Be kell valljam, én sem voltam már közömbös, olyan helyeken és úgy nyúlt hozzám, ahogy a barátom nem szokott.

– Most tessék felfeküdni a vizsgálóágyra – közölte egykedvűen. Én ezt szó nélkül megtettem, kicsit esetlenül a sok kar miatt. A lábtartókba tettem a bokáimat, amitől teljesen kitárulkoztam. István első mozdulata az volt, hogy a lábtartók vastag szíjait a bokáimra szorította és becsatolta. Ettől komolyan megijedtem.

– Ezt minek kell? Hallja, miért? – kérdeztem ingerülten, de ő csendre intett. Azonnal bekapcsolt a túlélési ösztönöm, és megpróbáltam a szíjakhoz kapni, hogy kicsatoljam őket, de ő elkapta a kezemet.

– Eresszen el azonnal! – kiabáltam, próbáltam a kezeimmel kapálózni, de ő sokkal erősebb volt. Nem tudtam ellenállni neki, miközben a fejem magasságában odaszíjazta a csuklóimat a vizsgálóágy kiálló karjaihoz. Ezután egy nagy, vastag szíjat csatolt be a hasam felett, majd még a combjaimra is került egy-egy, így a térdeimet sem tudtam mozdítani. Megfogta a lábtartókat, és nagy terpeszbe nyitott.

– Na Timike, most rendesen meg foglak vizsgálni – mondta, ahogy végigsimított a combjaimon. Én kérleltem, hogy ne csinálja, de csak nevetett rajtam. Próbáltam kiszabadulni, rángatóztam, de semmi eredménye nem volt. A testemet szinte megmozdítani sem tudtam, annyira szorosan be voltam kötve. István odament az asztalhoz, és kivett a fiókjából egy fényképezőgépet. Szörnyülködve vettem tudomásul, hogy ilyen megalázó helyzetben fog rólam képeket készíteni. Körbejárt, jópárat kattintgatott. Én próbáltam elfordítani a fejemet, hogy legalább az arcom ne látszódjon, de a kitárt meztelen testemet nem takarhattam el. Távolabbról és közelről is csinált néhány képet, a puncimról, a melleimről is, mindenről.

– Akkor most ide figyelj, te szuka – kezdte. – Ha nem akarod, hogy ezek a képek felkerüljenek az internetre, eljussanak a barátodhoz és a munkahelyedre, akkor mostantól azt teszed, amit mondok, nem kiabálsz, nem ellenkezel. Megértetted? – Mit mondhattam volna?

– Igen…

– Igen, Uram! – kiabálta.

– Igen, Uram… – mondtam remegő hangon.

– Helyes – mondta nyugodtan, majd eltette a fényképezőgépet. Azt hittem, ennél nagyobb megaláztatás már nem ér, de tévedtem. Később azt kívántam, bár csak ennyi lett volna.

Újdonsült doktorom odahúzott egy széket, és leült a kikötözött, széthúzott lábaim közé. Kesztyű már nem volt rajta, puszta kézzel fogdosott, megujjazott, amit én halk sóhajokkal vettem tudomásul. A csiklómat sem kímélte, intenzíven izgatta, amitől egyre jobban felizgultam. Egyáltalán nem kívántam ezt a helyzetet, mégis egyre jobban élveztem, és éreztem, ahogy nedvesedek. Légzésem mélyebbé vált, és hamarosan már folyamatosan sóhajtoztam, lihegtem.

– Ez az, te kis kurva, hamarosan elélvezel nekem – mondta az “elrablóm”.

– Ezt az örömöt nem adom meg magának – vágtam vissza, bár magam is éreztem, hogy túl sokáig nem tudok ellenállni ennek. Ekkor, mintha megörült volna a dacos válaszomnak, vidáman felugrott.

– Dehogynem! Örömmel fogsz nekem elélvezni, és ezt ország-világnak meg is mutatod – nevetett. Fogalmam sem volt, mit akar ezzel, de akkor a vizsgálóágy egyik magasra nyúló karját a fejem fölé hajlította. Hiába kérdeztem, mi ez, csak vigyorgott. Megint odament az asztalhoz, és a fiókjából kivett valamit. A félhományban azt hittem, megint a fényképezőgép az, de ez más volt. Egy videokamera! Odahozta, és felerősítette a kar végén lévő kis fémszerkezetre. A kamerán egy lámpa is volt, bekapcsolta, és egyenesen az arcomba világított.

