Szolga lettem

Azt hiszem, szerelmes vagyok. Ez volt az első gondolatom azután, hogy szétváltak az ajkaink. A második pedig, hogy mi a jó istent fogok én magammal művelni. Hiszen barátnője volt, igaz, hogy megcsalták egymást, de akkor is. Tomi őt szerette, és én sosem leszek olyan, mint ő. Rám mosolygott azzal a hihetetlen kék szemével. Habár egy sötét erdő közepén egy autóban ülve alig láttam valamit az arcából, csak a szemei világítottak. Mindig idejártunk, kiskorunk óta. Mi hárman, Tomi, Fanni és én. A három jó barát, csak tudnám ezután a mennyi csók után, hogyan leszünk még barátok. Mert én többet akarok, azt akarom, hogy szeressen. Ez már a sokadik este, hogy egymásba gabalyodtunk, de még mindig nem veszi észre, hogy nekem ennél több kell. Na nem mintha nem mondtam volna neki számtalanszor, hogy inkább hagyjuk abba, mert nekem ez így nem jó. De a végén mindig ott lyukadunk ki, hogy fogom tudni kezelni az érzéseimet és, hogy többet nem fordul majd elő, mert a „barátságunk” többet ér.

-Öhm, ne haragudj… ezt igazán nem kellett volna.- mondtam, mert hirtelen eszembe jutott, hogy tulajdonképpen azért vagyunk itt, mert most tudta meg, hogy a barátnője megcsalja.
Ahelyett, hogy bármit válaszolt volna csak magához húzott és újra megcsókolt. Wishkey íze volt a szájának. Beletúrt a hajamba és még mélyebbre hatolt a nyelvével a számba, amitől felnyögtem. A keze egyre lejjebb vándorolt, már a mellemet fogta és mivel elég mélykivágású ruha volt rajtam egy mozdulattal elhúzta az anyagot és már a mellbimbómat dörzsölgette. A nagy csókolózás közepette, valahogy az ölébe kerültem és éreztem a puncimnál a hatalmas merevedését. Annyira nedves voltam odalent és forró, hogy szinte könyörögni tudtam volna azért, hogy a nagy farkával dugja meg a puncim. Az sem érdekelt, hogy nem engem szeret, annyira éhes volt a puncim. Csak úgy akartam tenni legalább egy estére, mintha én lennék minden, amire szüksége van.

Ekkor hirtelen eltávolodott végig simított az arcomon és végig húzta a hüvelyujját az alsó ajkamon. Megigazította a felsőmet, majd a szemembe nézett és azt mondta, hogy ideje lenne hazamennie.
Ennyi volt. Azóta sem találkoztunk. Fannival tartom a kapcsolatot, de vele évek óta nem beszélgettünk. A barátnőjével szakítottak és azóta megdug mindent, ami él és mozog. Kivéve persze engem. Mindig úgy mesél rólam embereknek, mintha én lettem volna az első számú „ribanca”. Tény, hogy sokáig húzta az agyam, de mindig szerettem azt hinni, hogy a lelke mélyén azért máshogy gondol rám. Hogy megviselte az, ahogyan otthagyott engem, ahogy feladta a barátságunkat. De ennyi volt.

¬¬¬¬¬¬¬***7 év múlva***

Ez az a nap, amitől rettegtem. Fanni férjhez megy, és nekem egyedül kell mennem a hülye esküvőjére, mert a hülye pasim elutazott a hülye Németországba.
Nagy hisztik közepette összeszedtem magam és végre kocsiba vágtam magam. Még csak reggel 7 óra volt, de hát Pécs sem itt van, szóval hamar el kellett indulnom. Egész kocsi út alatt azon morfondíroztam, hogy vajon milyen lesz őt újra látni. Egyszer pár éve összefutottunk egy bevásárló központban, de egy majdnem barátságos integetéstől többre nem futotta tőle. Tűkön ülve vártam ezt a pillanatot, hiszen végre összeszedtem magamat. Hiszen nem vagyok már az a gyenge kislány, akit 16 évesen hónapokig szédített, hogy aztán ribancnak nevezze őt mindenki előtt és átbassza. Felnőttem, lefogytam és megnövesztettem a hajamat, mert mindig azt mondta hosszabban jól állna nekem. Vettem egy méregdrága ruhát, amiben olyan kibaszott jól nézz ki a mellem, hogy még magamra is begerjedek. Szóval igazán nincs mitől félnem. Kivéve, hogy mégis nagyon be vagyok szarva. Attól félek, hogy meglátom, és egyszerűen nem fogom tudni magamban jó mélyre száműzni azokat az érzéseket, amik az elmúlt hét évben kergettek.
A vacsoránál egy asztalnál ültünk. Kellemesen elcsevegtünk a régi szép emlékekről. Nagyon jól állt neki a zakó és a krémszínű ing. Az ő haja is megnőtt. Szőkés barna haja a szemébe lógott, de a szeme pont ugyanolyan tökéletesen csillogott. Néha már majdnem olyan volt, mint régen, viccelődtünk nevettünk és még a legapróbb említést sem tettünk semmit arról, hogy mi is történt. Egyszer még táncoltam is vele. Persze én próbáltam kerülni a fizikai kontaktust, de azért majd beleremegett a lábam, amikor a keze a hátamról lecsúszott a derekamra.
Hamar leléptem. A gondolataim kezdtek nem jó irányba haladni és muszáj voltam magamhoz nyúlni, mert annyira beindított, amikor a táncnál a nyakamba fúrta a fejét és egy apró csókot lehelt a nyakamra. Elbúcsúztam a menyasszonytól és elmentem a szállodába, ahol az esküvő minden vendége szobát kapott. Az élet fintora, hogy a szállodát egy meseszép kis erdő vette körül.

„ Csak arra vágyom, hogy a ribancom legyél és engem szolgálj…legalább ma este.”
Alig hittem a szememnek. Háromszor is megnéztem, hogy mit mikor kitől és miért. Nem tudtam felfogni, hogy az sms Tomitól jött. Az meg még inkább nem, hogy a szavakat olvasva milyen hihetetlen forróság öntött el. Nem tudtam eldönteni, hogy ez most vicc akar- e lenni. Így vissza írtam neki, hogy ne hülyéskedjen és, hogy inkább aludjon.
„ Azt akarom, hogy a punciddal ma este csak én rendelkezek, szóval várlak 5 perc múlva a bejáratnál”
Elhűltem attól, amit láttam. Nem tudtam mit tegyek. És nem értettem, hogy honnan tudja, hogy szeretem, ha uralkodnak felettem. Pedig nagyon is imádtam. Volt is egy kis ideig egy Uram, de aztán megismerkedtem a mostani fiúmmal, aki még csak meg sem kefélt egyszer sem, pedig már együtt vagyunk egy ideje. Lehet, hogy Fanni mesélt neki róla. Megölöm.
10 perc múlva lent voltam a szálloda előtt. Egy fehér csipke melltartót és bugyit vettem fel, felé pedig egy nyári ruhát. Sajnos nem volt nálam semmi más. Aztán ő is kilépett a nyári éjszakában. Egy fehér póló volt rajta és egy egyszerű sort. Nem nézett ki olyan perverznek a helyzet, mint ahogy azt gondoltam. Mikor odaért mellém megcsókolt. Belenyögött a számba majd a keze belemarkolt a fenekembe.
– Annyira örülök, hogy itt vagy. Reméltem, hogy benne leszel velem egy kis játékban.
– Tomi…mi ez az egész? Nem akarom, hogy csak szórakozz velem.
– Először is-csapott rá gyengéden a popsimra- ma este inkább szólíts Uramnak! Másodszor pedig, gondoltam a régi idők emlékére, ma estére nekem adott a puncid és hagyod, hogy használjam, Szolga…- mondta majd felhúzta a szemöldökét a válaszra várva.
– Igenis….Uram!- annyira megdöbbentem, hogy el is felejtettem, hogy
miért engedelmeskedek neki. De akartam, a szám mondta a szavakat anélkül, hogy belegondolhattam volna, hogy mit is jelent ez.
– Annyira örülök, hogy ezt mondod kis ribancom. Menjünk, mert a farkam már nem írja kivárni, hogy megdugja a kis puncikádat. – a szavakat halva végig futott a hátamon a hideg. Milyen régen is volt már, hogy utoljára igazán élveztem volna a szexet.
20 perc múlva már meztelen voltam. Sokáig sétáltunk be az erdőbe, amíg nem el értünk egy szép tisztáshoz, ahol volt egy kis fakunyhó. Tomi hozott magával néhány dolgot. Az első, ami elkerült a hátizsákjából egy nyakörv volt pórázzal.
– Vegyél le minden ruhát magadról.
– Igen is, uram.- Majd levetkőztem. Először a ruhát vettem le, majd a bugyit és legvégül a melltartómat.
– Annyira gyönyörű vagy- sóhajtotta.
– Köszönöm, uram.
Miután rám tette a nyakörvet körbe sétált és a kezével végig simított a hasamtól a hátamig. Majd elővett még a táskából már mellbimbó csipeszt is. Azokat is fel tette rám majd a csipeszt a láncvégződésénél fogva a nyakörvem fémkarikájához erősítette. Aztán hirtelen nagyot rántott a pórázon és a földön találtam magamat.
– Na lássuk kis szolgám mennyire szopsz jól. Mindig is arról ábrándoztam 16 évesen, hogy milyen lehet jól megdugni a torkodat.
Azzal a hajamnál fogva, ami lófarokba volt kötve térdre rántott és letolta a nadrágját. Nem is emlékeztem, hogy ilyen nagy a farka. És, hogy ilyen vastag, azon kezdtem volna gondolkodni, hogy hol fog ez bennem elférni, de aztán mélyen a torkomra nyomta a farkát és keményen szopatni kezdett. Fulladoztam, szabadulni próbáltam, de erősen markolta a hajamat, így esélyemse volt. Hosszú percekig csak szoptam a szemem már könnyben úszott, a nyálam már folyt az egész arcomon. Mikor már majdnem elélvezett kivette a számból a hímvesszőjét. Végre megint rendesen kaptam levegőt.
– El is felejtettem milyen szexi tudsz lenni, ha be vagy indulva, kis szolga! Most pedig szeretném, ha kicsit sétálnánk, mert még terveim vannak vele ma estére és nagyon szeretném látni, ahogy négykézláb ringatott a seggedet nekem.
Azzal elindultunk a kis házikó felé. Végig mögöttem jött és néha-néha végig simított a fenekemen, egyszer pedig a csiklómon is. Azt hittem már most felrobbanok, pedig gyanítottam, hogy nem lesz ilyen hamar vége az estének.
Sétáltatott még egy kicsit, de aztán szerintem már ő is nehezen bírta, úgyhogy végre bementünk a kis házba. Nagyon szépen berendezett szoba volt. Volt benne egy kisebb konyha is, egy hatalmas francia ágy, amihez ha jól láttam tökéletesen ki lehet kötözni valakit és egy kisebb nappali is elfért a helységben. Az egésznek olyan vadászházas feelingje volt. Tomi nem tétlenkedett. Még mindig négykézláb voltam, úgy vezetett oda a tér közepén álló fa dohányzó asztalhoz. Leszedett róla mindent, közben én már alig vártam, hogy végre a farka bennem legyen.
– Most pedig megkötözlek, hogy biztosan ne mocorogj, amíg használom a puncikádat, vagy a popsidat.
– Igenis, uram. Bármit, amit szeretnél.
Nem volt kérdés, hogy bízom benne. Hiszen tudtam, hogy szeret engem és törődik velem. Ráfektetett az asztalra hassal lefelé. Előhalászott pár kötelet először a kezeimet erősítette oda az asztal első két lábához, aztán az egyik kötél végét elfűzte a nyakörvem fémkarikáján és azt is hozzá kötötte, így már nem igazán tudtam mozgatni a fejemet, csak előre tudtam nézni. Után a popsimhoz lépett és pár párnát dugott a hasam alá, így kikényszerítve, hogy pucsítsak az ég felé, aztán a bokáimat is hozzá erősítette a asztal lábaihoz. Nem volt túl kényelmes, de nem sokat fogtam fel belőle, mert már majdnem elmentem csak a gondolattól, hogy hamarosan Tomi farka bennem lesz, lehetőleg jó mélyen.
– Uhh…elképesztően gyönyörűen festesz így kikötözve, és annyira szűknek tűnik a puncid- azzal bedugta két ujját a nedves lyukba, amitől hangosan felnyögtem.
– Oh, kérlek uram….-kezdtem könyörögni.
– Mit kérsz kicsi szolga? Mondd el mit akarsz!
– Kérlek, kefélj meg amilyen durván csak tudsz, Uram- nyögtem, miközben ujjaival finomat dörzsölgette a csiklóimat, amitől elöntött az ismerős érzés és remegni kezdtek a lábaim.
– De csak, mert ilyen szépen kérted…
Azzal durván belém hatolt, nem óvatoskodott, keményen baszni kezdte a puncimat és közben néha rácsapott a fenekemre. Egyszere tűnt úgy, hogy hosszú órák óta ott fekszem kiszolgáltatva neki és egyszere úgy, mintha egy perce se lenne, hogy a puncimat neki adtam volna. Egyre közelebb értem az orgazmushoz, megkeményedett a mellbimbóm, remegett a lábam, megfeszült az egész testem…

Aztán felriadtam. Valaki kopog az ajtómon. A szállodai ajtómon. Ezek szerint csak álom volt az egész?!

Orvosi S/m – Jó volt szopni az Uram faszát

Amikor a telefon kicsöngött, nekem már remegett a kezem. A barátom hamar felvette a telefont. Megkérdezte, mi újság, hogy telt a napom, történt-e valami érdekes. Én minden lelki erőmet összeszedve mondtam neki, hogy nem, nincs semmi különös. Nyugodt napom volt, és az orvosi vizsgálat is jól telt. Igyekeztem nyugodtnak mutatkozni, de éreztem, hogy kicsit remeg a hangom. Végül nem fogott gyanút. A telefont letettük, én vettem egy nagy levegőt, és megkönnyebbülve dőltem hanyatt az ágyon. Ha tudná… Ha megtudná, mi történt az orvosi rendelőben, azzal az “orvossal”…

A történet néhány nappal korábban kezdődött. Találtam az interneten egy hirdetést, amelyben nőgyógyászati vizsgálatról és szexuális tanácsadásról volt szó. Természetesen van saját nőgyógyászom, ám ő túl jól ismert, valahogy úgy éreztem, egy idegennek hamarabb tudnék beszélni néhány problémáról. Nem voltak komoly gondjaim – de mégis, szerettem volna, ha valaki más is megvizsgál. Mint később kiderült, ez a vágyam teljesült, jobban is, mint arról valaha is álmodtam.

Először konzultációra mentem az “orvoshoz”, egy szép, budai lakásban tartotta magánrendeléseit. Amikor először beléptem, egy szép, de egyszerűen berendezett, láthatóan minél olcsóbban fenntartott lakás képe fogadott, mégsem volt idegen. Maga a rendelő hasonlóan nézett ki, fehér falak, egy nőgyógyászati vizsgálóágy, egy asztal, néhány szék… A hirdetőről hamar kiderült, hogy nem igazi orvos. Nincs képesítése, ő csak amolyan természetgyógyász… Beszélt nekem sokmindenről, én ezekben a nem tudományos dolgokban annyira nem hiszek, tőle mégis megnyugtató és érdekes volt hallani ezekről. Egy 35-40 év körüli, erős testalkatú, kopasz férfi volt. Ő volt egyedül a lakásban, és mondta is, hogy mindig csak egy vendéget fogad. Később egyértelművé vált, miért. Akkor még nem tűnt fel, pedig szemet szúrhatott volna, hogy a vizsgálóágy nem hagyományos volt. A lábtartók mellett “kéztartók” is voltak a fejrésznél, és mindenhol szíjak lógtak róla. Sajnos én sokszor figyelmetlen és naiv vagyok, erre sem figyeltem fel, csak hallgattam a “doktor urat”, egy idő után szinte már ittam a szavait.

