Ez meg mi?

Az erdő csengett a madárcsicsergéstől. Mindössze 3 hangot lehetett hallani;madárének,ágreccsenés és a szerelmesek csókjainak csattanása…Igen, tavasz van!A legyszebb évszak kerek e világon.Ilyenkor senki sem fázik, és nincs melege senkinek.Csak a virágok és a fk hűsölnek a lágy szélben.Itt kezdődik történetünk, messzin innen, közeléntúl…
Egy magányos gyertyánost kifúrva földönfutóként élt Túlió. Akirő bár azt hitték, tolvaj és gonosz szíve, akárcsak fürtjei, aranyból volt.És ezen az aranyburkon, csakis a szerelm tört utat. A szétrepedt fal darabkái pedig a fiatal úrilányé, Táliáé voltak. Oly közel és mégis egy világnyi távolságra voltak egymástól…Mert ugyan Túlió a lány birtokán belüli erdőben szemelte ki otthonát, távol mert szinte sosem átták egymást, csak a fiú figyelte egésznap a szépséget.A lány mindig mosolygott, lelketükrét, a szemét, mégis mindig vágy fátyolozta, a szerelem vágya, a fiú mégis mindig tisztának látta. mert ő tudta, hogy szép mert hosszú leomló haja és tengerkék szeme volt, és belül gyönyörű mert lelke tiszta mint az első, leesett hó, most mégis holló szállt a hóra:Tália sirt.Éppen az ablakban ült, igy a falakója tisztán látta mi történik:
Könnyei szív alakban folytak le csillogó bőrén, le a fűre melyből később gyönyörű virág sarjadt, amit a viszontszeretetlen letépett és átnyújtotta szerelmének.
-Köszönöm-pityeregte a leány.-Visszaadtad szívem hervadni készülő virágát.
Túlió megfogta a kezét, és visszamosolyogva lesegítette az ablakban pityergő szépséget.
-Nem tesz semmit, csak lelked tükre ismét ragyogjon, hogy az arcom láthassam benne!
-ne félj, ezentúl mindig ragyogni fog és csak terád és csak teneked!
És valóban! Tália szeme mostmár mindig csillogott éjjel nappal, télen nyáron, ha esett ha fújt…
Pár nap múlva ugyanazon a helyen sétáltak, ahol egy kis emberke várta őket és ezekkel a szavakkal fogatta a párt:
-Túlió, Tália! Minden szerelem az én gyermekem, mivel minden gyermekem nem lehet biztos a dolgában, örökké vagy semmikor, ez sem biztos önmagában…
(folytatása következik)

Vélemény, hozzászólás?