– Ez a kamera végig venni fogja az arcodat, és azt is, ahogy eltorzul amikor elélvezel. Gyönyörű film lesz – mondta diadalittasan. Teljesen megijedtem. A fényképek készítésekor még valamennyire el tudtam fordítani a fejemet, de a kamera elől már nem menekülhettem. Rémülten meredtem rá, amikor beindította.

– Mondd a nevedet, és mondd el a nézőknek, hogy most a te élvezésedet fogják látni.

– Micsoda??? Soha! – kiabáltam. István ekkor egy nagyot csapott a puncimra, ami nem fájt, de csípett, és nagyon kellemetlen volt. Feljajdultam. Kikapcsolta a kamerát.

– Ha még egyszer feleselsz, rakom fel a képeket a netre, te kurva. Megértetted? – Nem volt választásom. Valamit babrált a kamerával, aztán ismét elindította.

– Most mondd a nevedet, és amit kell – mondta ismét halálos nyugalommal. Csodáltam, hogy jön ki egyáltalán hang a torkomon.

– ***** Tímea vagyok, és most megnézhetik, ahogy elélvezek.

– Ügyes szuka – mondta István, és éreztem, ahogy már nyúl is a puncimhoz. Ismét kezdtem felizgulni. Az járt a fejemben, hogy mivel járnék jobban. Ha minél hamarabb elélvezek, talán abbahagyja mindezt, és elenged. Vagy próbáljak meg ellenállni, és kitartani, amíg lejár a kamera? Fogalmam sem volt, mennyi filmet tud felvenni egyszerre, hogy mennyi ideig kéne ellenállnom az izgatásnak. Próbáltam megkeményíteni magam, nem nézni a kamerába, és ellenállni, amíg csak lehet.

– Te kis hülye kurva, azt hiszed, ez minden? – nevetett István. – Tényleg azt hitted, hogy csak az ujjammal szórakozok veled? – Igazából szégyelltem magam, mert tényleg nem jutott eszembe, hogy meg is fog dugni. Márpedig pont erre készült. Levette a nadrágját, szétnyitotta a köpenyét, és bár a félhomályban és az arcomba világító lámpától nem láttam tisztán, annyit kivettem, hogy az elég nagy szerszáma már keményen ágaskodik.

– Ne, kérem, elélvezek az ujjától is uram – könyörögtem, de ő csak nevetett. Nyilvánvalóan nem az volt a célja.

– A faszomtól fogsz elélvezni, kis kurva – sziszegte, és éreztem, ahogy a puncim bejáratához helyezi. Próbáltam volna mozdulni, de a szíjaktól nem tudtam.

István nem teketóriázott, határozottan és tövig belém nyomta a farkát. Az egész testem megfeszült és hangosan felnyögtem, egyenest a kamerába. Hihetetlen módon kitöltött. Előző nap, amikor a konzultációt tartottuk, az egyik úgymond szexuális problémám épp a barátom mérete volt, és hogy sokszor nekem nem elég. Pontosan tudta ezt, így azt is, mennyivel másabb lesz ez így. Éreztem a puncimban, ahogy bizseregni kezd, sokkal jobban izgulni és nedvesedni kezdtem, mint az ujjazástól. Nem akartam elélvezni, mégis éreztem, hogy sebesen közeledik a csúcs.

– Ez jobb, mint a barátod kis pöcse, igaz szuka? Válaszolj – zihálta.

– Igen, Uram – nyögtem, de ő még jobban meg akart alázni.

– Mondd el a nézőknek, mennyivel jobb nála! Mondd el részletesen!

– Az Uram fasza sokkal jobb, mint a barátom kis pöcse – nyöszörögtem. Ahogy kimondtam ezeket a szavakat, még jobban felizgultam. Soha nem hittem volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök. Ekkora kurva lennék valóban? Ahelyett, hogy sírva üvöltenék amiért megerőszakolnak, kikötözve élvezkedek és filmre mondom mennyire jó. A föld alá tudtam volna süllyedni. István tovább kefélt, és én éreztem, hogy nincs sok hátra. Mindjárt filmre lesz véve az élvezős, nyögős arcom. Az “orvosom” azonban nem bírta tovább.