Beszélgettünk az aggodalmaimról, néhány szexuális problémámról, és megbeszéltük, hogy másnap visszamegyek, és meglesz egy alapos vizsgálat. Többször is alaposan végigmért, és volt valami furcsa a stílusában, nem tudnám megfogalmazni. Én magáztam őt, ő tegezett engem, és kissé mintha le is nézett volna, de ennek ellenére barátságos volt. Úgy voltam vele, hogy ha már idáig eljutottunk, másnap visszamegyek, és hagyom magam megvizsgálni. Az egész procedúra ráadásul olcsónak is tűnt, talán már gyanúsan is…

Másnap munka után siettem, és pontosan a megbeszélt időben érkeztem. Már a kaputelefonban hallottam a hangján, hogy más, mint előző nap. Szinte rám parancsolt, hogy menjek fel. Az ajtóban várt, és erélyesen közölte, hogy ne húzzam az időt, vegyem le a kabátot, cipőt, és menjek a rendelőbe. Itt már egy kicsit meg voltam illetődve, de meg sem fordult a fejemben, hogy sarkon forduljak. Úgy gondoltam, csak bal lábbal kelt fel. Bementem a lakásba, ő becsukta mögöttem az ajtót, és alul-felül rázárta. Végignézte, ahogy leveszem a kabátomat és a cipőmet, majd bekísért a rendelőbe. Itt ért a következő meglepetés, a rendelőnek kinevezett szoba majdnem teljesen el volt sötétítve, a sarkokban világított egy-egy gyér, sárgás fényű lámpa. A vizsgálóasztalon friss kék lepedő leterítve, és újabb karok és szíjak ágaskodtak rajta.
– Mi ez? – kérdeztem bizonytalanul, miután körbenéztem. A sárgás félhomályban gyanúsan csillogtak a szemei.
– A vizsgálatot ilyen körülmények között végzem. Most pedig tessék kikapcsolni a mobiltelefont.
– Nem elég, ha csak lenémítom? – mutattam neki a bekapcsolt néma módot, de ő kikapta a kezemből.
– Mondom kikapcsolni! – förmedt rám, kikapcsolta és visszatuszkolta a táskámba, majd az egészet a fal mellett lévő kanapéra dobta. Na mondom, ez ma nagyon bunkó. Már majdnem ott tartottam, hogy megköszönöm a segítségét és hazamegyek, de amíg haboztam, ő becsukta és bezárta a szoba ajtaját, amitől még sötétebb lett bent. A szemem lassan hozzászokott a lámpák fényéhez.

István, aki ezután a lelkemre kötötte, hogy doktor úrnak vagy uramnak hívjam, kezdett egyre félelmetesebbé válni a szememben. Jóval magasabb és erősebb volt nálam, és fenyegetően járt fel-alá a szobában a fehér köpenyében. A jegyzeteket nézegette, amit előző nap írkált rólam, én pedig a szoba közepén álltam bizonytalanul, még leülni sem mertem. Azon gondolkodtam, hogy a kanapéra dobott táskámban eltörhetett-e valami, illetve azon tűnődtem, hogy a falak milyen vastagok lehetnek egy ilyen, régi építésű házban, ha vajon segítségért kiáltok, meghallja-e valaki. Sok időm nem volt ezen gondolkodni, ugyanis hatalmas csattanással az asztalra dobta a jegyzeteit, és elém állt:
– Vetkőzz le meztelenre. – A nyers modortól én egy kicsit elhúztam a számat, majd levettem a pulóveremet.
– Ne a szádat húzd, hanem vetkőzz – mondta egy fokkal erélyesebben. Levettem hát a nadrágomat, a zoknimat, a melltartómat és a bugyimat is, majd az egészet a kanapéra dobtam. Ő végigmért, körbejárt. A kezeimet fel kellett emelnem, ebben a pózban megvizsgálta a melleimet. Nekem inkább fogdosásnak tűnt, de nem esett olyan rosszul, a mellbimbóim meg is keményedtek, ami láthatóan tetszett neki. Több percig fogdosott, megnyomkodta a hasamat is, közben elégedetten hümmögött. Gumikesztyűt húzott, terpeszbe parancsolt, és a testem legprivátabb részeit kezdte felfedezni. Ott álltam, terpeszben, feltartott kezekkel, és ő alaposan végigtapogatott. Zavarban éreztem magam, tudtam, hogy ez nem igazi orvosi vizsgálat, de már nem tehettem semmit. Meztelen voltam, neki fizikailag ellenállni, felöltözni, és a zárt ajtókon kijutni esélyem sem volt. Mégis, ahogy a puncimnál matatott, izgalmat éreztem.

Jópár percig vizsgálgatott így ez az “orvos”, az asztalra dőlve a fenekemet is széthúzta, kicsit bele is nyomta az ujját, érezhető volt, hogy élvezi a dolgot. Be kell valljam, én sem voltam már közömbös, olyan helyeken és úgy nyúlt hozzám, ahogy a barátom nem szokott.
– Most tessék felfeküdni a vizsgálóágyra – közölte egykedvűen. Én ezt szó nélkül megtettem, kicsit esetlenül a sok kar miatt. A lábtartókba tettem a bokáimat, amitől teljesen kitárulkoztam. István első mozdulata az volt, hogy a lábtartók vastag szíjait a bokáimra szorította és becsatolta. Ettől komolyan megijedtem.
– Ezt minek kell? Hallja, miért? – kérdeztem ingerülten, de ő csendre intett. Azonnal bekapcsolt a túlélési ösztönöm, és megpróbáltam a szíjakhoz kapni, hogy kicsatoljam őket, de ő elkapta a kezemet.
– Eresszen el azonnal! – kiabáltam, próbáltam a kezeimmel kapálózni, de ő sokkal erősebb volt. Nem tudtam ellenállni neki, miközben a fejem magasságában odaszíjazta a csuklóimat a vizsgálóágy kiálló karjaihoz. Ezután egy nagy, vastag szíjat csatolt be a hasam felett, majd még a combjaimra is került egy-egy, így a térdeimet sem tudtam mozdítani. Megfogta a lábtartókat, és nagy terpeszbe nyitott.
– Na Timike, most rendesen meg foglak vizsgálni – mondta, ahogy végigsimított a combjaimon. Én kérleltem, hogy ne csinálja, de csak nevetett rajtam. Próbáltam kiszabadulni, rángatóztam, de semmi eredménye nem volt. A testemet szinte megmozdítani sem tudtam, annyira szorosan be voltam kötve. István odament az asztalhoz, és kivett a fiókjából egy fényképezőgépet. Szörnyülködve vettem tudomásul, hogy ilyen megalázó helyzetben fog rólam képeket készíteni. Körbejárt, jópárat kattintgatott. Én próbáltam elfordítani a fejemet, hogy legalább az arcom ne látszódjon, de a kitárt meztelen testemet nem takarhattam el. Távolabbról és közelről is csinált néhány képet, a puncimról, a melleimről is, mindenről.
– Akkor most ide figyelj, te szuka – kezdte. – Ha nem akarod, hogy ezek a képek felkerüljenek az internetre, eljussanak a barátodhoz és a munkahelyedre, akkor mostantól azt teszed, amit mondok, nem kiabálsz, nem ellenkezel. Megértetted? – Mit mondhattam volna?
– Igen…
– Igen, Uram! – kiabálta.
– Igen, Uram… – mondtam remegő hangon.
– Helyes – mondta nyugodtan, majd eltette a fényképezőgépet. Azt hittem, ennél nagyobb megaláztatás már nem ér, de tévedtem. Később azt kívántam, bár csak ennyi lett volna.

Újdonsült doktorom odahúzott egy széket, és leült a kikötözött, széthúzott lábaim közé. Kesztyű már nem volt rajta, puszta kézzel fogdosott, megujjazott, amit én halk sóhajokkal vettem tudomásul. A csiklómat sem kímélte, intenzíven izgatta, amitől egyre jobban felizgultam. Egyáltalán nem kívántam ezt a helyzetet, mégis egyre jobban élveztem, és éreztem, ahogy nedvesedek. Légzésem mélyebbé vált, és hamarosan már folyamatosan sóhajtoztam, lihegtem.
– Ez az, te kis kurva, hamarosan elélvezel nekem – mondta az “elrablóm”.
– Ezt az örömöt nem adom meg magának – vágtam vissza, bár magam is éreztem, hogy túl sokáig nem tudok ellenállni ennek. Ekkor, mintha megörült volna a dacos válaszomnak, vidáman felugrott.
– Dehogynem! Örömmel fogsz nekem elélvezni, és ezt ország-világnak meg is mutatod – nevetett. Fogalmam sem volt, mit akar ezzel, de akkor a vizsgálóágy egyik magasra nyúló karját a fejem fölé hajlította. Hiába kérdeztem, mi ez, csak vigyorgott. Megint odament az asztalhoz, és a fiókjából kivett valamit. A félhományban azt hittem, megint a fényképezőgép az, de ez más volt. Egy videokamera! Odahozta, és felerősítette a kar végén lévő kis fémszerkezetre. A kamerán egy lámpa is volt, bekapcsolta, és egyenesen az arcomba világított.
– Ez a kamera végig venni fogja az arcodat, és azt is, ahogy eltorzul amikor elélvezel. Gyönyörű film lesz – mondta diadalittasan. Teljesen megijedtem. A fényképek készítésekor még valamennyire el tudtam fordítani a fejemet, de a kamera elől már nem menekülhettem. Rémülten meredtem rá, amikor beindította.
– Mondd a nevedet, és mondd el a nézőknek, hogy most a te élvezésedet fogják látni.
– Micsoda??? Soha! – kiabáltam. István ekkor egy nagyot csapott a puncimra, ami nem fájt, de csípett, és nagyon kellemetlen volt. Feljajdultam. Kikapcsolta a kamerát.
– Ha még egyszer feleselsz, rakom fel a képeket a netre, te kurva. Megértetted? – Nem volt választásom. Valamit babrált a kamerával, aztán ismét elindította.
– Most mondd a nevedet, és amit kell – mondta ismét halálos nyugalommal. Csodáltam, hogy jön ki egyáltalán hang a torkomon.
– ***** Tímea vagyok, és most megnézhetik, ahogy elélvezek.
– Ügyes szuka – mondta István, és éreztem, ahogy már nyúl is a puncimhoz. Ismét kezdtem felizgulni. Az járt a fejemben, hogy mivel járnék jobban. Ha minél hamarabb elélvezek, talán abbahagyja mindezt, és elenged. Vagy próbáljak meg ellenállni, és kitartani, amíg lejár a kamera? Fogalmam sem volt, mennyi filmet tud felvenni egyszerre, hogy mennyi ideig kéne ellenállnom az izgatásnak. Próbáltam megkeményíteni magam, nem nézni a kamerába, és ellenállni, amíg csak lehet.
– Te kis hülye kurva, azt hiszed, ez minden? – nevetett István. – Tényleg azt hitted, hogy csak az ujjammal szórakozok veled? – Igazából szégyelltem magam, mert tényleg nem jutott eszembe, hogy meg is fog dugni. Márpedig pont erre készült. Levette a nadrágját, szétnyitotta a köpenyét, és bár a félhomályban és az arcomba világító lámpától nem láttam tisztán, annyit kivettem, hogy az elég nagy szerszáma már keményen ágaskodik.
– Ne, kérem, elélvezek az ujjától is uram – könyörögtem, de ő csak nevetett. Nyilvánvalóan nem az volt a célja.
– A faszomtól fogsz elélvezni, kis kurva – sziszegte, és éreztem, ahogy a puncim bejáratához helyezi. Próbáltam volna mozdulni, de a szíjaktól nem tudtam.

István nem teketóriázott, határozottan és tövig belém nyomta a farkát. Az egész testem megfeszült és hangosan felnyögtem, egyenest a kamerába. Hihetetlen módon kitöltött. Előző nap, amikor a konzultációt tartottuk, az egyik úgymond szexuális problémám épp a barátom mérete volt, és hogy sokszor nekem nem elég. Pontosan tudta ezt, így azt is, mennyivel másabb lesz ez így. Éreztem a puncimban, ahogy bizseregni kezd, sokkal jobban izgulni és nedvesedni kezdtem, mint az ujjazástól. Nem akartam elélvezni, mégis éreztem, hogy sebesen közeledik a csúcs.
– Ez jobb, mint a barátod kis pöcse, igaz szuka? Válaszolj – zihálta.
– Igen, Uram – nyögtem, de ő még jobban meg akart alázni.
– Mondd el a nézőknek, mennyivel jobb nála! Mondd el részletesen!
– Az Uram fasza sokkal jobb, mint a barátom kis pöcse – nyöszörögtem. Ahogy kimondtam ezeket a szavakat, még jobban felizgultam. Soha nem hittem volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök. Ekkora kurva lennék valóban? Ahelyett, hogy sírva üvöltenék amiért megerőszakolnak, kikötözve élvezkedek és filmre mondom mennyire jó. A föld alá tudtam volna süllyedni. István tovább kefélt, és én éreztem, hogy nincs sok hátra. Mindjárt filmre lesz véve az élvezős, nyögős arcom. Az “orvosom” azonban nem bírta tovább.
– Ahh, de jó kurva vagy istenem – ordította, kirántotta belőlem a farkát, és rám spriccelt. Egészen a nyakamig lőtt, a melleimre, a hasamra is jutott. Hosszasan spriccelt, zihált, nyögött. Nekem meg szinte lelkiismeret furdalásom volt, hogy akkor most mi lesz a filmmel. Hülye helyzet. Ám nem kellett sokáig várnom a további fejleményekre.

István odaállt mellém, és az arcom elé tette a farkát. Csak ekkor láttam, a kameralámpa fényénél, hogy mekkora is valójában. Hosszú, vastag, és kicsit görbe is volt, némi maradék sperma csillogott a makkján.
– Szopjál – parancsolt rám. Én ennyi élmény után már nem ellenkeztem, szó nélkül bekaptam a végét, és amennyire mélyen tudtam, szopni kezdtem. A kamera mindent felvett.
– Azt hiszed, te vagy az első ilyen kurva? – kezdte István a “kiselőadást”. – Te már a hetedik szuka vagy, aki bedőlt ennek az orvosi dolognak. Csak egy újabb könyvtár a gépemen, csak egy újabb trófea a sorban. – Közben a nedves puncimat izgatta a kezével. – Te is beállsz a sorba, és mire ennek vége, vissza akarsz majd járni baszni velem. Ha másért nem, hát azért, hogy ne tegyem közszemlére a képeket és a filmet – nevetett. Én csak hallgattam, szoptam a félig merev farkát, amit néha megfogott, és a számhoz vagy a mellemhez ütögetett. Csakhamar felállt neki újra.

