Pornó mesék 1.

Wandán volt a sor, legközelebb ő kezdeményezte a “mesélést”. Megkérdezte, megkaptam-e a küldeményt. Mondtam, hogy igen, és elmondtam neki az egészet, hogy miken járt az eszem, mit csináltam, miközben újra jót élveztünk. Imádta. Egyre perverzebbé váltunk. Az igazat megvallva megint elhangzott a gyönyöre csúcsán, hogy átmennék-e hozzá egy jót… Elmeséltem neki, mennyire jobban élvezném a puncija illatát közelről; hogyan nyalnám ki az élvező puncijának nedveit… Egyszerre mentünk el újra; én a piros tangával az arcomban, a pamutbetéttel pont az arcom előtt. Azt mondta, küld újabbakat, de én is viszonozhatnám valamivel… hmmmm…

Pár nap múlva támadt egy ötletem. Vettem egy Polaroid fényképezőgépet, és csináltam két csomagnyi képet a farkamról. Lankadtan, mereven, félkeményen; ahogy az alsómból dudorodik, kilóg a boxeremből, és teljesen pucéran a kezemben, mintha éppen verném; amint kifröccsem a spermám; bármilyen pózban, ami akkor az eszembe jutott. A végén még egy csomagnyit elkattingattam arról, hogyan élvezek az ajándék bugyikra; végül már teljesen beterítettem őket a gecimmel. Nem mertem a postára bízni a képeket, így beszkenneltem az egészet, és e-mailben küldtem el neki belőlük párat mutatóba. Nagyot dobbant a szívem, mikor a “Send”-re klikkeltem…

Másnap Wanda hagyott egy üzenetet a rögzítőmön, hogy amint tudom, hívjam őt fel. Megtettem.

Helló Walt… hogy vagy? kérdezte suttogó hangon.

Jól, Wanda. Mi a helyzet? Senki nincs nálad, igaz? Beszélhetünk?

Persze. Istenem… Walt… csak nem tudom magamban tartani… annyira nagy! Még Tomiénál is nagyobbnak látszik! Tényleg ilyen hatalmas?

Belepirultam a büszkeségbe. Az igazság, hogy majdnem húsz centi ha teljesen merev, és a vastagsága sem kismiska. Hát, mit mondjak… tetszett? Már a gondolatra is felállt a farkam, ahogy elképzeltem, Wanda éppen őt nézegeti a fényképen. Attól, hogy felizgatja őt a látvány, átkozottul kemény lett…

Hogy tetszett-e? Most is csinálom, Walt. Simogatom a puncim… hhhhh… nem tudtam, hogy… a farkad ekkora… Ma már kétszer is masztiztam, Walter. Kinyomtattam a képeket, és azóta… én csak… Ohhhh.

Wanda nem is kérdezte, csatlakozok-e hozzá ebben a körben. Csak beszélt a farkamról, egész idő alatt egyetlen mondattal küszködve. Hamarosan jó is lett neki… Majd kérte, küldjek neki további képeket. Egészen tűzbe jött, mikor megtudta, van még tartalékban. Még jobbak, mint amiket eddig láttál – mondtam neki.

Istenem…, most azonnal küldd el őket…

“Hát így állunk, én kicsi ártatlan hugicám…” Odavan a farokért! Az ÉN farkamért! Küldtem neki hármat az extrémek közül; az egyiken éppen a bugyijába lövöm a gizmót. Az éjszaka hátralevő részében megpróbáltam elképzelni, mit művel Wanda, miközben a képen levő bránerem bámulja. Felizgatott a köztünk kialakult leplezetlen perverzió; teljesen a rabjává lettem, és alig tudtam kivárni titkos kalandunk következő folytatását.

Egy újabb csomag Wandától; ebben egy vastag, hússzínű műfarok volt. Amint kinyitottam a dobozt, megéreztem húgom puncijának felém áradó, súlyos aromáját… és a cetli mellette: “Ez is szép, de én jobban szeretem az igazit!” Aláírás: egy kis szívecske.

Az istenit! Mire várok még mindig? Nem azt akartam-e eddig is tudni, hogy blöfföl-e, vagy komolyan gondolja? Aztán ráébredtem, hogy igazán az foglalkozhat, hogyan tudnék alkalmat találni arra, hogy megdugjam a gyönyörű hugicám.

Miután végre bevallottam magamnak, mennyire vágyom erre, bizonyosságot akartam szerezni bármi áron: csak izgatni akart, mikor arról beszélt, hogy dugunk, meg leszopna; igazak voltak-e kérlelései, hogy jöjjek át gyorsan, és keféljem meg; és az utolsó üzenet; vajon komolyan gondolta? Nagyon rázós gondolat, de már túl voltam mindenen, nem tehettem róla. Legközelebb, mikor én leszek a soros, kiugratom a nyulat a bokorból.

Ez a “legközelebb” a jövő hét vége felé jött el. Wanda mindig pénteken volt szabad. Úgy tervezte, ma a szüleink lakására vigyáz. Erre az alkalomra átirányítottam a hívást a maroktelefonomra. A kocsim csak pár saroknyira volt Apáék házától. Most már mobil voltam…

Helló. Próbáltam nem túl sóvár hangot megütni; reméltem, hogy kis tervem nem mond csődöt az idegszálaim miatt. Csak a vonali zaj hallatszott.