– Ahh, de jó kurva vagy istenem – ordította, kirántotta belőlem a farkát, és rám spriccelt. Egészen a nyakamig lőtt, a melleimre, a hasamra is jutott. Hosszasan spriccelt, zihált, nyögött. Nekem meg szinte lelkiismeret furdalásom volt, hogy akkor most mi lesz a filmmel. Hülye helyzet. Ám nem kellett sokáig várnom a további fejleményekre.

István odaállt mellém, és az arcom elé tette a farkát. Csak ekkor láttam, a kameralámpa fényénél, hogy mekkora is valójában. Hosszú, vastag, és kicsit görbe is volt, némi maradék sperma csillogott a makkján.

– Szopjál – parancsolt rám. Én ennyi élmény után már nem ellenkeztem, szó nélkül bekaptam a végét, és amennyire mélyen tudtam, szopni kezdtem. A kamera mindent felvett.

– Azt hiszed, te vagy az első ilyen kurva? – kezdte István a “kiselőadást”. – Te már a hetedik szuka vagy, aki bedőlt ennek az orvosi dolognak. Csak egy újabb könyvtár a gépemen, csak egy újabb trófea a sorban. – Közben a nedves puncimat izgatta a kezével. – Te is beállsz a sorba, és mire ennek vége, vissza akarsz majd járni baszni velem. Ha másért nem, hát azért, hogy ne tegyem közszemlére a képeket és a filmet – nevetett. Én csak hallgattam, szoptam a félig merev farkát, amit néha megfogott, és a számhoz vagy a mellemhez ütögetett. Csakhamar felállt neki újra.

– Jó volt szopni? Nézz a kamerába, és mondd el. – Már nem is voltam lámpalázas.

– Jó volt szopni az Uram faszát.

– És? – Ahogy ezt kérdezte, már oda is helyezte az ismét merev szerszámát a bejáratomhoz.

– És… Készen állok a baszásra – mondtam, és ezek a szavak ismét felizgattak. István motyogott még valamit, amit nem értettem, aztán újra betolta, és elkezdett ütemesen, jó mélyen dugni. Én már nem tudtam, hogy a szex, vagy az a megalázás izgat-e fel jobban, hogy mindezt filmre veszik. Egyre izgatottabb lettem, néhány perc után már önfeledten nyögtem, az Uram farka hangosan cuppogott bennem, nem foglalkoztam többé semmivel. Ellen sem akartam már állni, egyszerűen csak élveztem, hogy egy nagy, vastag, kemény fasszal rendesen megdugnak. A kéz- és lábujjaim is ökölbe szorultak, testem megfeszült, ahogy csak bírt, és amikor István a dugás mellett még a csiklómat is elkezdte masszírozni, az már túl sok volt nekem. Utolsó tudatos lélegzetvételemmel egyenesen a kamerába néztem, aztán elsötétült minden, csak vergődtem, nyögtem és élveztem, hangosan, a fejem ide-oda fordult, nem tudtam magamról. A mai napig szégyellem, de életem egyik legjobb orgazmusa volt. Kis pihegés után már jött is az újabb parancs.

– Köszönd meg a nézőknek, hogy megnézték.

– Köszönöm… Önöknek… Hogy megnézték az élvezésemet – lihegtem. István nevetett, majd kikapcsolta a kamerát. Elvette a fejem fölül, és visszatette a helyére. Én párás tekintettel követtem végig a szobán. Nem is tudom, megkönnyebbülést, szinte hálát éreztem, amiért ezt tette velem. Tisztában voltam vele, milyen helyzetben vagyok, mennyire kiszolgáltatva a képek és a film miatt, mégsem zavart. Kikészültem.

– Ugye tudod, hogy még nincs vége? – kérdezte István, és a még mindig merev farkára mutatott. Én belenyugodva válaszoltam.

– Tudom, Uram. – Több szó nem is követte egymást, ismét nekem esett, és hevesen dugott, fogdosott, amíg az újabb adagot rám nem lőtte. Ez sem volt elég neki, végül egy harmadik menetet is bírt, ami elég hosszú volt ahhoz, hogy én mégegyszer elélvezzek, ő pedig végül belém lőtte a maradékot.