– Jó volt szopni? Nézz a kamerába, és mondd el. – Már nem is voltam lámpalázas.
– Jó volt szopni az Uram faszát.
– És? – Ahogy ezt kérdezte, már oda is helyezte az ismét merev szerszámát a bejáratomhoz.
– És… Készen állok a baszásra – mondtam, és ezek a szavak ismét felizgattak. István motyogott még valamit, amit nem értettem, aztán újra betolta, és elkezdett ütemesen, jó mélyen dugni. Én már nem tudtam, hogy a szex, vagy az a megalázás izgat-e fel jobban, hogy mindezt filmre veszik. Egyre izgatottabb lettem, néhány perc után már önfeledten nyögtem, az Uram farka hangosan cuppogott bennem, nem foglalkoztam többé semmivel. Ellen sem akartam már állni, egyszerűen csak élveztem, hogy egy nagy, vastag, kemény fasszal rendesen megdugnak. A kéz- és lábujjaim is ökölbe szorultak, testem megfeszült, ahogy csak bírt, és amikor István a dugás mellett még a csiklómat is elkezdte masszírozni, az már túl sok volt nekem. Utolsó tudatos lélegzetvételemmel egyenesen a kamerába néztem, aztán elsötétült minden, csak vergődtem, nyögtem és élveztem, hangosan, a fejem ide-oda fordult, nem tudtam magamról. A mai napig szégyellem, de életem egyik legjobb orgazmusa volt. Kis pihegés után már jött is az újabb parancs.
– Köszönd meg a nézőknek, hogy megnézték.
– Köszönöm… Önöknek… Hogy megnézték az élvezésemet – lihegtem. István nevetett, majd kikapcsolta a kamerát. Elvette a fejem fölül, és visszatette a helyére. Én párás tekintettel követtem végig a szobán. Nem is tudom, megkönnyebbülést, szinte hálát éreztem, amiért ezt tette velem. Tisztában voltam vele, milyen helyzetben vagyok, mennyire kiszolgáltatva a képek és a film miatt, mégsem zavart. Kikészültem.
– Ugye tudod, hogy még nincs vége? – kérdezte István, és a még mindig merev farkára mutatott. Én belenyugodva válaszoltam.
– Tudom, Uram. – Több szó nem is követte egymást, ismét nekem esett, és hevesen dugott, fogdosott, amíg az újabb adagot rám nem lőtte. Ez sem volt elég neki, végül egy harmadik menetet is bírt, ami elég hosszú volt ahhoz, hogy én mégegyszer elélvezzek, ő pedig végül belém lőtte a maradékot.

– Nem ez volt az utolsó alkalom, remélem tudod – mondta a végén, mikor már mindketten felöltöztünk. – A hétvégén ügyeletet tartok. Leszel szíves bejönni újabb vizsgálatokra. Ha nem jössz, annak meglesz a következménye.
– Igen, Uram. Jövök – mondtam beleegyezően. Hazafelé is éreztem magamon a rám száradt spermát, és azon gondolkodtam, hogy micsoda megaláztatásokban volt részem. Mégis, ilyen hosszú, intenzív szexben sem volt részem szinte soha – a jelenlegi barátommal tényleg nem. Miután este beszéltem vele telefonon, és éreztem, hogy mindent le tudok tagadni, már tudtam, hogy nincs visszaút. Azon a hétvégén újra “orvoshoz” mentem, és több-kevesebb rendszerességgel ma is járok.

Szadomazo az orvosi rendelőben

A harminchárom éves Sziszka még most is nagyon csinos nő volt, ahogy anyaszült meztelenül hason feküdt mellettem az ágyon, miközben én mellette térdeltem, és tetőtől talpig bekentem Nivea testápolóval. Jól a bőrébe dörzsöltem az illatos krémet, majd mellé feküdtem az ágyon, és jobb kezemmel gömbölyű, fehér popsiját simogattam. Nem tiltakozott, amikor kezemet a farpofái közt az ágyékára csúsztattam, sőt, combjait kissé szétterpesztve segített, hogy jobban hozzáférjek a puncijához. Lefekvés előtt sikerült rábeszélnem ismételt beöntésekre, amit a fürdőszobában adtam neki, amíg teljesen ki nem tisztítottam a beleit, azzal a hátsó gondolattal, hogy talán a popsijába is be tudom majd dugni a farkamat… A körmeimet még reggel teljesen lerágtam, hogy fel ne sértsem vele Jutkát, ha a testnyílásaiba nyúlok. Kissé mégis megrándult a teste, amikor fenekét simogatva jobb hüvelykujjamat tövig a végbelébe csúsztattam, megmarkoltam simára borotvált ágyékát, majd ujjaimmal a szeméremajkait és csiklóját dörzsölgettem, be – benyúlva a hüvelyébe is, miközben hüvelykujjamat végig a végbelében tartottam. Szeméremajkai átnedvesedtek, és minél forróbb és nedvesebb lett a hüvelye, ujjaimmal annál bátrabban, és mélyebben nyúltam a hüvelyébe, míg végül fenekét fel – le mozgatva ujjaimon el nem élvezett. Nemcsak a testét, de a lelkét is megnyitotta előttem, akkor mesélte el megerőszakolásának történetét, miközben többször is szeretkeztünk estétől hajnalig…

Simon Sziszka 1963. február 26. – án született Aradon, majd kisiskolás korában szüleivel Dévára költözött.

Orvos akart lenni, ezért az Egészségügyi Szakközépiskolát Vajdahunyadon végezte el, és 1981 – ben bejutott a Kolozsvári Orvosi Egyetemre.

Jó alakjával, szép arcával, kék szemével, világosbarna hajával hamar magára vonta a fiúk figyelmét, és az első diák kiránduláson a fiúk csoportjából a kopaszodó Tiurbe meg is próbálta lefektetni, de olyan pánikszerűen reagált a fiú közeledésére, hogy semmi sem történt közöttük. El is terjesztették róla, hogy igazi apáca, aki senkivel sem fekszik le. A Romániai életszínvonal rohamos romlása, a fokozódó nyomor, és a harmadéven az ő csoportjukba beosztott nyugat – német Stefan közeledése mindent megváltoztatott, Sziszka a német barátnője lett, de mások közeledését továbbra sem fogadta el, ami a román diákokat felbőszítette. Haragjukat tovább növelte az 1985 – ben Magyarországon megjelent három kötetes “Erdély történeté” – re adott hisztérikus soviniszta román reakció, és Jutkát maguk közt csak egy rohadt kis bozgor kurvának nevezték, aki semmibe veszi és lenézi a hazaiakat.

Ekkortájt hozta Ceausescu azt a megalázó törvényt, amely minden termékeny életkorban lévő nőnek előírta a havonta kötelező nőgyógyászati vizsgálatot, nehogy eltitkolt terhességük legyen, vagy kaparásuk, amivel csökkentenék a megalomán diktátor jövőbeli alattvalóinak a számát.

1986 – ban, ötödév végén az évfolyam KISZ titkárnője Sziszka kezébe nyomta azt az értesítőt, amivel másnapra berendelték a 23 éves diáklányt az Egyetemisták Poliklinikájára (Policlinica Studenteasca) kötelező nőgyógyászati vizsgálatra.

– Aki nem megy el a vizsgálatra, az nem jelentkezhet vizsgákra a nyári szesszióban. – közölte a KISZ titkárlány Jutkával.

Mivel a vizsgálatra szóló értesítőn a Poliklinika pecsétje volt, és az értesítőt géppel írták, Sziszka semmi rosszat nem gyanított…

Este szerencséjére volt melegvíz a kollégiumban, és alaposan lezuhanyozott. Másnap tiszta fehérneműt és ruhát vett magára és elment az Egyetemisták Poliklinikájára.

A portán mondták, hogy a nőgyógyászat az első emeleten van. Sziszka felment a lépcsőn és az első emeleten megkereste a nőgyógyá – szati vizsgáló ajtaját, amire az volt írva, hogy a rendelés délután 13. 00. órakor kezdődik. Már éppen visszafordult volna, amikor kinyílt a vizsgáló ajtaja, és egy nővér szólt ki:

– Nőgyógyászati vizsgálatra jöttél? – kérdezte Jutkától.

– Igen – felelte a lány – De látom, hogy csak délután lesz rendelés, engem pedig reggel nyolc órára rendeltek ide.

– Igen, persze. – mondta a nővér. – Délután lesz a rendelés a betegek részére, de a havonta kötelező vizsgálatot délelőtt csinálja egy kirendelt orvos, aki kilenc órára jön, de előtte elő kell készítsem a diáklányokat a vizsgálatra. Gyere velem a kezelőbe. – intett Jutkának, miközben kilépett a folyosóra, és maga mögött kulcsra zárta a nőgyógyászati vizsgáló ajtaját. Sziszka követte a nővért a folyosón, és bement utána a kezelőbe.

A nővér becsukta maguk mögött a kezelő ajtaját, majd utasította Jutkát:

– Vetkőzz le ! – a lány letolta farmerszoknyáját, majd kibújt rózsaszín blúzából, ruháit a fogasra akasztotta, és megállt egy szál bugyiban a nővér előtt.

Kissé zavarta, hogy a nővér tegezi, de már hozzászokott, hogy a diákoknak semmilyen tekintélyük nincs, és valószínűleg a nővér nem tudhatta, hogy ő orvosis, legalábbis Sziszka azt gondolta.

– Állj a mérlegre. – mondta a nővér.

Sziszka a személyi mérlegre állt, a nővér pedig megmérte a lány súlyát és ráírta a kartonra.

– 56 kilós vagy. – közölte a lánnyal , majd a mérőléc elé állította Juditot és megmérte a lány magasságát is, amit szintén beírt a kartonra:

– 168 centi magas vagy. – közölte a lánnyal.

– Vedd le a bugyidat , és feküdj hasra az ágyon. – utasította a nővér a diáklányt. – Beöntést adok neked. – tette hozzá magyarázatként. Sziszka letolta a bugyiját, azt is a fogasra akasztotta és anyaszült meztelenül feküdt hasra a viaszosvászonnal leterített ágyon.

– Kaptál már beöntést, tudod, hogy mi az ? – kérdezte a nővér az ágyon fekvő lányt.

– Nem. – felelte Sziszka – Nem kaptam még, de tudom, hogy mi az , ötödéves orvostanhallgató vagyok.

– Egy gumicsövet dugok a fenekedbe – magyarázta a nővér, mintha nem is hallotta volna Sziszka előbbi szavait – és langyos vizet öntök a beleidbe, amit vissza kell majd tartanod. Vagy öt percig tartod a beöntést, utána mehetsz a WC – re kakálni. Megértetted?

– Igen, megértettem. – felelte a meztelen lány. A nővér egy fehér, zománcozott bádogból készült beöntő edényt vett a kezébe, megtöltötte langyos vízzel, a vízbe egy kis szappandarabot dobott, majd az edényhez csatlakozó gumicső szabad végét bekrémezte, és az ágyon hason fekvő meztelen lányhoz lépett:

– Húzd szét a fenekedet, hogy bedughassam a gumicsövet. – utasította Jutkát a nővér. Sziszka kezeivel hátranyúlt és széthúzta kis, fehér farpofáit, a nővér pedig egy gyors mozdulattal a lány feltáruló kis rózsaszín végbélnyílásába dugta a bekrémezett gumicsövet, és kb. 10 – 15 centiméternyire dugta fel a lány végbelébe, majd megnyitotta a beöntő készülék csapját, és Sziszka érezte, hogyan ömlik a beleibe a langyos víz, és hirtelen erős székelési ingere támadt.

– Tartsd vissza a vizet ! – szólt erélyesen Jutkára a nővér, és miután látta, hogy az összes víz a lányba folyt, egy gyors mozdulattal kihúzta Sziszka fenekéből a csövet.

– Öt perc múlva mehetsz a WC – re. – közölte a lánnyal. Sziszka szótlanul feküdt az ágyon, miközben kínzó hascsikarás gyötörte. Öt perc múlva a nővér egy csomag WC – papírt nyomott a kezébe, és a kezelőből nyíló WC – be küldte a lányt, ahol Sziszka végre kiüríthette a beleit és megkönnyebbült…

Jutkának, miután kiürítette beleiből az első beöntést a nővér egy második és egy harmadik beöntést is adott. A harmadik beöntés után már csak tiszta víz távozott a lány beleiből, széklet egyáltalán nem volt benne.

Majd a nővér ismét az ágyra parancsolta Jutkát, és egy Morfium injekciót szúrt a lány fenekébe, hogy elkábítsa.

– Egy Diazepam injekció – hazudta a lánynak, aki nem tudta mire vélni az injekciót – Kis nyugtató, hogy ne idegeskedj a vizsgálat alatt. Az első nőgyógyászati vizsgálat alkalmával mindenki kap egyet.

– Lépj ebbe a papucsba és vedd fel ezt a köpenyt. – utasította a lányt a nővér, miután beadta az injekciót. Egy sárga papucsot és egy térdközépig érő, gombok nélküli fehér köpenyt nyomott a lány kezébe. Sziszka felvette a blúzát, a bugyiját a nővér tanácsára a fogason hagyta, mivel úgyis le kellene vetnie a vizsgálatkor, majd belelépett a papucsba és felvette a fehér köpenyt, a köpeny szárnyait elől egymásra fektette és az övét elől szorosan megkötötte. A köpeny alatt deréktól lefelé anyaszült meztelen volt…

– Visszamegyünk a nőgyógyászati vizsgálóba – közölte kurtán a nővér a lánnyal. – Gyere utánam ! – Sziszka szótlanul követte a nővért a nőgyógyászati vizsgálóba. A rajta lévő fehér köpeny szárnyai minden lépésnél szétnyíltak és Sziszka combjai és szeméremszőrzete időnként elővillant a köpeny szétnyíló szárnyai alól. A Poliklinika folyosóján néhány diák lézengett, és Sziszka arca szégyenében elvörösödött arra a gondolatra, hogy valaki észreveszi a fehér köpeny alatti meztelenségét.

A nővér kinyitotta a vizsgáló ajtaját, és belépett a szobába. A vizsgáló közepén egy nőgyógyászati vizsgálóasztal állt, melynek az ablakok felé fordított széléről két fémrúd nyúlt fel függőlegesen, a rudak végéről pedig egy – egy fémkengyel lógott alá. Sziszka most látott életében először ilyen vizsgálóasztalt, amin nem lábtartók, hanem kengyelek voltak.

A fémkengyelekbe a nőnek térdközépig kellett bedugnia a lábát, és utána nem tudta már kiemelni, csak mások segítségével. Kaparásokhoz és hüvelyi műtétekhez használták az ilyen tipusú vizsgálóasztalt, hogy a nő ne zavarhassa meg az orvost akkor sem, ha műtét közben erős fájdalmat érezne, és védekezésül akaratlanul is összeszorítaná a combjait.

– Voltál már nőgyógyásznál? – kérdezte a nővér a lányt, miközben belülről becsukta a vizsgáló ajtaját. Sziszka nemet intett a fejével.

A nővér lábával a vizsgálóasztal elé tolta a fémzsámolyt, a két lábtartó közé.

– Vedd le a köpenyt, és mássz fel az asztalra. – mondta a nővér. A lány levette a fehér köpenyt, a fogasra akasztotta, csak a blúz maradt rajta, majd a vizsgálóasztalhoz ment, fellépett a zsámolyra, és leült a vizsgálóasztal szélére, a két lábtartó közé, szemben a nővérrel.

– Jó. Most pedig feküdj hanyatt az asztalon és dugd a lábaidat a kengyelekbe. – Sziszka a hátára feküdt a vizsgálóasztalon, és a nővér segítségével lábait a lábtartó fémkengyelekbe dugta, egészen térdhajlatig. A nővér lábával félretolta a zsámolyt, majd szólt Jutkának, hogy csússzon közelebb hozzá. A lány lejjebb csúszott az asztalon, combjai szétnyíltak, feltárva Sziszka szeméremtestét.