Szia. Tökéletes időzítés, vártam már a percet… Mi van a telefonoddal?

Ó, semmi gáz, csak a másikat emeltem fel. Minden rendben? Mesélj valami izgatót!

Rendicsek. Miről szeretnél hallani? Hosszú, vastag farkam máris megmozdult húgom hangjának hallatán.

Hát, nem is tudom… Szerettem volna minél rövidebbre fogni a mondókám, remélve, hogy nem jön rá: nem otthonról hívom. Mesélj a múltkori küldeményről! Tudod, mennyire megleptél vele…?

Azt is akartam… – válaszolta Wanda pajkosan. Szóval tényleg meglepődtél?

Igen. Ilyesmit még sohase hozott a postás…

Wanda kuncogott, mint egy bakfis. Nana… Gondoltad volna, hogy ilyenem is van?

Sose. Azt hittem eddig, csak az ujjaidat használod. Emberek sétáltak el a kocsim mellett; kicsit hülyén éreztem magam, hogy erről beszélgetek, és még csak nem is suttogva. Vigyáznom kell rá, hogy más tényleg ne halljon belőle semmit a kocsin kívül.

Szexinek találod? Engem… ahogy feldugom magamnak ezt aaaahhh műfaszt? Van egy vibrim is, hogy tudd. A háttérzaj alapján letelepedett az ágyára, vagy ilyesmi.

A farkamnak kezdett szűk lenni a nadrágom. Nagyon szexi. Annyira, hogy én is szívesen megnézném. Tessék. Léptem egy picit, aztán meglátom, hogy reagál a dologra.

Ó, Istenem Walter… ahogy a szemed láttára húzogatom ki-be magamnak… ez felizgat? Te is húzogatod magadnak most? Most jól melléfogott. Szinte fájt, hogy kényszerűen kimaradok a dologból… Óóóóó, annyira jóóó tud lenni; néha megszagolgattam… húúú… pont mint én… eszembe jutott, hogy a fenekembe is… bedugom, de aztán mégse. Túl nagy volt. Érezted rajta az illatom? Ott van most a kezed ügyében?

Hogy? Miért?

Van akkora, mint a farkad?

Hááát, Az egy picit nagyobb. És sokkal vastagabb. Fogadok, hogy jobban illene a puncikádba. Általában ilyesmiket mondtunk egymásnak a telefonba, de ma szerettem volna dűlőre vinni a dolgot. Közben lassan odaértem a házunk elé.

Ó, Walter! Szerintem is… annyira gyönyörű… nem tudom megállni, hogy ne nézegessem a képeket róla… most is itt vannak előttem. Halk zümmögés hallatszott a háttérben… talán… Annyira rossz kislány vagyok… de állandóan a faszod jár az eszemben… húúú… a munkahelyen, otthon, a kocsimban… egyszer még ott is elmentem, Walter. A nagy, vastag rudadra gondoltam… munka után, múlt hétfőn… félre kellett húzódnom… Csinálod most Walt? Hm? Vered azt a gyönyörű faszod?

Most. A kulcs óvatosan fordult a zárban. A lépcső alján álltam a hallban, és óvatosan vetkőztem, hogy a zajaimat elnyomja az érzéki zihálása. Ó, igen Wanda… bugyi és melltartó van rajtad? Össze fogod koszolni az aranyos bugyikád, mert a bátyád nagy, kemény farkára gondolsz? Ezt is elküldöd majd nekem?

Mm hm! Az elejét… félrehúztam a bugyimnak, hogy hozzáférjek… óhhh, a csiklóm…

Felmentem a lépcsőn, Wanda szobája elé. Elég furcsa volt tök meztelenül mászkálni a házban, ahol felnőttem.. A farkam állt, mint a cövek, mert elképzeltem Wandát masztizni az ajtó mögött. Ahogy elértem az ajtót, suttogóra fogtam. Milyen érzés lenne a testvéred farkát érezni most a puncidban ahelyett a műfasz helyett? Hm? Erre gondolsz, Wanda?

Ó, igen! Óóóóh, a francba… az a szép vastag fasz a pinámban, óh, azt hiszem, belehalnék! Hallottam az ajtón átszűrődő hangját. A szívem már a torkomban kalapált.

Azt akarod, hogy átjöjjek, és megmutassam, amim van, Wanda? Átjövök, és érezni fogod. Ha jó leszel, a kicsi fenekedbe is feltolom majd. Nem számít, hogy túl nagy! Annyira keményen megbaszlak majd… Mondj igent az istenfáját. Mondd, hogy akarom… Lenyomtam a kilincset. Engedett… Akarod, hogy átmenjek most? Hm?

Felsikoltott. Aaaghh, ahhh, Walt… óhhh! Igen! Gyere azzal a nagy faszoddal, és dugj meg! Baszd meg jól a kishúgod! Ó, annyira rosszak lennénk! Olyan perverz lenne, ahhh… Olyan kibaszottul perverz!

Kivágtam az ajtót. Itt vagyok, Wanda. És teljesen kész.

Vélemény, hozzászólás?