– Nem ez volt az utolsó alkalom, remélem tudod – mondta a végén, mikor már mindketten felöltöztünk. – A hétvégén ügyeletet tartok. Leszel szíves bejönni újabb vizsgálatokra. Ha nem jössz, annak meglesz a következménye.

– Igen, Uram. Jövök – mondtam beleegyezően. Hazafelé is éreztem magamon a rám száradt spermát, és azon gondolkodtam, hogy micsoda megaláztatásokban volt részem. Mégis, ilyen hosszú, intenzív szexben sem volt részem szinte soha – a jelenlegi barátommal tényleg nem. Miután este beszéltem vele telefonon, és éreztem, hogy mindent le tudok tagadni, már tudtam, hogy nincs visszaút. Azon a hétvégén újra “orvoshoz” mentem, és több-kevesebb rendszerességgel ma is járok. Akárki akármit gondol rólam.

Bi-orgia

Tomival fekszünk meztelenül egymás mellett az ágyon. Titeket nézünk, ahogy erotikusan vonaglotok, és vetkőztök előttünk. A markunkba fogjuk a farkunkat, és lassan verjük. Ti figyelitek, hogy mennyire feszül a két fasz, és egyre izgatottabbak vagytok.

Simogatjátok a puncitokat, ami már csillog a nedvességtől. A nagyujjatok néha be-be csúszik a hüvelyetekbe, és lassan közeledtek felénk…..Timi ér oda először, és ráhajol a farkamra. Szopni kezd, amit te kikerekedett szemekkel nézel. Aztán belenézel kacéran a szemembe, és Tomi és én közém térdelsz.

A kezedbe fogod a heréimet, miközben Timi az én farkamat tartja a szájába. A másik kezeddel megmarkolod Tomi faszát, húzol rajta párat, rám nézel, majd egy hirtelen mozdulattal tövig bekapod a farkát. Egyenletes ütemben és erősséggel szopni kezded és a kezeddel a fenekét simogatod. Elengeded az én farkam, és óvatosan -úgy, hogy Tomi farka a szádba marad- megfordulsz és a puncidat a szájának nyomod. Franciázni kezdtek, de közben figyeled, ahogy engem ügyesen nyalogat és szop Timi. Én két fele figyelek. Egyszer azt nézem, ahogy Tomi nyalja a puncid, és az ujjával a feneked dugja, egyszer Timi fejét és száját nézem, ahogy a farkam mozog benne. Aztán Timi leszáll rólam, és odahajol eléd.

Megfogja Tomi farkát a tövénél, és kiveszi a szádból. Ő kezdi szopni, te meg csak élvezed, ahogy Tomi izgat. Én Timi mögé kerülök, megsimogatom a nedves punciját a farkammal, megfogom a csípőjét és baszni kezdem hátulról. Te nézed, ahogy Timi két fasszal élvezkedik, és közben feszíted neki a puncidat Tomi nyelvének. Hirtelen megfeszülsz, ahogy érzed a nyelvcsapásokat, és élvezni kezdesz. Én gyönyörködve nézem ahogy vonaglasz és nyögsz az orgazmustól, és egyre nagyobb erővel nyomom a farkam Timi puncijába. Jó megbaszni, azt a szép hamvas punciját! Még élvezel, amikor én is érzem, hogy kitörni készül belőlem a sperma. Ekkor megszólal Timi, aki egy pillanatra kiveszi a szájából Tomi faszát, hogy ne hagyd abba! Vadul szopni kezdi a párját, és Ő is élvezni kezd. Egyre kevésbé bírom tartani magam. Aztán már nem is fogom vissza. Timi megérzi, hogy mindjárt elélvezek, ezért kicsusszan belőlem, elém fordul, marokra fogja a farkam és verni kezdi. Nézi az arcom, a szemem, majd a farkam is. Élvezni kezdek ahogy csinálja. Fröcsög belőlem a sperma. Timi érzi, ahogy a meleg geci nekicsapódik a mellének. Oldalról veszi a szájába a farkam, miközben még mindig lüktet ki belőle az anyag. Amikor elélveztem, akkor beveszi a szájába és nagyon finoman szopni kezdi. Nem engedi, hogy lekókadjon. Te is újra felizgulsz a látványtól, de már vágysz arra is, hogy fasz kerüljön beléd. Hívsz magadhoz.