– Csússzál még közelebb hozzám ! – utasította a nővér. Sziszka még lejjebb csúszott az asztalon, és közben érezte,

hogy combjai pattanásig szétfeszülnek, feneke pedig már kissé túlér a vizsgálóasztal szélén. – Így már jó lesz. – mondta a nővér. A lány védtelennek és végtelenül kiszolgáltatottnak érezte magát, és ez az érzése csak tovább fokozódott, amikor a nővér csuklóit az asztal szélénél lévő fém rudakhoz szíjazta…

– Azért szíjaztam le a kezeidet – magyarázta a nővér Sziszka megrémült arcát látva – mert a vizsgálat kissé fájdalmas lehet, és a doktor elvtárs nem szereti, ha a nő vizsgálat közben a puncijához nyúl, mert zavarja a vizsgálatot.

– Most leborotválom a szőrödet. – közölte a nővér, és a vizsgálóasztal melletti kis műszeres asztalról borotvahabos sprayt vett el és habot fújt belőle a lány szeméremszőrzetére. – Ne mozogj, nehogy véletlenül megvágjalak! – figyelmeztette Jutkát, majd a kis műszeres asztalról egy borotvát vett fel, és borotválni kezdte a lány szemérem – szőrzetét.

Sziszka elborzadt attól a gondolattól, hogy egy férfi, még ha orvos is, ott lent babráljon az altestén, talán bele is nyúljon a testébe, amit ő kifeszítve, lekötözve, tehetetlenül kénytelen eltűrni…Közben a nővér simára borotválta a lány ágyékát, a leborotvált szőrt egy újságpapírba törölte, majd híg alkoholos oldattal mosta le a simára borotvált vulvát.

– Csíp! – jajdult fel Sziszka

– Jó, készen vagyunk már, ennyi volt az egész. – nyugtatgatta Jutkát a nővér, majd az órájára pillantott. – Tíz perc múlva kilenc óra. – mondta, és kiment a vizsgálóból magára hagyva a vizsgálóasztalon kifeszített, deréktól lefelé anyaszült meztelen lányt. Jutkának a várakozás egy örökkévalóságnak tűnt.

Elszörnyedve gondolt arra, hogy illetéktelen személyek jönnek be a vizsgálóba, aminek az ajtaját a nővér véletlenül, vagy talán szándékosan kitárva hagyta, és meglátják őt így kifeszítve, lemeztelenítve, teljesen kiszolgáltatva, és talán csinálnak is vele valamit, visszaélve a helyzettel…

Sziszka lépteket hallott a folyosóról és kissé fellélegzett, hogy már nem kell sokáig így kifeszítve várnia, de rögtön azután rémület kerítette a hatalmába, a közeledő hangok közt fiú csoporttársai hangját vélte felfedezni… A hangok egyre közeledtek, majd a vizsgáló nyitott ajtaján egy fehérköpenye s orvos jött be akit Sziszka fiú csoporttársai, és egy másik ötödéves fiú csoport követett, összesen tizennégyen! A diáklány feje lüktetni kezdett, arca és nyaka elvörösödött a határtalan szégyentől, szeme előtt egy rövid időre minden elsötétült. HallottaBehunyta a szemét, hallotta a közeledő lépteket, aztán a csendet, amikor megálltak a vizsgálóasztal körül és “Iudita Simon” “unguroaica, curva germanilor” ( = magyar lány, a németek kurvája) suttogták.

– A kollegina szégyenlős – állapította meg a fiatal orvos, miután Sziszka blúzát megragadta, és a lány nyakáig felhúzta, szabaddá téve Sziszka hasát és melleit. Majd Sziszka szétfeszített combjai közé állt.

– Gyertek ide, mögém. – utasította az orvos a diákokat. – Nézzétek, hogy kipirosodott a kollegina arca és a nyaka. Ezt nevezzük “szégyenpírnak”. – a fiúk felsorakoztak az orvos mögött és izgatottan mohón figyelték az asztalon szétfeszített meztelen lányt. Az orvos előrehajolt és bal kezének ujjaival széthúzta a lány nagy szeméremajkait

– Most széthúztam a nagy szeméremajkakat – magyarázta az orvos a mögötte álló diákoknak, majd ujjaival széthúzta a lány vékony rózsaszín kisajkait, feltárva a hüvelybemenetet.

– Ezek itt a kis szeméremajkak, amiket most széthúztam, ez itt pedig a kisajkak felső találkozásánál a csikló. – mutatott jobb mutatóujjával az érzékeny kis szervre.

Majd jobb mutatóujjával tovább mutatott: – A csikló alatt ez a kis nyílás a húgycsőnyílás, ez itt alatta pedig a hüvely – bemenet. A lány szűzhártyája félhold alakú, ami annyira tágulékony, hogy lehetővé teszi a betapintást, sőt még a nemi közösülést is, anélkül, hogy átszakadna.

Az orvos egy hüvelytükröt vett le a műszeres asztalról és a hüvelybemenetbe helyezte, majd egy ügyes mozdulattal a lány hüvelyébe vezette a szétnyitható tükröt. Sziszka feljajdult és egész testében megremegett a hideg fém érintésétől.

Az orvos ütközésig tolta a lány hüvelyébe a tükröt, majd szétnyitotta a tükör lapocait, és a tükör csavarjával rögzítette a nyitott lapocokat, ami így már t magát tartotta a lány feltárt hüvelyében, és az orvos mindkét keze felszabadult. Sziszka érezte, hogy valami kifeszül ott lent az alhasában és még védtelenebbnek és kiszolgáltatottabbnak érezte magát, mint eddig. A tükör szétnyitott lapocai közt láthatóvá vált a méhnyak és a külső méhszáj. Az orvos egy hosszú csipeszt vett a kezébe, a hüvelytükör lapocai közt benyúlt a lány feltárt hüvelyébe és megfogta a méhnyakat.

– Ez itt a külső méhnyak, ez a nyílás a közepén pedig a külső méhszáj, most csak egy pontszerű kis nyílás, de szüléskor annyira kitágul, hogy átfér rajta az újszülött feje. – magyarázta az orvos a felizgult, mohón figyelő diákoknak. Mindannyian közelebb húzódtak, hogy jól láthassák, amit az orvos Jutkán mutogat.

Az orvos a műszeres asztalkára tette a csipeszt, majd egy fémdobozt tett maga mellé a műszeres asztalkára, és kinyitotta. A fémdobozban különböző méretű fémrudacskák, Hegar tágítók voltak.

– Ezekkel a fém rudacskákkal lehet tágítani a méhszájat. – magyarázta tovább az orvos, és a legvékonyabb fém rudat vette a kezébe, majd a csipesszel ismét benyúlt a lány feltárt hüvelyébe, megragadta az elülső méhszájat, és a Hegar tágító rudacskát Sziszka méhszájába dugta, és a nyakcsatornán keresztül a lány méhébe vezette. Sziszka a hüvelytükör szétnyitásakor teltséget érzett az alhasában, amikor az orvos a csipesszel megragadta, és kifelé húzta a méhszáját, úgy érezte, mintha kibeleznék, a Hegar rúd bedugását pedig egészen magasan, a beleiben érzett feszítésként élte meg. Az orvos kihúzta a vékony fém rudat a nyakcsatornából, és egy vastagabbat dugott fel Sziszka méhébe, majd azt is kihúzta a lányból, és egy még vastagabb rudat dugott fel neki.

– Egészen jól tágul – állapította meg az orvos, és már a legvastagabb rudat dugta a lány méhébe. Sziszka nagyon erős görcsös fájdalmat, és teltséget érzett az alhasában. – Nagyon fáj! – sírta el magát, de senki sem törődött vele. Vagy tíz percig volt a lányban a kifeszített hüvelytükör, és a legvastagabb Hegar rudacska, de Jutkának ez az idő egy örökkévalóságnak tűnt… Aztán az orvos kihúzta a lány méhéből a fém rudat, és a kitágított méhnyak csatornán át egy spirált vezetett a diáklány méhébe, ahogy megbeszélték. A spirál használatát tiltották, de a fiúk összeadták a pénzt, és Katzidakis, a görög diák hozott egy spirált, amiért a fiúk igen nagy összeget, 5. 000. lejt fizettek. Calin ötlete volt, hogy mindenképpen spirált vezessenek fel Jutkának, nehogy állapotos maradjon az erőszak után, komoly kellemetlenséget okozva a fiúknak. Sziszka még csak nem is sejtette, hogy spirált vezettek a méhébe, mint ahogy azt sem sejtette, hogy nem a valóban elrendelt nőgyógyászati vizsgálatra rendelték be a Poliklinikára. Az orvos, aki Marius barátja volt, de ő is pénzt kapott a fiúktól, szétnyitotta a lány méhébe vezetett spirált, majd egy csipesszel megfogta a spirál jelző zsinórját, és egy kis ollóval levágta.

Most már semmi sem látszott a külső méhszájon át a spirálból, egyszerű nőgyógyászati vizsgálattal nem lehetett volna felfedezni a Jutkában lévő spirált, csak hasi ultrahanggal. Az orvos. miután végzett, összecsukta a hüvelytükör lapocait és egy gyors mozdulattal kihúzta a szerencsétlen lányból az eszközt, és nagy csörömpöléssel a műszeres asztalra tette.

Aztán gumikesztyűt húzott a jobb kezére, a kesztyű mutatóujját bekrémezte, bal kezének ujjaival ismét széthúzta a lány szeméremajkait és jobb mutatóujjával tövig a lány hüvelyébe hatolt. Sziszka arcán könny – csepp gördült végig, amikor érezte a testébe hatoló durva ujjat. Az orvos mutatóujja mellé vezette középső ujját is, amire Sziszka feljajdult. Az orvos ujjaival körbetapin – totta a hüvelyfalat, aztán bal kezének ujjait a lány hasába mélyesztette, közvetlenül a szeméremcsont fölött, hogy megtapintsa Sziszka kis, körte alakú, rugalmas méhét.

– Nem terhes. – jelentette ki, miután megtapintotta a lány méhét, majd kihúzta ujját a lány hüvelyéből, és mutatóujját egy elég durva mozdulattal Sziszka végbelébe vezette. A lány teste megrándult a durva behatolástól. Az orvos közben tovább magyarázott a fiúknak:

– Előbb hüvelyi betapintást végzünk, és csak azután vizsgáljuk végbélen keresztül a lányt, nehogy fertőző baktériumokat vigyünk kezünkkel a végbélből a hüvelybe. – A lány beleit több beöntéssel tisztítottuk ki – magyarázott tovább az orvos, miközben ujjával Sziszka fenekében vájkált.

– De azért maradhattak baktériumok a végbélben, amivel megfertőzhetnénk a hüvelyt. A fertőzés elkerülése végett ti is előbb hüvelyen, és csak azután végbélen át tapintsatok be.

Sziszka elszörnyedt. Csak most döbbent rá, hogy nemcsak látványnak kötözték fel a vizsgáló – asztalra, hanem élő próbababának is, kiszolgáltatva egy tucatnyi perverz diák kénye – kedvének ! Még most sem akarta elhinni, hogy ilyesmi megtörténhet.

Az orvos kihúzta ujját a lány fenekéből, majd folytatta: – Ha már megvizsgáltátok az asztalon mindannyian, vizsgáljátok meg álló helyzetben is, mert ilyenkor a hüvelybe mélyebben lehet benyúlni, és jobban meg lehet tapintani a méhnyakat. Leültök egy ágyra, vagy egy zsámolyra, terpesztett lábakkal magatok elé állítjátok a kolleginát, és alulról nyúltok a hüvelyébe és a végbelébe. Én most megyek a szülészetre, viszont látásra. – köszönt el a diákoktól az orvos, és kiment a vizsgálóból.

Marius becsukta az orvos után az ajtót, majd a többiek felé fordulva a közösülést utánozva bal mutató – , és hüvelykujjával formázott gyűrűben előre – hátra mozgatta jobb mutatóujját, és azt mondta:

– Megdugjuk a kicsikét !

– Én már dugom is ! – jelentette ki Ducu, és jobb mutatóujját a lány hüvelyébe vezette. A lány szorító izmai megfeszültek, és kis gödröcskét rajzoltak combjai belső felszínén, vulvájának két oldalán, amikor Ducu középső ujját mutatóujja mellé dugta a szűk hüvelybe.

Sziszka felzokogott:

– Fáj! Hagyjatok békén!

Sikoltozása csak olaj volt a tűzre, még jobban felizgatta a fiúkat.

Miközben egymás után nyúltak a hüvelyébe és végbelébe a diákok, akik éppen nem testnyílásait vizsgálták, azok a mellét tapogatták vizsgálat ürügyén. Tizennégy diák dugta egymás után Sziszka hüvelyébe és fenekébe ujjait, úgy gyötörték a szerencsétlen diáklányt, tágítva szűk testnyílásait…

Jutkának először, – amikor csoporttársai bejöttek a tornaterembe – a fejébe tolult a vér, egész arca elvörösödött, és úgy érezte, hogy a szíve a torkában dobog az elviselhetetlen szégyentől, és tehetetlenségéből, kiszolgáltatottságából fakadó dühétől. Amikor az orvos ujjait, majd a hüvelytükröt a hüvelyébe dugta, dühe és szégyenérzete csak fokozódott… Ducu durvasága védekező reflexet váltott ki belőle, de teljesen eredménytelenül, mert szétfeszített combjait nem tudta összeszorítani. A vér a lány fejéből lassanként az altestébe tolult, és a sok vazelintől – több fiú is bekrémezte ujját, mielőtt a lányba nyúlt volna – egyre síkosabb lett a hüvelye és a végbélnyílása. Néhány diák sokkal gyengédebben, és elég hosszú ideig tágította a lány két testnyílását, és Sziszka – valószínűleg a morfium kábító és gátlásokat oldó hatására is – kezdett lassan felizgulni, mint önkielégítéskor…

A “vizsgálat” alatt Sziszka végig behunyva tartotta a szemét, és csak azt érezte, hogy ujjak hatolnak a hüvelyébe és a végbelébe, egymás után, megállíthatatlanul…Érezte a melleit és mellbimbóit tapogató kezeket. A diáklány egyre szaporábban lélegzett, és amikor Marcel a fenekébe dugott ujját előre – hátra mozgatta a közösülést utánozva a lány krémtől síkos, végbelében, másik kezének mutatóuj – jával pedig a lány csiklóját ingerelte, Sziszka nem tudott ellenállni, hüvelye és feneke ütemes összehúzódásokkal tapadt a fiú ujjára, és a lány – akarata ellenére – elélvezett…

– Nézzétek, elélvezett ! – ujjongott Marcel

– Kicsike ! – tódította Marius, és simogatni kezdte a lány combjait és fenekét. Sziszka szédült, úgy érezte, minden ereje elhagyja… A diákok most már tudatosan izgatták a lányt, hogy megint lássák elélvezni…Egyszerre többen is ingerelték. Egyik a száját simogatta, miközben kezeivel erősen tartotta a lány fejét, nehogy kitérhessen az ujjai elől, egy másik mellbimbóival játszadozott, egy harmadik a lány combjait és fenekét simogatta, egy negyedik pedig a hüvelyébe, vagy a fenekébe dugott ujjaival izgatta, miközben a lány csiklóját is ingerelte…A fiúk nagy megelégedésére Judit nemsokára másodjára is elélvezett…

Tíz óra is elmúlt már, amikor eloldozták a lány csuklóit tartó szíjakat, kihúzták Sziszka lábait a vizsgálóasztal fémkengye – leiből, majd leemelték a lányt a vizsgálóasztalról. A meggyötört, kába lányt még az ágy mellé állították, és amíg Adrian szorosan tartotta Sziszka kezeit, néhány diák az ágyra ült, és az orvos útmutatását követve alulról nyúlt mélyen a szerencsétlen lány testnyílásaiba, aki folyton csak azt hajtogatta, hogy nagyon, de nagyon szégyelli magát…

Fél tizenegykor kinyílt a vizsgáló ajtaja, és egy negyedéves diák szólt be rajta:

– Itt van a rektoszkópiára váró diáklány? – Calin két negyedéves fiú csoportot is bevont Sziszka “beavatásába” többnyire arabokat, és természetesen jó pénzért! – Itt, itt! – válaszolt serényen Adrian, aki éppen a vizsgálóágyon ült, és jobb hüvelykujját a mellette álló diáklány végbelében, mutató – , és középső ujját pedig annak vaginájában tartotta, miközben Sziszka halkan nyöszörgött. A diák kihúzta ujjait a lányból, tenyerével egy nagyot csapott Judit fenekére:

– Itt a kollegina, vihetitek!