Timi abbahagyja a szopásom, és én mögéd állok. Timi fogja a farkam, és Ő helyezi be a Tomi nyálától is csúszós, pillangóként szétnyílt pinádba! Most téged kezdelek baszni Kicsim!Közben figyelem a fejed, ahogy ütemesen mozog fel-le Tomi farkán. Most mindent megkapsz, amit szeretsz! Hátulról én baszlak, közben a Tomi nyalja a puncid. A szádat is fasz tölti ki szépen, neked csak élvezned kell. Timi pihenésképpen Tomi combjára teszi a fejét, és veled együtt szopja a farkát. Aztán széthúzza a párja lábait, majd behajlítva megemeli. Amíg a farka a te szádba van, addig ő a heréit nyalogatja. A nyelvével lejjebb megy és a popsiját is nyalni kezdi. Ezt meg már Tomi nem bírja tovább és élvezni kezd. Te nem veszed el a fejed, hanem szopod tovább. Érzed, ahogy a torkodnak spriccel a geci, de csak szopsz tovább. Nem nyeled le a spermát, de már akkora adag került a szádba, hogy a farka mellett folyik ki belőled. Ami kikerül, azt Timi keni szét a zacsin és a popsijánál. Tomi orgazmusa ismét beindít téged, főleg úgy, hogy mi sem hagytuk abba az izgatásunk. Tomi még élvezése közben is hevesen nyalta a puncid, én meg mélyen nyomtam a farkam beléd! Hosszan élvezel. Úgy szorítod a farkam a punciddal, hogy szinte eltöröd. Aztán ellazulsz, és lehanyatlasz. Leszállsz Rolandról, akinek a farka ugyanúgy áll, mintha nem is most élvezett volna el. Timi csillogó szemmel nézi kielégült párját, aztán fölé guggol és beleül a meredező faszába. Lovagolni kezd rajta, de közben azt is figyeli, ahogy te kiterülve fekszel mellettük, és én lazítás képen nyalom a puncidat. Teljesen kielégülten mondod nekem, hogy most egy kicsit takarjalak be, és foglalkozzak én is Timival. Nem kellett kétszer mondanod, mert a farkam azóta is feszült, hogy kiszálltam belőled. Néztem, ahogy Timi meglovagolja Tomit, és elkezdtem csókolni, nyalogatni a melleit. Timi lenyúl hozzám és húzogatni kezdi a farkam. Azt akarja, hogy álljak mellé. Megteszem neki. Szopni kezdi a farkam. Megfogom a fejét és egyre mélyebbre tolom belé. Közben nézem, ahogy Tomi bassza a punciját, és meg a száját baszom meg. Nagyon jól szopik, úgyhogy lassítanom kell. Ki is szállok a szájából. Timi előredől és úgy kefél tovább Tomival. Mögé kerülök és nyalogatni kezdem a popsiját.

A nyelvemmel körözök az ánuszán, és amikor érzem, hogy lazít egy kicsit, akkor belenyomom a nyelvem. A nyelvemmel baszom a popójának nyílását. Azt vettem észre, hogy a síkosítót keresed. Jó nagy adagot nyomtál a tenyeredbe, és a farkamat kezdted kenni vele. Tocsogott már a faszom, annyi van rajta. Be kéne már tennem valahova… Abbahagyom Timi popsijának nyalását, erre te a kezeden maradt síkosítóval kezded kenni. Egész tenyereddel kened őket, úgy, hogy egészen Tomi heréitől kezdve, a farkán, és Timi punciján keresztül a popsiját is. Timi és Roland egyszerre nyögnek fel az érzéstől. Timi mögé térdelek és a farkam óvatosan, szépen lassan belenyomom a popsijába. Timi megáll, és várja, hogy teljesen benyomjam. Aztán lassan mozogni kezd. Ahogy egyre jobban önti el az érzés, hogy két férfival baszhat, egyre gyorsul a mozgása. Élvezi, ahogy fasz feszül a puncijába és a popsijába is egyszerre. Nagyon jó segge van, mondom is neki. Jó érzés seggbebaszni, és látni ahogy vonaglik a farkakon! Te sem akarsz tétlen maradni, ezért mindhármunkat simogatni kezdesz. Timiból akkor tör ki az orgazmus, amikor a még mindig síkosítós kezeddel a mellein, mellbimbóján kezdesz körözni. Elemi erővel tör fel belőle az élvezet. Sikolt a gyönyörtől, és vonaglik a két faszon. Nagyon hosszan élvez, és már majdnem abbahagyja, amikor meghallja, hogy a Tomival együtt egyszerre élvezünk el mi is.

Nagyon keményen basszuk tovább, és elöntjük a punciját és a popsiját is gecivel. Az élvezetünket hallva Timi tovább élvez. Egyszer csak megvonaglik, megfeszül, sikkant egyet és Tomira borul. Nagyon gyorsan szedi a levegőt, talán nincs is már magánál. Lassan mozgunk benne. Alig puhul a farkunk a szorításától. Aztán enged, és mi kicsúszunk. Egymás mellé zuhanunk, és kielégülten mosolygunk egymásra.

A nagy menet

– Nem, őt nem! -tiltakozott Don. -Ugyan miért? Így is lógsz 2000-rel! -mondta Josh. -Nem lesz bántódása a kicsikének, ígérem! De ha van jobb ötleted, szólj. De nem vagy most abban a helyzetben, hogy te szabd meg a feltételeket! – De kérj bármit, akármit!! – üvöltötte Don magánkívül. -Én őt akarom. Ha akarnám, erőszakkal venném el, de én még cserébe az adósságodat is elengedem. Mert hát úgy pókerezni, hogy nincs nálad elég pénz, elég nagy pofátlanság. – válaszolt Josh és a szomszéd asztalnál ülő nő felé sandított, aki láthatólag semmit sem hallott kettejük vitájából.

Don visszagondolt pár órával ezelőttre, amikor elindultak Vicky-vel, minden szép és jó volt. -Csak egy órára ülünk be és elnyerem a gatyáját is az ürgének, aztán miénk az éjszaka! -ígérte. Vicky persze hallatlanul dühös volt, de tudta, hogy Don sosem viszi túlzásba a játékot, így végülis belement az egy órába. Az egy órából lassan kettő, majd három lett, ezalatt Don folyamatosan vesztett, de igyekezett mindig mosolyogni a lány felé, mintha minden rendben lenne. De semmi sem volt rendben. Vicky először hallatlanul unta, majd duzzogni kezdett, aztán egyre mérgesebb pillantásokkal bombázta Dont. Most pedig (beletörődve, hogy ebből az éjszakából már semmi nem lesz), unott képpel, egyedül ült a szomszédos asztalnál, kavargatva az italát és a kapcsolatukon gondolkodva. Josh természetesen már megjövetelükkor kinézte magának Vicky-t, aki feszülős miniruhájában, hosszú combjaival és égővörös hajával mindenhol feltűnést keltett. Sokszor odapillantott rá játék közben és eljátszadozott a gondolattal, hogy mi lenne ha… És most, ahogy ránézett a szerencsétlen félnótás Donra, aki rettentően félt tőle és az embereitől, aki tartozik neki 2000 dollárral, akinek egyetlen vagyona…Vicky, tudta: a férfinak nincs választása. Elegen megtapasztalták, milyen kellemetlen is tartozni Josh Megan-nak. Volt, aki olcsón megúszta: egy pár törött térd mindenkit fizetésre bír. De akadtak olyanok is, akiknek véletlenül leégett a házuk vagy felrobbant a kocsijuk. És Don ez utóbbi csoportba esett az összeg nagysága miatt. -Nos? -kérdezte Josh. – Kezdek türelmetlen lenni. – Nem, inkább verjetek össze, de akkor sincs ennyi pénzem. – fogta könyörgőre Don. – Ezen akarok segíteni. – vigyorgott Josh. – Döntsd el: elveszítesz mindent; kocsidat, lakásodat, állásodat -hidd el, el tudom intézni- vagy fél óra vele. -mutatott Josh Vicky-re. – Fél óra és minden rendezve van.