Már két arab diák is bejött a vizsgálóba. Egyikük megragadta Sziszka csuklóját, és kivonszolta a kábult diáklányt a folyosóra. A többiek is követték őket, senki sem maradt a nőgyógyászati vizsgálóban. A folyosó tele volt diákokkal, zömmel olyan negyed – , és ötödéves orvostanhallgatókkal, akik be voltak avatva. Sziszka blúza felcsúszott a lány köldökéig, aki deréktól lefele teljesen meztelenül állt a sok diák között a rektoszkópos (végbéltükrözéses) vizsgáló bezárt ajtaja előtt. Néhány diák körbeállta a fal mellé húzódott lányt, gúnyosan kérdezgették, hogy érzi magát, nem fázik – e így ruha nélkül, hol hagyta a ruháit? Volt aki a fenekére paskolt, az egyik negyedéves arab, aki nem volt ott a nőgyógyászati vizsgálóban, pedig megragadta a lány ágyékát, és ujjait a lány átnedvesedett, kitágult hüvelyébe mélyesztette. Egy jó félórányi várakozás után végre megjelent a nővér, ugyanaz, aki a beöntést adta Jutkának, és kinyitotta a vizsgáló ajtaját. Sziszka belépett a vizsgálóba, a diákok követték. A nővér a vizsgáló közepén lévő asztalhoz irányította Jutkát, miután a lányról levették a blúzát is, hogy anyaszült meztelen legyen:

– Mássz fel az asztalra! – utasította a lányt a nővér. Sziszka felmászott a vizsgálóasztalra, és megint úgy akart elhelyezkedni, mint a nőgyógyászati asztalon, de a nővér rászólt, hogy forduljon meg, és álljon négykézlábra a végbél vizsgálathoz. Sziszka kábán, némi segítséggel engedelmeskedett, miközben majdnem leesett az asztalról. Végül

sikerült négykézlábra állnia a vizsgálóasztalon, és mikor érezte a nővér hideg kezét a fenekén, hátranézett. Az orvos, aki éppen akkor érkezett meg, és a lány mellett állt, nagyot csapott Sziszka fenekére:

– Ne forgolódj, mint a tehén, amikor hátulról meghágják! – szólt durván a lányra. – Hogy foglak így megvizsgálni? Azonnal tedd a fejedet az asztalra, a könyöködre támaszkodj, ne a kezedre, és jól domborítsd ki a seggedet! Sziszka halkan, pityeregve engedelmeskedett, a könyökére ereszkedett, fejét a vizsgálóasztal hideg műbőr borítására szorította, és térdeit hasa alá húzva domborította a fenekét. Szeméremajkai kissé szétnyíltak, kis végbélnyílása 5 banis “fekete lyuk” – ként kissé megnyílt. Érezte, hogy gumikesztyűs kezek tapadnak a farpofáira, és még jobban széthúzzák a fenekét, majd egy kúpot dugtak a végbelébe, utána egy ujj hatolt ugyanoda tövig, majd az első ujj mellé egy másikat is a fenekébe erőltettek, tágítva a végbélnyílását, ernyesztve gyűrűs záróizmát. A két ujj behatolásakor Sziszka felnyögött, de ennek megint csak az lett az eredménye, hogy két tenyeres csattant a fenekén és a combján. Miután az orvos elég tágnak érezte a nyílást, kihúzta ujjait Sziszka fenekéből, és kérte a végbéltükröt. Sziszka hallotta az egymáshoz ütődő fémcsövek csörömpölését, és gyomra görcsbe szorult, de nem mert sírni, mert félt az újabb ütésektől, pedig feneke már most is sajgott és jól kipirosodott az addigi paskolásoktól.

Az orvos a lány végbélnyílásához illesztette a 40 cm – es fémcső végét, és egy gyors mozdulattal Sziszka végbelébe vezette az eszközt, majd lassan tolta egyre mélyebbre a lány testébe a hideg csövet. Mikor már 25 centire dugta fel a csövet, kivette belőle a mandrint (a rektoszkópba dugott rúd, annak segítségével tolják előre a csövet a bélben), és bedugta a világító optikát. Belenézett a csőbe, és miközben folyamatosan nézett, lassan feljebb tolta az eszközt még vagy 10 cm – nyire. A cső vége már alig nyúlt ki a végbélből, úgyhogy a rektoszkópot néző orvos arca már a diáklány fenekéhez ért.

– Gyertek ide, és nézzetek bele ti is! – szólt az orvos a diákoknak, akik egymás után néztek bele a végbéltükörbe, amit így jó negyed órán át tartottak bedugva Sziszka fenekében. Mikor már mindenki belenézett, az orvos kihúzta a csövet a lányból, odaadta a nővérnek, hogy tegye a fertőtlenítőbe, majd mindketten kimentek a vizsgálóból. Sziszka le akart mászni az asztalról, de az arabok nem engedték. – Várj, még mi is megvizsgálunk! – mondta az egyik, aki egy villanófényes fényképezőgépet vett elő, és fényképezni kezdte a vizsgálóasztalon lévő meztelen lányt.

Aztán a műszeres szekrényből kivettek két hüvelytükröt, Jutkát erősen leszorították az asztalra, és egy – egy hüvelytükröt vezettek a vaginájába, és a végbelébe is. Végül egy végbélkörtét (análdugót) erőltettek Sziszka fenekébe, ami egy kb. 15 cm

hosszú és 3 – 4 cm átmérőjű ebonit rúd. A rúd elülső vége a makkot mintázva bunkószerűen kiszélesedett, és gömb formájú volt, a végén kissé kúpszerűen elvékonyodott és lekerekített, hogy könnyebben lehessen a végbélbe vezetni. A rúd hátsó vége pohártalpszerűen kiszélesedett, nem engedve meg, hogy a rúd vége teljesen becsússzon a tágítandó testnyílásba, a kiszélesedett véget fémburkolat fedte.

Azután eloldozták a lányt, leemelték a vizsgálóasztalról, egy fehér köpenyt adtak rá, és egy papucsot, és a kába lányt, aki semmiféle ellenállást nem tanúsított már, kivezették a vizsgálóból, végigvezették a folyosón, levitték a lépcsőkön, és beültették egy Mercedesbe, amivel a Hasdeuban lévő kollégiumba szállították. Sziszka ki akarta venni a fenekéből a végbél körtét, de az arabok nem engedték.

A kollégiumban a társalgó volt a legnagyobb helyiség, az arabok oda vezették Jutkát. A többi diák is ott volt már, több, mint húszan. Jutkáról levették a fehér köpenyt, és a meztelen lányt egy pamlagra térdepeltették, és négykézláb állították, majd az egyik arab bekrémezte az ujját, a lány fenekébe dugta az análdugó mellé, majd a síkossá tett dugót kihúzta Sziszka fenekéből. Most már a lány végbélnyílása is olyan tág, és síkos volt, mint a hüvelye. Az arab nem is bírt ellenállni a csábításnak, a lány mögé térdelt, kigombolta a nadrágját, és merev hímtagját tövig Sziszka fenekébe dugta. A többiek nézték, vagy ketten villanófénnyel fényképeztek.

A lány felnyögött, amikor az arab merev hímtagja egy gyors mozdulattal a fenekébe hatolt…

Aki éppen akkor nyitott be az ajtón, az látta, hogy az anyaszült meztelen lány négykézláb áll a pamlagon a diákok gyűrűjében, és hátulról éppen az egyik arab közösül vele, amíg egy másik a tarkójánál fogva, a pamlagra lenyomva tartja a szerencsétlen lány fejét, nehogy elmozdulhasson dugás közben…

A diákok hamar felfedezték a lány szájában rejlő lehetőséget, és merev vesszejüket Sziszka ajkai közé erőltették.

Sziszka utálkozva nyitotta szét ajkait, és engedte szájába hatolni az első hímtag makkját.

– Most pedig nyalogasd szépen ! – szólt rá az előtte térdeplő diák, miközben a lány hajába markolva Sziszka torkáig dugta merev farkát.

A lány kelletlenül engedelmeskedett, nyalogatni kezdte a szájába dugott hímtagot. Előbb a vizelet sós ízét érezte, aztán érezte, hogyan keményedik tovább a hímtag a szájában, és a húgycsőnyílásból egy édeskés kéjcseppet nyalt le. A lány utálatába furcsa izgalom keveredett. Közben az arab megragadta Sziszka csípőjét, és ütemes párzó mozdulatokba kezdett a lány testében. , időnként tenyerével nagyokat csapott Sziszka fenekére, amitől a lány feneke teljesen kipirosodott. A lány meztelen teste ütemesen mozgottelőre – hátra a két férfi között vagy négy – öt percen át, amikor előbb az arab, majd a diák is a lányba élvezett.

A négykézláb álló lány teste ezután is ütemesen mozgott az egyszerre két oldalról behatolt hímvesszők közt. Vagy tízen térdeltek egymás után a lány mögé, és hatoltak mindkét hátsó testnyílásába, miközben elől hatan szopatták le magukat Jutkával. Aztán a hátára fordították a szerencsétlent, és úgy folytatták az erőszakot egészen másnap reggelig. Csak a WC – re engedték ki az elgyötört lányt, meg reggel a zuhanyzóba. Végül ugyanazt a fehér köpenyt adták rá, és a lány abban tántorgott el a lányok kollégiumáig.

Ezt követően egészen hatodév végéig számtalanszor megdugták a megalázott lányt a WC – ben, üres előadótermekben, és kollégiumi szobákban.

* * *

Három hét telt el Sziszka poliklinikai és kollégiumi “beavatása” óta. Jutkának naponta előadásokra és gyakorlatokra kellett járnia, erőszaktevő évfolyamtársai közé…

Az előadóteremben Sziszka mindig egyedül ült a legutolsó padban, ott kevésbé érezte védtelennek magát, és el tudott bújni diáktársai tekintete elől. Szerencsétlenségére aznap az ideggyógyászati előadás elmaradt, de már mindenki az előadóteremben volt amikor a hírt Petre bejelentette. Petre bejelentését követően Sziszka hírtelen a fiúk gyűrűjében találta magát.

– Nem unatkozol? – kérdezte Ducu, miközben kezét a padban ülő lány tarkójára tette.

– Nem ! – válaszolt ingerülten Sziszka – Hagyjatok békén !

– Mi majd elszórakoztatunk. – jelentette ki Marcel, miközben a padba ült Sziszka mellé, és megmarkolta a lány mellét. Sziszka eltaszította magától a fiút, felpattant a padból, és kirohant az előadóteremből, eltaszítva az útjában álló fiúkat. Doru az ajtóhoz sietett, és az elrohanó lány után nézett:

– A lányok budijára ment. – jelentette diadalmasan. – Gyertek, menjünk utána! Doruval az élen hat diák rohant a lányok WC – jéhez. Sziszka gyorsan behúzódott az egyik WC fülkébe, becsukta maga mögött a fülke ajtaját, és mivel az ajtón nem volt retesz, hátát az ajtónak feszítette, remélve, hogy akkor nem tudják majd rányitni.

Hallotta, amikor csoporttársai berontottak a WC – be, és kinyitották a másik két fülke ajtaját, majd feszegetni kezdték annak a fülkének az ajtaját, amelyikbe ő menekült be.

– Itt van – kiáltott diadalmasan Doru. – Tudjuk, hogy itt vagy, nyisd ki az ajtót ! – Sziszka hallgatott, és hátával teljes erejéből nekifeszült az ajtónak. De Doru és Petre erősebbnek bizonyult, együttes erővel nyomták befelé az ajtót, ami előbb egy résnyire, aztán pedig teljesen kinyílt, és a két fiú a fülkébe nyomult a szerencsétlen lány mögé. Sziszka majdnem rászorult a WC ülőkéjére, teste a WC csésze fölött előregörnyedt, kezeivel a falnak támaszkodott, nehogy a WC csészére essen.

– Mit akartok ?! – kérdezte ingerülten, sírástól elcsukló hangon.

– Baszni ! – válaszolt kurtán Petre.

Doru előrehajolt, megragadta a lány sötétkék szoknyáját, és egy gyors mozdulattal letépte Jutkáról a ruhadarabot.

Sziszka megpróbált védekezni, jobb kezével hátranyúlt, de Doru elkapta a lány csuklóját, és hátracsavarta Judit kezét, majd fejével intett Petrenek:

– Húzd le a bugyiját ! – Petre egyetlen gyors mozdulattal a lány bokájáig tolta le a halvány rózsaszín bugyit, majd leguggolt, jobb kezével megragadta a feléjük háttal álló Sziszka jobb bokáját, megemelte a lány lábát és lehúzta róla a bugyit, majd a bal lábszárát is megemelte, és arról is lehúzta a bugyit, amit diadalmasan dobott hátra a fülkén kívül rekedt fiúknak.

– Nem akarom ! Hagyjatok békén ! – kérte Sziszka sírástól elcsukló hangon, de akkorra Petre ujjaival már a hüvelyébe nyúlt, Doru pedig Sziszka blúzát egészen a lány nyakáig tolta fel, és Sziszka fejére borította. Petre a guggolásból felegyenesedett, de két ujját végig a lány hüvelyében tartotta, tágította a kis testnyílást, és amikor már eléggé síkosnak érezte, bevezette merev hímvesszőjét, és párzó mozdulatokba kezdett a lányban. Négy – öt perc múlva élvezett Jutkába, tenyerével nagyot paskolt a lány fenekére, és helyet cserélt Doruval…

Miron a folyosón lett figyelmes a lányok WC – jéből hallatszó fiú hangokra, odament, hogy megnézze, mi történik ott. A WC ajtaja nyitva volt, és a középső fülke előtt öt vagy hat fiú állt, látható izgalommal figyeltek a fülkére, ahonnan egy lány halk nyögdécselése hallatszott ki.

– Mi történik itt ? – kérdezte kíváncsian, miután belépett a WC – be.

– Gyere, nézd meg ! – mondta Marcel. A fiúk utat nyitottak Mironnak egészen a fülke ajtajáig. Miron most már látta a neki háttal álló, a WC csésze fölé görnyedő, deréktól lefelé lemeztelenített lányt, és a lány mögött álló fiút, aki kezével a lány csípőjét markolta, miközben dereka ritmusosan mozgott előre – hátra. Miron gyorsan átlátta a helyzetet. Aztán a fiú, aki hátulról közösült Jutkával, a lányba élvezett, megrázta a farkát, begombolta a nadrágját, és kihátrált a WC fülkéből, utat engedve a következő erőszaktevőnek. Miron most már jól látta a WC fülkében neki háttal álló, deréktól lefelé lemeztelenített lányt, aki fejére húzott blúzával a falnak támaszkodva hüppögött, miközben lábait engedelmesen terpesztette. Miron belépett a fülkébe a lány mögé… Sziszka érezte a légáramlatról, hogy megint bejött valaki a fülkébe, majd hátulról egy posztónadrág érintését érezte csupasz combjain, majd érezte, hogyan hatol hátulról s hüvelyébe előbb két ujj, majd egy merev hímvessző..