Don tépelődve nézte a lányt, akit még csak pár napja ismert meg, de akihez már most hallatlanul kötődött. – Hagy beszéljem meg vele! – kérte Josh-t. – Rendben, de igyekezz! Don odament Vicky asztalához és leült. – Mi a francot képzelsz magadról? – fakadt ki a lány. -Drágám, csillapodj! – kérte Don. – Iszonyú nagy bajban vagyok. Vesztettem. Mindent, érted? Mindent. – És engem is te szemét! – kiabálta a lány. – Mennyivel lógsz annak a tuskónak? Összekaparjuk, csak tűnjünk el innen! Aztán holnap majd meglátom, hogy mi legyen velünk. – mondta Vicky. – Drágám, ez nem olyan egyszerű. 2000-et vesztettem. – Úristen, honnan fogsz ennyi pénzt szerezni? Mikorra kell? – Nem a pénz kell neki. – felelte Don, de tudta, hogy ez nem teljesen igaz és majdnem a föld alá bújt szégyenében. – Hanem? – kérdezte Vicky. – Hanem te. – sütötte le a szemét Don. – Mit képzel ez magáról? – üvöltötte a lány és felállt majd Josh-hoz ugrott. – Mi a jó büdös francot képzel magáról? – Lassan a testtel, baby! – ripakodott rá Josh. – Ha nem tetszenek a feltételeim, fizetni is lehet, most kp-ban, vagy lehet viselni a következményeket. De nem ajánlom sem magácskának, sem pedig a barátocskájának. – válaszolt nyugodtan Josh. A lány visszanézett Don-ra. -Miről beszél ez? -kérdezte. – Emlékszel Patrick-ra? Akit a múlt héten mutattam be neked. – A tolókocsisra? -Igen. -válaszolta Don. -Hát Ő nem fizetett. – mondta Don és legszívesebben összeverte volna magát. A lány elsápadt. – Mit akar tőlem? -kérdezte. -Óh, csak egy fél órácskát magával kettesben. -válaszolt Josh és sokatmondóan végigmérte Vicky-t, formás lábától a kerekded csípőjén át a mély dekoltázsáig, amit a félig lehúzott zippzár láttatni engedett.

Vicky mindig is büszke volt az alakjára, ezért sokszor vett fel olyan ruhát, ami hagyta érvényesülni telt kebleit, melyek most is erősen domborodtak a feszülő ruhában, szinte szétfeszítve az őket takaró zippzárt. – Hajlandó vagyok elengedni a pénzt, sőt… még adok mellé egy ezrest maguknak. Mindezt egy vacak fél óráért. – És ha nemet mondunk? – kérdezte Vicky. – Azt nem ajánlom. – morogta Josh és egy pillantására előléptek az emberei. -Egyiküknek sem. – Merre? – kérdezte hirtelen Vicky. Kérdésével teljesen meglepte Dont, aki már látta ezt az arckifejezést a lányon. Akkor ilyen, amikor valamit titkol, de világért sem árulja el, inkább duzzog. -Vagy itt, mindenki szeme láttára? – Erre parancsoljon, hölgyem! -vigyorodott el Josh, és kinyitotta a hátsó szoba ajtaját. Vicky belépett, anélkül, hogy visszanézett volna. Josh becsukta maguk mögött az ajtót és Don csak kifejezéstelen szemmel bámult utánuk majd lerogyott a legközelebbi székre. Bent egy biliárdasztalon kívül csak két szék volt, így a lány egyből a játékasztalhoz lépett. – Essünk túl rajta! -mondta Vicky és szembefordult az asztallal. Josh mögé lépett és kezét a miniruha alá csúsztatta. Vicky engedelmesen kis terpeszbe állt, hogy a férfi jobban hozzáférhessen, aki lelkesen taperolta a fenekét, majd hirtelen megérezte a nyakán a férfi melegét. Josh csókolni kezdte a nyakat, míg egyik kezével markolászta a lány fenekét és szemeit a dekoltázs mélyedésébe fúrta. Aztán a másik kezével szép lassan, akkurátusan lehúzta a zipzárt és benyúlt a résen. Vicky Becsukta a szemét, amikor a férfi hozzáért a mellbimbójához és masszírozni kezdte azt.