Még vagy hatan jöttek Miron után, közülük hárman a lány szűkebb testnyílásába hatoltak, éles fájdalmat okozva Jutkának… Mikor végeztek, magára hagyták a WC – ben a szerencsétlen lányt. Csak most tört fel igazán Jutkából a zokogás. Utálta a saját testét. Utálta a síkos folyadékot, ami hüvelyéből és fenekéből folyt a combjai közé… Kiegyenesedett, elrendezte blúzát, majd a bugyiját kereste, de sehol sem találta. Marcel vágta zsebre a ruhadarabot, mint értékes trófeát… A csapnál megmosta a kezét és az arcát, a földről felvette szutykos szoknyáját, a derekára tekerte, és kitántorgott a WC – ből az utcára.

A BDSM magazin

Ott térdeltem előtted. Fejemet lehajtottam, szememet lesütöttem. Te egyáltalán nem zavartattad magad, rám se néztél. Olvastál és egészen belemerültél, megint az a BDSM magazin volt a kezedben. Mire az újság végére értél nekem teljesen elzsibbadt a lábam. Gyors mozdulatokkal lecsaptad az újságot az asztalra utána felálltál. Megszeppenésem jeléül, továbbra is lesütve tartottam a szemem. Közelebb jöttél hozzám, de ezt már egészen lassan csináltad. Simogatást éreztem a mellemnél, de rögtön tudtam, hogy nem a kezed volt. Féltem, hogy haragudni fogsz rám, ezért meg sem mozdultam, illetve addig nem, míg a pálca végig nem simított a másik mellemen is. Csikizett.. A pálca lassan végig futott egész testemen. Utoljára a puncimat hagyta, éreztem ahogy egyre beljebb megy. Nem sokáig kutakodtál..

– Emeld fel a fejed! – parancsoltad, mire én kényszeredetten felemeltem a fejem. A pálca vége csillogott a nedvemtől.

– Elárulnád, hogy ki engedte meg, hogy élvezz?! – nem ordítottál, de benne volt az a hangsúly amitől felállt a szőr a hátamon. Ennek csak az lett az eredménye, hogy újra lehajtottam a fejem. Meg sem vártál, csak megragadtad a kezem. Elvonszoltál egészen a keresztig.. Mire ellenkezhettem volna már a csuklóim és a bokáim is bilincsben feszítettek. Szemmagasságba kerültünk egymással. A pálca hegye rá mutatott csupaszra borotvált puncimra.

– Nagyon haragszom rád ezért…- A pálca megint elkalandozott a testemen és csak a mellbimbóknál állapodott meg. Halkan hümmögtél, majd megfordultál és kutakodtál picit az egyik fiókban. Gyors léptekkel visszajöttél hozzám, de ez nekem nem volt felüdülés. Alig értél ide, a mellbimbóimra azonnal egy-egy csipeszt tettél, amelyek lánccal össze voltak kötve. Húzogattad picit a láncot mire én halkan felsikkantottam a fájdalomtól. Utána már nem is törődtél a mellemmel, a puncimra szegezted tekinteted mely árulkodóan csillogott. A pálca, ami még mindig a kezedben volt lecsapott a fedetlen puncimra… Felsikoltottam és próbáltam kitérni a fájdalmas csapások elől. Csak záporoztak a puncimra az ütések, számolni sem tudtam, mennyi.

Nem bírtam tovább, kitört belőlem a zokogás.

– Kérem Uram elég lesz.. – suttogtam fájdalmasan, de persze tudtam, hogy nem fogsz leállni…

– Mi az, hogy elég lesz? Hogy merészelsz ilyet mondani?

Még tíz csapás csattant vörösen terpeszkedő puncimra. Már csak lógtam a kereszten. Leszedted a bilincseket, de tudtam, hogy nem volt elég. Visszavonszoltál a fotel elé, megint úgy voltunk ahogy az elején, de mielőtt leültél volna a fotelba, megszabadítottad a farkadat a nadrágtól és a boxertől. Egészen lassan kúsztam oda, ha mégsem ez volna a kívánságod gyorsan vissza tudjak slisszolni a helyemre. Te persze nem szóltál semmit. Farkad mereven várta a kényeztetést, amit először a kezemmel próbáltam megadni. Óvatosan és vigyázva simogattam a farkadat, míg másik kezem a heréidet masszírozta. Amikor az árulkodó nyögés elhangzott lassan bevettem a számba, de csak a makkig. A nyelvem ide-oda járt a makkon, néha pici csavarokat is beiktatva. Nem kellett sok idő, míg az egész farkad a számban volt. Ki-be húzogattam, míg kezeim is serényen dolgoztak. Egyre szaporábban vetted a levegőt, de én nem törődtem vele. A nyelvem a makkodon járt körbe-körbe, eddig nem szívtam rá a farkadra, de most lassan elkezdtem szopogatni. A hajamat simogattad bátorításképpen, én pedig engedelmeskedve akaratodnak szopni kezdtem a farkad. Éreztem a számban, ahogy duzzad a farkad, tudtam, hogy nem bírod már sokáig. Lassan de határozottan nyomtad le a fejem, rá a farkadra. Nehezen vettem a levegőt, de tudtam, most nem szabad rosszul viselkednem, ki kell bírnom, hogy tövig a torkomra nyomod. Egyre hangosabban vetted a levegőt és étvetted az ütemet: egyre gyorsabban dugtad a számat. Nem láttam, nem hallottam, csak a számban mozgó hatalmas farkadat éreztem, mikor egy nagy nyögés kíséretében beleélveztél a számba. Elöntött a forró nedved, amit gyorsan nyeltem le. Nem szeretem az ízét, de ezt soha nem vallanám be Uramnak.

Lassan tisztogattam a nyelvemmel farkadat, nem kellett volna sokat várnom, hogy újra felálljon. A tisztogatás után picit hátrább csúsztam, hogy a szemedbe tudjak nézni, ha egyáltalán szükséges. A kezed még mindig a hajam simogatta. Azon gondolkoztam, hogy mit kellene tennem, amikor beugrott. Halkan motyogva szólaltam meg:

– Kérem Uram, bocsáss meg nekem amiért az engedélyed nélkül leborotváltam a puncimat!

Szexorgia a lakatlan szigeten

– Levehetem a melltartódat, kicsim? – fordult Trish a másik lány felé.

A zavarodottság és félénkség tovaszállt Lindsay gyönyörű arcáról. Annyira felizgatta a szájában lüktető farkam, hogy önmagától is feljebb húzta a saját melltartóját, gondolkodás nélkül feltárva melleit. A munkát Trish fejezte be, kikapcsolva hátul a ruhadarabot, majd át is hajította a szoba túlsó végébe.

Kétségtelen, hogy Lindsay távolról sem volt az a mélytorok-művész, mint egyes más lányok a szigeten. Ennek ellenére egy pillanatig sem panaszkodhattam. Már maga a tény is, hogy Lindsay szűz volt és az én férfiasságom volt az első, amit valaha életében megízlelt, az egekig magasztalta a képességeit. Már csak emiatt is ez volt a legcsodálatosabb szájmunka, amiben valaha is részesültem.

– Muszáj lesz a végén beléd vezetnünk azt a farkat – mosolygott Trish, gyengéden elhúzva Lindsay fejét altestemtől. Maga felé fordította a fiatalabb lány arcát és szenvedélyesen megcsókolta őt. Kezei óvatosan a másik zsenge kebleivel játszottak. Majd végül megtörte a csókot és felsóhajtott. – Ó, igen…! Beléd kell vernünk azt a szép nagy farkat.

Akármennyire is tetszett, amit hallottam, nekem más ötletem volt.

– Mit szólnál hozzá, hogy Trish-t is kényeztetnéd egy kicsit a száddal? – néztem Lindsay-re. – Boldogan megtanítalak rá, hogyan kell.

– Az nagyon jó lenne – vigyorgott a tinédzser lány. Trish közben szó nélkül megszabadult a sortjától és a tangájától.

– Feküdj le az ágyra, angyalom! – mondtam neki.

– Igen – bólogatott Lindsay hevesen. – Feküdj csak le!

Trish elnyúlt a hátán, majd talpra húzta a lábait és széttárta a combjait. Olyan lendületesen tárta fel legrejtettebb zugát előttünk, hogy vágyai iránt senkinek sem lehetett egy szemernyi kétsége sem.

Lindsay megnyalta az ajkait, tekintete pedig mohón tapadt a látványra.

– Már nagyon régóta álmodoztam róla, hogy legyen egy barátnőm. De, őszintén megvallva, azt hittem, ez a nap soha nem jön majd el. – Tekintete fátyolos lett, ahogy a másik nő feltárulkozó punciját bámulta. – Egek… ez még gyönyörűbb, mint reméltem.

Mellé térdeltem az ágyra és gyengéden a vállára helyeztem a kezemet.

– Azt hitted, ez a nap sosem jön majd el? Talán azért, mert egy olyan kis városban élsz?

Összevonta a szemöldökét és lassan bólintott.

– Sok lány van ott, akiket kedvelek, de túlságosan is féltem lépni feléjük és kimondani, mit érzek. Ha valaha is kiderülne, én lennék a közröhej tárgya a városban. Kis hely. Mindenki ismer mindenkit. Nehéz titkot tartani.

– Itt, a szigeten, nem kell – biztosítottam őt. – Itt minden lány olyan, mint te.

– És mind gyönyörűek.

– Akárcsak te – mondta Trish. – Akárcsak te. Gyerünk, Jeremy! Mutasd meg neki, hogy kell jól nyalni!

Épp készültem rá, hogy tartsak egy kis bemutatót, de Lindsay megállított.

– Ne! Hadd próbáljam meg én!

Elmosolyodtam.

– Ha ezt szeretnéd. Csak… tedd oda a fejed és mozgasd körbe a nyelved! A nők nagyon élvezik, ha figyelmet szentelsz a csiklójuknak. Nyalogasd! Simogasd a nyelveddel! Pöckölgesd gyengéden!

– Nagyon érzékeny – bólintott Lindsay, miközben fülig elvörösödött. – Azt már rég tudom, hogy az enyém legalábbis nagyon az.

Ó! Jól hallottam? Lindsay most, ha indirekt módon is, de bevallotta nekünk, hogy szokott maszturbálni?

– Ne félj használni az ujjaidat is! – bátorította Trish. Szemeiben a végtelen szenvedély csillogott. – Vedd le a bugyidat, bébi! Vedd le a bugyidat és akkor már mindhárman teljesen meztelenek leszünk. Ahogy azt kell.

Lindsay felém fordította a fejét és félénken rám mosolygott.

– Levennéd a bugyimat, Jeremy…?

A szemeim elkerekedtek, a farkam pedig ismét hevesen lüktetni kezdett, ahogy figyeltem Lindsay-t, amit hasra fekszik és Trish combjai közé fészkeli magát. Pár pillanatig még csodálta barátnője punciját, majd kinyújtotta a nyelvét és gyengéden végignyalt a vágaton.

– Milyen volt? – mosolyogtam.

– Tetszik – dorombolta Lindsay, majd ismét végigfuttatta nyelve hegyét Trish ágyékán. Halkan nyögött ő is, miközben ütemesen folytatta munkáját. Ahogy pedig Trish arcára pillantottam, láttam, hogy ő is elmondhatatlanul élvezi.

– Ez egy igazi egyél-amennyit-akarsz terülj-terülj asztalkám – vigyorogtam.

– Azt nem igazán mondanám – jegyezte meg Trish. – Nem tart az olyan sokáig. Főleg, ha egy ilyen nyelv veszi kezelésbe.

– Jól csinálom? – pillantott fel rá Lindsay reményteljes tekintettel.

– Ó, nagyon is…! Nagyon is, drágám – biztosította Trish. – Csak folytasd tovább! Nyald csak! Nyald csak!

Ezzel az újabb löketnyi önbizalommal a birtokában Lindsay most már még mélyebben fúrta gyönyörű arcát Trish lábai közé. Eközben kinyújtottam a kezem és gyengéden megsimogattam Lindsay fenekét. Úgy éreztem, elérkezett az idő, hogy nekilássunk annak a bugyinak.

Gyengéden megragadta a peremét és lassan de biztosan elkezdtem lefelé húzni, napvilágra kényszerítve Lindsay legrejtettebb kincsét. A fiatal lány a térdeire és a könyökére emelkedett, miközben tovább kényeztette Trish-t a nyelvével, és még csábosan riszálta is a fenekét előttem. Mondanom se kell, mindez alaposan megtette a hatását. Vajon ösztönösen csinálta? Vagy alaposan megfontolt szándékkal?

A saját, érzéki melleit markolászva Trish felemelte a fejét és végignézett a lábai között ténykedő lányon.

– Most már tényleg beléd kell tennünk azt a farkat. Tetszene, bébi? Szeretnéd, ha Jeremy lenne az, aki leszakítja a virágodat?

Lindsay is felemelte a fejét és a válla felett hátra pillantott rám.

– Ó, igen… nagyon is. Nagyon szeretném, ha leszakítanád a virágomat, Jeremy.

Ellenállhatatlan volt, ahogy ez a szívdöglesztő lány rám mosolyog azzal az ábrándos tekintetében és hosszú, selymes szőke hajával. Napbarnított teste és varázslatos szemei szinte már elviselhetetlen magasságokba lökték a szenvedély pumpáját bennem. Úgy éreztem, semmi sincs, amit ne tennék meg érte. Vagy amit megtagadnék tőle.

– Ahogy csak szeretnéd, drágám – válaszoltam.

Trish elvigyorodott.

– Segíthetek belé tenni a farkadat, Jeremy? Légyszi, légyszi!

Nem volt rá szükség, hogy válaszoljak, Trish ugyanis máris tudta, mit mondanék. Miután segítettem Lindsay-nek megfelelő helyzetbe kerülni a misszionárius pózhoz, Trish mellém helyezkedett és nagy élvezettel fonta ujjait kőkeményen meredező farkam köré. Lassan előre mozdultam, Trish pedig Lindsay bejárata felé kormányozta hímvesszőmet. Lindsay kinyújtotta a karjait és körém fonta őket, miközben én (Trish segítségével) még mélyebbre hatoltam belé.

Lindsay nem nyöszörgött és fészkelődött alattam, de a szemei mindent elárultak, ahogy beléjük néztem. Azok a csodálatos kék szemek teljesen kikerekedtek és majd kiugrottak a helyükről, ahogy lassan a testébe mélyedtem. Hamarosan már éreztem, ahogy elérem a virágnak titulált kis hártyát odabenn.

Partnerem tekintete még mindig az arcomra szegeződött, ahogy óvatosan tovább haladtam és átszakítottam a korlátokat. Könny csorgott le az arcán és immáron úgy kapaszkodott belém, mintha az élete múlna rajta. Hihetetlen pillanat volt és csak remélni tudtam, hogy a legmegfelelőbb körülményeket teremtettük meg hozzá.

Trish elengedte a farkamat és gyengéden simogatni kezdte Lindsay arcát. Még előre is hajolt, hogy lecsókolja a lány könnyeit.

– Csak egy kis ideig fog fájni, kicsim, aztán pedig a gyönyör el is feledteti majd. Bízz bennem! Csak elsőre fáj ennyire.

– Már… már nem is… érzem – zihálta Lindsay, miközben minden izma megfeszült. – Ó, egek…!

A gyönyörről beszélve én is ugyanabban a cipőben éreztem már magamat. El se tudtam képzelni, hogy lehet, hogy farkam nem lövellte még ki tartalmát. Szerettem volna, ha ez sokáig eltart, Lindsay kedvéért, de nem gondoltam, hogy most már sokáig ki fogok tudni tartani. Mégis hány lehetőségem lehet még az életben, hogy az első legyek egy szűz lány számára? Ez volt nekem az első ilyen. És nagyon valószínű, hogy az utolsó is.

Trish a térdeire emelkedett mögöttem és számhoz nyomta az ajkait, szenvedélyesen megcsókolva. Egy pillanat múlva Lindsay ismét hangosan felnyögött, amikor egy kicsitt nagyobb erővel löktem belé magam.

– Ó, Istenem…! – zihálta. – Ez olyan jó…!

Megragadtam Lindsay derekam köré fonódó lábait és a vállaimra helyeztem őket. Így át tudtam helyezni a súlypontomat és egy kicsit jobban előre hajolni. Azon kívül pedig így tudtam a lehető legmélyebben belé hatolni ebben a pózban. Természetesen az utóbbi volt a legfontosabb ok.

– Milyen érzés a kis szűz puncikában lenni, Jeremy? – vigyorgott csintalanul Trish, ahogy tovább mozogtam ki-be a szűk járatban, igyekezve a lehető leggyengédebb lenni.

Trish ismét szájon csókolt, majd Lindsay felé fordult.

– Minden rendben, kicsim?

– Ó, Istenem… minden csodás – nyöszörgött a lány.

Úgy éreztem, az élvezet lassan teljesen elborít, de változatlanul tovább mozogtam ki-be Lindsay-ben. Csak a tempón gyorsítottam, amitől a lány végül felsikoltott, a teste pedig hevesen rázkódni kezdett.

– Istenem! – nyögött fel. – Istenem! Ez annyira jó!

Egyre hangosabban és kontrollálatlanabbul zihált, ahogy tovább növeltem a tempót. Kezeimet fenekére simítottam és megmarkoltam a farpofáit, ahogy tovább növeltem az erőt, amivel egyre gyorsabban löktem belé hímtagomat. Azonban nem sokára már kezdtem kifogyni a szuflából. Esélytelen volt, hogy sokáig tudom tartani.

– Egek…! Mindjárt… mindjárt elmegyek! – sikoltotta Lindsay.

Ez volt a végszó. Ezt már én sem bírtam tovább. Még egyszer mélyen belé löktem a farkam, mire az túlhevített ágyúként lövellte ki magából tartalmát.

Egyszerre nyögtünk fel Lindsay-vel a gyönyör erejétől. Testünk együtt rázkódott. Úgy nyöszörögtem, mint egy eszelős, ahogy újabb és újabb löket hagyta el a testemet. Ez pedig csak tovább növellte az ő szenvedélyét. Nedvei vastag csíkban csorogtak le a lepedőre.

Hát bekövetkezett. Lindsay nem volt többé szűz. Ennek pedig én voltam a fő oka.

Előre hajoltam és Lindsay törékeny teste köré fontam karjaimat. Magamhoz akartam ölelni őt, de az eredmény csak az lett, hogy végül rá roskadtam. Hangosan felnyögtem és ismét térdeimre emelkedtem, miközben tovább masszíroztam fenekét szinte már csak ösztönösen.

Még mindig a gyönyör hatása alatt Lindsay erősen kapaszkodott belém és a mellkasomba fúrta az arcát hevesen zihálva. Hangja sokkal inkább volt dorombolás, mint nyöszörgés. Igen. Úgy dorombolt, mint egy kiscica.

– Sosem volt még semmi ilyen jó érzés életemben – zihálta, miközben elhúzódott és mélyen a szemembe nézett. – Ez… fantasztikus volt.

– Te voltál fantasztikus drágám – mondtam, mielőtt az ajkaink találkoztak volna.

Trish, aki egy pillanatra sem maradt távol az eseményektől, átölelte barátnőjét hátulról és a vállát csókolgatta.

– Nagyon örülök, hogy jól érezted magad – vigyorgott. Arcán egyértelműek voltak az öröm és az élvezet jelei. Őszintén örült Lindsay-nek. – Felért az elképzeléseidhez, drágám? Jobb volt vagy rosszabb az első alkalmad, mint számítottál rá?

– Jobb volt – válaszolta Lindsay. – Sokkal jobb. Te és Jeremy sokkal jobbá tettétek, mint valaha is hittem volna. – Ismét rám nézett. – Különösen te, Jeremy. Sosem fogom elfelejteni ezt az éjszakát, amíg élek. Soha.

– Még sokat taníthatok neked, Lindsay. Majd meglátod – folytatta Trish, ismét magára véve a mentor szerepét. – Legközelebb addig szopod majd Jeremy farkát, amíg el nem megy a szádba. Aztán pedig engem is kinyalhatsz, miután elélveztem.

– Egész éjjel szopnék és nyalnék, ha lehetne – lelkendezett Lindsay, mielőtt ismét visszatért volna félénk mosolya. – Azt hiszem, mindkettőt gyakorolnom kell még.

– Nekem nincs ellenvetésem – nevetett Trish. – Veled mi a helyzet, Jeremy? Neked van vele problémád?

Hevesen ráztam a fejemet.

– Egyáltalán nem.

Trish ismét a barátnőjére mosolygott.

– És te engednéd, hogy én kinyaljalak? – Lindsay elpirult, miközben Trish folytatta. – Biztosíthatlak, még hangosabban fogsz sikoltozni, mint az előbb, amikor elélvezel. Ezt megígérhetem.

Lindsay kikászálódott alólam és leült az ágy másik végébe. Széttárta a lábait és hívogatóan nézett Trish-re.

– Kérned sem kell. Ingyen desszert…

Trish ki sem várta a végét. Azonnal Lindsay lábai közé vetette magát és éhezőként fúrta arcát az ágyékába, én viszont megragadtam a vállát és visszahúztam őt. Egy pillanatig zavartan nézett rám, egészen amíg az ajkaink forró csókban nem forrtak össze.

Erre szükségem volt. Ilyenkor éreztem igazán, mennyire vonzódom Trish-hez. Boldog voltam és hálás, amiért segített nekem leszakítani Lindsay virágát. Annak ellenére is, hogy szerelmes volt a lányba.

Trish elmosolyodott, amikor Lindsay egyik kezével a farkamat kezdte simogatni.

– Szeretnéd, ha ismét megkeményedne, hm?

Lindsay bólintott, Trish pedig folytatta: – Talán szophatnád egy kicsit, miközben én kinyallak. Mit szólsz?

Lindsay ismét elpirult, de közben megnyalta az ajkait válaszként és bólintott.

– Csodás lenne.

Úgy nézett ki, egy felejthetetlen éjszaka elébe nézünk.

Mégis mivel érdemeltem ezt ki? Itt volt hat teljes hét nem csak Trish-sel és Lindsay-vel, de Pamelával, Amy-vel, Devonnal és Camille-lel is, nem is említve a barátomat, aki holnap érkezik. Kristannát. Egyetlen férfinak lenni hét kiéhezett, ellenállhatatlan nő között… ez egyértelműen kemény munkát ad majd a számomra.

Biszex álmom valóra válik

Regisztráltam egy szexpartner kereső oldalra, és ott biszex párok között keresgéltem. Néztem az adatlapjukat, amikor feltűnt nekem egy biszex pár. Megnéztem az adatlapjukat, és a legnagyobb megdöbbenésemre a képeken a munkatársamat és a feleségét fedeztem fel. Irtam neki üzit, de úgy, hogy Ő még nem tudta kit takar az üzenet küldője. Másnap a munkahelyemen ahol együtt dolgozunk, finoman céloztam arra, hogy előtte való nap üzenetet váltottunk. Akkor kezdtünk el beszélgetni egymás szexuális érdeklődéséről. Elmondtam neki, hogy mennyire kiszeretném próbálni a hármas felállást, és hogy benne lennék mindenben. A barátom megkérdezte, hogy szopnám e a farkát, mire én azt válaszoltam, hogy miért ne.

Ezek után amikor vége volt a melónak, együtt mentünk zuhanyozni ugy, hogy megvártuk mig a többiek végeznek. Ekkor kezdtük el egymás farkát simogatni.Gyönyörű borotvált farka volt. Szép makkal. Mikor már kellően merev volt, letérdeltem elé, és finoman körbe nyaltam, majd a számba vettem és elkezdtem szopni a merev faszát. Kb 2 percig tartott amikor megfogta a fejem és szó szerint ráhúzott a farkára majd tele lőtte a szám gecivel. Miután tisztára szoptam, Ő következett. Ő is élvezésig szopott. Mind a ketten lenyeltük egymás gecijét. Ezeket a szopásokat, majd mindennap megismételtük.Egy szombati napon meglátogattam Őket. A feleségének bejöttem.Kávéztunk, iszogattunk. Majd a felesége azt mondta, hogy ki megy a közértbe, és hozz még valami inni valót. Ekkor mind a ketten levetkőztünk meztelenre, várva, hogy az asszony megjöjjön. Ahogy meghallottuk a kulcs csörgését, elkezdtük egymás farkát kényeztetni. Ahogy belépet az asszony és meglátott minket, megszólalt.

“Engem ki akartok hagyni? ”

Majd elment lezuhanyozni. Meztelenül jött vissza. Szép borotvált pinája és édes kis melle volt. Felmentünk a galériába és ott a francia ágyon elkezdtük kényeztetni.Mind a ketten simogattuk szopogattuk a mellét, miközben a kezünkkel a punciját izgattuk. Majd felváltva nyalni kezdtük. Miközben Én nyaltam a punciját, a barátom oda térdelt a fejéhez és szopatni kezdte. Majd cseréltünk. Én tettem vele ugyan ezt. Kis idő múlva barátom elkezdte baszni miközben az álló farkam szopta.Majd újabb póz következett. Én és a felesége 69 franciáztunk. A barátom hátulról dugta, és egyszer egyszer át dugta a farkát a számba, hogy szopjam. Már egy jó ideje szeretkeztünk amikor a barátom bele lőtte a gecijét a felesége pinájába.

Én ezek után tovább nyaltam érezve a forró geci és a felesége nedvének izét. A barátom közben élvezésig szopott. Miután kipihentük és rendbe szedtük magunkat megbeszéltük, hogy lesz még folytatás és akkor kipróbáljuk milyen az, ha egymást seggbe basszuk.

Gyűrű és korbács

“Sziaaaaa! Rég hallottam felőled..”
“Szia cicus! Én is felőled. Hogy s mint vagy?”
“Szarul…. :(“
“Mert?”
“Kibasztam a pasim..”
“Hogyhogy?”
“Megcsalt, lebukott. Hülye fasz… :(“
“Ó! Sajnálom!”
“Én is, de hát mit lehet tenni?”
“Nem sokat..”
“Hát ez aaaaaz… Emiatt módosítottam a mai programjaimon. Is.. ”
“Hogyhogy?”
“Tegnap sajnáltattam magam a barinőmmel, este leittam magam és kibőgtem bánatom.
Ma kipakoltam a cuccait a küszöbre és írtam neki, hogy ott találja a holmijait.. 🙂 Az eljegyzési gyűrűt kivéve, azzal még dolgom van.. Aztán bejöttem dolgozni és bementem a főnökömhöz…”
“És?”
“Régóta fűz… :)”
“Mire?”
“Vajon??? Meg akar dugni.. Mondtam neki, hogy az nem fog menni, de ha elenged a héten szabira a nagy projekt közepén, mást vállalok vele a mosdóban.. :)”
“Hoppá! És? :)”
“Belement. Én meg leszoptam. 🙂 Jó alaposan…”
“Aztán?”
“Azt mondta megérdemlek két hét szabit is… 🙂 Hiába na, elég jól tudok szopni… :)”
“Rémlik vmi… :)”
“De ez kevés volt, vannak még mára terveim… Ráérsz? :)”
“Hajjaj! Sok időt elpazaroltunk, el kéne kezdeni bepótolni pár dolgot! :)”
“2 óra múlva nálad? “
“Várlak!”
“Ok, de nagyon rossz kislány leszek………..:)”
“Imádlak!”
“Plussz van egy tervem az exem megbüntetésére! 🙂 Rohadék..”
“Mi a terv?”
“Majd meglátod… :)”
Megláttam. Megjött, picit dumáltunk, elmesélte hogy bukott le a faszi. Próbáltam vigasztalni, de azért nem volt a csúcson még. Túl friss volt a dolog. Kérdeztem is csodálkozva nem túl korai ez most neki. Röhögött.
– Korai? Ma reggel már leszoptam a főnököm a mosdóban, most én is kapni akarok valamit. Nem is egyszer. Ezt hoztam.
Beszarás, egy lovagló ostor..
Mit szeretnél vele?
Meg kell büntess. Szenvedni akarok, azt akarom, hogy fájjon a testem, hogy ne a lelkemmel törődjek.
Biztos ez?
Igen!
De előtte küldünk egy képet az faszfejnek.
Milyen képet?
Ahogy markolom a farkad. De szépen csillogjon a képen a gyűrű az ujjamon.
Haha. Szemétség, de megérdemli. Csináljuk.
Levetkőztem. Ő is ledobta magáról a ruhái nagy részét és leült a kanapéra.
Gyere, csillogósra szopom.
Hm, jó terv. De csináljunk két képet. Egyet ahogy mondtad, egyet ahogy folyik az ujjaidon és a gyűrűn a gecim.
Király ötlet. Totál ki fog készülni. Kár, hogy nem fogom látni a fejét mikor megnézi.
Ahogy mondta, fényesre szopta a farkam, én meg csak élveztem ahogy csinálja, na meg a látványt ahogy csukott szemmel teljes beleéléssel nyeli a farkam.
Pár perc után elégedett volt az eredménnyel, kezembe adta a a mobilját. Nehéz volt jó szöget találni, de megoldottuk. Kiválasztottunk egy képet. Félretette a telót és újra neki gyürkőzött a feladatának. Ezúttal nyitott szemmel csinálta. Egyik kezével markolt és adta az ütemet, a másikkal a golyóimat simogatta, közben végig a szemembe nézett.
Hmmm, már nem bírom tovább. Mégiscsak fura lenne a kezedre verni. Mi lenne ha kivételesen a szádban mennék el? Majd onnan visszacsurgatod az édes kis ujjaidra a fotóhoz..
Ühüm…
Kirobbantam és telelőttem.. Kifolyt egy nagyobb adag a szája szélén, de nem nyelt. Én kihasználtam az alkalmat, és csináltam pár képet róla így is. Persze ezt nem a pasinak, hanem magamnak. Ha átlöki majd. De úgy tűnt ezzel nem lesz gond, mert incselkedett a fotózáshoz, miközben a farkamat markolászta. Közelebb bújt hozzá és kitátotta a száját. Úh, igazi pornó fotó, álló farok, nyitott száj, tele gecivel, pár csepp a melleken és a szája szélén. Aztán felé hajolt és a markolászó ujjaira csurgatta. Csináltam pár fotót újra. Nyelt pár nagyot, aztán válogatni kezdtünk.
Hú, ez durva, legyen ez. Csillog a kezemen a gyűrű és folyik rajta a cuccod.
És mit írsz mellé?
Nem is tudom.. Mondjuk ezt: Te Faszfej, bekaphatod akiét csak akarod. Mint az eredményből láthatod, én ezt kaptam be. A tiédet már nem fogom.
Elküldtük.
Na most én jövök szépfiú! Büntess meg és kefélj ájulásig!
Ezt tudom vállalni cicus. Előkészülök, addig tegyél be valami zenét. Ha ordítasz ne hallják a szomszédok. Még a végén rendőrt hívnak.
Haha, okés!
Lepakoltam az étkező asztalról és betoltam a szoba közepére. Rádobtam két párnát és vittem kötelet. Rita levetkőzött és az asztalra dőlt. Hú, basszus, hibátlan a csaj.
Rádöntöttem keresztben az asztalra. Alá raktam a párnákat, hogy a gyönyörű cicik ne készüljenek ki, majd jó erősen kikötöztem a kezeit és a lábait is.
Biztos ezt akarod te kis kurva?
Igen, ma nagyon rossz voltam. Leszoptam egy idegent. Na meg téged. Büntess meg!
A kezembe vettem az ostort és mögé álltam. Finoman ütögetni kezdtem a fenekét. Összerándult a teste és felszisszent. Rásóztam egy nagyobbat. Felsikkantott.
Ettől merevedni kezdett a farkam. Ilyet még nem csináltam, nem tudtam, hogy be fogok indulni tőle, de így volt, felizgatott a kiszolgáltatottsága. Bevillant a kép, hogy nincs elhúzva jól a függöny, a szembe levő házból meg azt nézik, hogy álló fasszal ütlegelem a csajom, így gyorsan körbe néztem, minden okés e. Az volt.
Újra lecsaptam. Felkiáltott, de nem volt neki elég.
Erősebben te fasz. Erősebben!
Iszonyatosat csaptam rá, hatalmasat csattant, ő meg ordítani kezdett.
Áááááá, te állat, te perverz állat, üssél, üssél, azt akarom, hogy fájjon.
Nem álltam le, egyre nagyobbat és nagyobbat ütöttem. Rázta a fejét, sikítozott és kiabált felváltva, a testét próbálta dobálni, hogy meneküljön. A feneke vörösödött.
Tartottam egy kis szünetet, azt hitte megmenekült, de egy perc után újra és újra rásóztam.
Ezt akartad cicus? Élvezed a fájdalmat?
Igggeeeen, igeeen.
Kapsz még tíz ütést, de egyre nagyobbak lesznek. Utána seggbe kúrlak.
Számold közben te fasz, te szadista állat! Áll a farkad? Élvezed hogy szenvedek?
Majd mindjárt meglátod, hogy áll e mikor a fenekedbe tolom!
10!
9!
8!
7!
6!
5!
4!
3!
2!
Ordított és vonaglott. Én meg vártam az utolsó ütéssel és elé sétáltam.
Előbb szájba kell kúrjalak, csak ha jól csinálod akkor végeztünk. Ha elégedetlen leszek újra tíztől kezdjük! Válaszra nem vártam, odatoltam a farkam a szájához. Megnéztem ahogy tágra nyitja, az egyik kezemmel fogtam a fejét a másikkal a hátát cirógattam az ostorral. Toltam neki rendesen. Alig bírta, de tűrt. Mikor már csorgott ki a nyála és látszott, hogy nem kap levegőt kirántottam magam.
Szerinted jól szoptál ribanc?
Igen, ne verj tovább, baszni akarok!
Biztos ez?
Igen. Kúrj seggbe inkább!
Majd meglátjuk.
Elsétáltam egy kendőért és betömtem a száját, majd rászorítottam a szájára. egy sállal, majd mögé álltam és egy nagyon nagyot rásóztam az ostorral. Remegni kezdett. Én marokra fogtam magam és betoltam a szerszámom a fenekébe. Keféltem és csapdostam közben a hátát. Mivel kiabálni már nem tudott csak a hörgését hallgathattam. Elég izgató volt, így percekig játszattam ezt vele. Mikor meguntam kivettem a szájából a kendőt, mögé térdeltem és nyalni kezdtem nagyon finoman a punciját. Az éles váltástól totál beindult, két perc múlva remegve élvezett el, majd sóhajtozni kezdett.
Ez basszus nagyon jól esett. Basszus, basszus……
Hm, nekem is tetszett. Eloldozzalak, hogy leápolj vagy így akarod a szádba?
Most már fejezzük be így, kis ideig még rossz lehetsz.
Hát, nekem nem kellett könyörögni…