Josh még sosem fogott ilyen csodálatos halmokat, így teljesen lehúzta a zippzárt, hogy szemével még jobban gusztálhassa őket. Vicky domborulatai kibuggyantak szűk börtönükből, lévén nem volt rajta melltartó. Josh odahajolt a jobb mellbimbóhoz és belenyalt, majd teljesen szájába vette, és finoman szopogatni kezdte, míg kezeivel letépte a lány bugyiját és a földre dobta. Megfordította a lányt és felhajtotta a ruhát. – Állj terpeszbe! – parancsolta. Vicky engedelmeskedett. Josh végigfuttatta kezét a comb bársonyos bőrén és megállapodott a szeméremajkakon, miközben nyelvével körkörösen Vicky bal mellbimbóját nyalogatta. Aztán leguggolt és fejét belefúrta a lány ágyékába. Iszonyatosan begerjedt a finom, borotvált husi látványától és eszét vesztve nyalni kezdte az eléje táruló csodálatos kelyheket. Vicky érezte, hogy az érdes nyelv fel-alá csapkod szeméremajkain, és csiklója körül köröz. Josh egyre mélyebbre hatolt nyelvével a hüvelybe, de érezte, hogy lassan nem bírja tovább, ezért abbahagyta és rálökte a lányt az asztalra, a golyók csak úgy gurultak szanaszét. Vicky teljesen kiszolgáltatott helyzetben, szétterpesztett lábbal várta, hogy eljöjjön az este legszörnyűbb része. Becsukta a szemét, ahogy érezte, hogy a férfi beléhatol. Josh szinte megőrült a látványtól, nem tudta hova kapjon a kezeivel; az egyikkel Vicky melleit markolászta, mellbimbóit masszírozta, másikkal a lány alá nyúlt és a fenekét markolta meg, miközben egyre gyorsuló ütemben mozgott a lányban, férfiasságát egyre mélyebbre lökve benne.

Óriási lökéssel belelőtte a lányba spermáját, majd kiszállt belőle. Hirtelen mozdulattal a hasára fordította Vicky-t és terpeszbe állította. – Istenem, de gyönyörű! – mondta Josh és beleharapott az eléje táruló fenékbe. Aztán még mindig meredező férfiasságát a felkínált testrészbe rakta. Vicky felkészült a legrosszabbra, de szerencséjére már sokszor volt ily módon férfival, ezért tudta, hogyan kell ilyenkor kellőképpen ellazítani az izmokat, hogy befogadhassa a hímtagot. A férfi továbbra sem tudott betelni Vicky melleivel, ezért kezei újra előrekalandoztak, és hátulról markolták meg a feszes, gömbölyded kebleket, miközben erőteljesen nyomta hímvesszőjét a lány ánuszába, amelyet teljesen kitöltött. A szűk lyuk egyre szűkebb lett és végül nem bírta tovább; beleélvezett. Lassan húzta ki elernyedt férfiasságát és ellépett a lánytól. – Huh, mekkora menet volt. Látod, még csak húsz perc telt el! Igazán megismételhetnénk egyszer. – mondta a férfi, miközben még egyszer végigsimított a telt kebleken. – Nézd meg, összekentem magam! – szólt Josh és lehajolt, hogy megnézze a foltot. Vicky szeme előtt vörösbe borult a világ és megszűnt gondolkozni. Felkapott egy biliárdgolyót és teljes erőből fejbe vágta vele a férfit, aki szótlanul elterült. A lány rávetette magát a mozdulatlan testre, és addig ütötte a golyóval a fejét tiszta erőből, amíg csak el nem fáradt a keze. Aztán gyorsan összehúzta a zippzárt, és bár a szíve a torkában dobogott, tudta, hogy most minden perc drága. A pulzusa vadul lüktetett.

Nagy levegőt vett és kilépett az ajtón. – Jól vagy édesem? Mi történt? – kérdezte Don. – Ne legyél hülye! Tűnjünk el erről a borzalmas helyről! – kiáltotta a lány. – Hé, a főnök miért nem jött ki? – lépett oda Josh egyik embere. – Kicsit elfáradt. Nem csodálom, elég sokáig bírta! -erőltetett Vicky mosolyt az arcára és már sietett is kifelé. Mikor kiértek, a lány elkezdett futni. – Hova rohansz? – kiáltotta utána Don. Vicky visszafordult: – Megöltem a rohadékot, úgyhogy fuss, ha nem akarsz itt megdögleni! Ja, és gondolom azt mondanom sem kell, hogy végeztem veled! – mondta a lány és beleveszett az éjszakába.