Jenny úrnő

Jenny emlékezetében már homályosan élt az időpont amikor először találkozott Mesterével akit kezdetben Davidként ismert meg. Jenny valamivel 20 éves kora után házasodott össze Daviddel és költözött be Virginiai álomházába messze az otthonától.

A kapcsolatuk sokba változott, de nem lett egy cseppet sem rosszabb. Bár Jenny már kizárólag Mesternek szólítja Davidet és a mostani szerepe a házban is jóval másabb, mint beköltözésének napján ő magát sose látta boldogtalannak. Kifejezetten boldog volt és kiegyensúlyozott az élete. Megtanult szabályok szerint élni és a kényelmi értékét félretenni egy magasztosabb cél, David boldogsága érdekében.

David egy nagyvállalatnál dolgozott, de nem ő volt a főnök csak egy kis elem a nagy építőkockában. Nem keresett rosszul, ami azt illeti nagyon is jól el volt látva anyagilag és sose panaszkodott a munkájára. Napközben dolgozott így Jennynek volt ideje magára és a feladatai elvégzésére kivéve, ha éppen nem volt büntetésben, de ez az utóbbi időben nem fordult elő.

Bár már nem volt olyan szép, mint 20 éves korában, de hála a gondos ápolásának és a drága krémeknek még 43 évesen is közel ugyan olyan szép volt és a bőre is ragyogóan festett. Gondosan foglalkozott magával szabadidejében hogy minél szebb lehessen és megfeleljen Davidnek. Bár a genetika is sokat segített neki ebben. Formás feneke és vékony alkata volt nem volt sovány alacsony termetéhez képest sem.

Jenny napja a szobájában kezdődött, ami közvetlen Davidé mellett volt, mint egy kisebb gardrób helyiség. A szoba nem is volt sokkal több és a berendezettsége is minimális volt elvégre az egyetlen tárgy egy nagy ketrec volt. Ez a ketrec pontosan akkora volt amekkorában Jenny összegömbölyödve kényelmesen elfért, de nyújtózkodni vagy felállni már nem tudott. Az alja egy nagy fekete bőrpárna volt, ami nyáron kellemetlen volt, de télen egészen élvezhető.

Jenny szerette a kis ágyát, de még jobban kedvelte, amikor a Mesterrel alhatott a nagy ágyban, noha ez ritka esemény volt mondhatni évfordulós kiváltság, de azért így is akadt pár ilyen alaklom évente.

A ketrec fekete volt és nagy erős rácsozata volt a záron pedig egy időzítő, ami minden reggel pontban 4:30 kor kinyílt. Ekkor ébredt, felkelt és kezdődött is a reggel.

A sok feladat közül voltak alapszabályok is, amiket ezeken felül is be kellett tartania. Az egyik ilyen szabály az öltözködésére vonatkozott. Jenny meztelen volt. A ruha viselete ugyanis számára nem volt megengedett akármikor.

Legtöbb esetben büntetésként vagy kiváltságként érdemelhette ki, hogy bármit is viseljen leszámítva a nyakában lévő pórázon kívül, amit maga után húzott. Itt jön a másik szabály, amit sokszor megszegett, ha David nem volt otthon. Jennynek tilos volt felállni a kijelölt helyeken kívül, mint például a konyha ahol a reggelit és a kávét készítette.

Bár a lakás jól fűtött volt, de a padló gyakran kikezdte a térdét ilyenkor kapott egy papucsszerű térdvédőt, így jóval kényelmesebb volt az élet.

Miután elkészítette a palacsintát és mindent szépen elpakolt az órára pillantott, amin 5:47 állt. A Mester pontban 6 kor szokott kelni a kávé illatára és Jenny szájára, ahogy lassan beveszi az épp akkor merevedő makkját. Ez a reggeli rutin már lassan 14 éve néha egyszerű változtatásokkal, amik általában David elméjének szüleményei.

Ma amint bevitte a kávét David már az ágy szélén ült. Janny hirtelen megijedt letette a kávét és odasietett hozzá. –Bocsáss meg Mester elkéstem nagyon sajnálom. Hadarta vékony hangon bár az óra felette még mindig nem lépett lépte át az 5:50 et. –Nem késtél ne félj. Szólt David és lehúzta a nadrágját.

– Tudod sokat gondolkoztam. Folytatta. Jenny figyelmesen ült, de David a farkára mutatott azért egyből el is kezdte szopni. –Tudod, én nagyon szeretlek és mindig is szerettelek ezért a mondanivalómnak ehhez nincs is köze. Ki akarok próbálni veled egy újfajta életet, amit majd megszeretsz, de ebben neked is segítened kell. Jenny figyelmesen a szemébe nézett miközben próbálta minél lejjebb engedni David hatalmas szerszámát. –Egyel többen leszünk a házban a jövőben. Jenny megállt és a szemei hatalmasra kerekedtek.

–Már készen is vagy? Emelte fel a hangját David, mire hirtelen újra folytatni kezdte fel le járó mozgását és érezte hogy a csiklója megduzzad. –Én is úgy gondoltam, és ha nem haragszol folytatnám.

– Holnaptól itt fog lakni egy lány. Fiatalabb, mint te most lesz 22 éves. A te feladatod lesz megtanítani egy két dologra, a szabályokra, de egy percig se hidd, hogy ő a tiéd. Jenny kérdezni szeretett volna ezért gyorsabb ütembe kezdett és kezével elkezdte simogatni David golyóit. David folytatta. –Meg kell majd vele osztanod az ágyad remélem ez nem jelent gondot. Jenny rázta a fejét miközben érezte, hogy David már egyre közelebb van a csúcshoz. –Változások lesznek az életedben kincsem, de ezt meg kell értened, és ha jó leszel, megígérem hogy élvezni fogod úgy ahogy én azt amit most csinálsz. Ebben a pillanatban Jenny szája és torka lassan megtelt David forró spermájával. Megvárta, amíg abbamarad és elkezd puhulni majd egy utolsó szívással bezárva kiengedte a Davidet. Felnézett és kinyitotta a száját. David finoman engedett bele egy kis nyálat majd mosolyogva megsimogatta az arcát.

Jenny nyelt egy nagyot és megcsókolta a kezét és már majdnem kérdezett is. –Kérdezni szeretnél, tudom és azt is, hogy mit. Vele fogok többet együtt lenni és ennek meg is van az oka. Úgy érzem, elkényeztetlek és szükséged van egy kis nyugalomra és nekem is egy két szűkebb és fiatalabb érzésre. Ezentúl, kevesebbet fogsz élvezni, mint eddig. Jenny arca lassan kifehéredett, de nem mert ellent mondani. – Meg kell tanulnod orgazmus nélkül élned. De legalábbis kevesebbel, mint eddig. De ne félj, én vigyázok rád. Ezzel David felkelt és öltözködni kezdett amíg Jenny csak ült és bámulta az ágyat majd lassan elkezdte bevetni, de mélyen csak magában gondolkozott és ismételgette a szavakat, amiket az előbb hallott. „Meg kell tanulnod orgazmus nélkül élned”

– készülj fel a vendég fogadására és szedd össze magad holnap nem fogom elnézni ezt a szétszórtságod! Szólt David és bement a fürdőszobába.

S/M nap

Az egész akkor kezdődött mikor a legjobb barátnőmmel Vivivel egy csendes délutáni napon kávézás közepette vágyainkról beszélgettünk. És én elmondtam neki, hogy bár megelégszem a sima szexel is, de amire igazán vágyom az az, hogy valakinek a szolgája lehessek, kipróbálhassam, hogy milyen az ha ostorral vernek el… Vivi pedig csak hallgatott, mondhatni meg is értett engem. Ami érdekes volt, hogy nem lepődött meg, talán még az arca se rezzent, mikor hallgatta pajkos gondolataim. Na de mikor reagált megértettem, hogy miért tudott ilyen higgadt maradni ez ügyben. Ugyanis Vivi azt mondta, hogy tudna segíteni rajtam ez ügyben, mivel ő maga is érdeklődik a dolog iránt, persze leszögezném, hogy neki ekkor volt barátja. Elárulta, hogy a barátjával nagyon sokszor merülnek bele a BDSM világába, és ami azt illeti jobban is érzik magukat benne mint egy sima szex után. Na én viszont ezen nagyot néztem. Igazából azt se tudtam mit mondjak erre. Vivi felajánlotta, mi lenne ha átmennék egyszer hozzá kipróbálni milyen is ez az egész valójában. És azt is hozzá tette, hogy ha benne van mindenki a barátjával együtt próbálhatom ki. Azt is elárulta, hogy ő kifejezetten domina, és nagyon örülne ha domina vágyait nem csak a barátján hanem egy nőn azaz rajtam is kiélvezhetné. Azt válaszoltam neki, hogy rendben, előbb vagy utóbb úgy is kipróbáltam volna. Próbáltam többet megtudni, hogy milyen tervei vannak például, miket szokott csinálni a barátjával, de ő csak annyit mondott, hogy „ha most elárulnám A-tól Z-ig abban nem lenne semmi izgalom, majd mikor átjössz megmutatom milyen is ez a világ, és utána eldöntheted, hogy mennyire jön be neked”. Persze nem hagytam békén, és megkérdeztem, hogy mennyire fájdalmas. Válaszolt, „a fájdalom vele jár, így jobb ha felkészülsz, mert nem csak simogatás lesz az egész”… 1 mp erejéig elgondolkoztam rajta majd beleegyeztem. Meg is beszéltük, hogy vasárnap este átmegyek, de hozzá tette, hogy amint belépek az ajtón, már nem leszünk azok a hétköznapi jó barátnők, onnantól kezdve átadom magam a kínnak. Én viszont nem riadtam vissza, döntésemet véglegesítettem, majd témát váltottunk és beszélgettünk tovább.
Eljött hát a vasárnap, és a megbeszélt időpontra át is mentem Vivihez. Este 6-ra beszéltük meg, de én egy olyan negyed órával előbb odaértem. Nagyon izgultam, elvégre sose csináltam még ilyet, csak videókban néztem ilyeneket. Meg hát persze, semmi részletet nem árult el, így lelkileg felkészülni is alig tudtam. Annyit persze megbeszéltünk, hogy ha már nem bírnám, akkor a „vörös” az a szó amivel megállíthatom Vivit, vagy ha bevan tömve a szám akkor háromszor „a-a-a”, és le is áll. Térjünk is vissza vasárnap délutánra. Picit a megbeszélt időpont előtt, de odaértem, és csöngettem. Kis idő után újra csöngettem, mivel nem jött senki. Továbbra se nyitott ajtót senki. De mivel nem is hallottam semmit, így inkább megvártam a megbeszélt időpontot. Gondoltam Vivi is lehet még nincs otthon… Mire 3 órát ütött az óra, úgy gondoltam újra csengetek, bár ha eddig nem hallotta akkor miért hallaná harmadszorra. Egy próbálkozást megért, és egyszer csak valami kopogást hallottam, ami egyre csak hangosodott. Mintha valamilyen magas sarkú hangja lett volna. És egyszer csak az ajtó is elkezdett nyitódni. Picit mérges voltam Vivire, mert kint állhattam 15 percen keresztül, miközben ő végig otthon volt. Mire az ajtó kinyitódott, Vivi fogadott. És bármennyire is próbáltam felkészülni a fogadtatásra, még így is meglepődtem, mikor megláttam tetőtől-talpig szadó-mazó ruhában. Fekete bőr combcsizmában, talán latex szoknyában, és jóformán csak a melleit fedő bőr felsőben fogadott. Viszont úgy láttam, hogy nem volt annyira boldog.
-Fáradj be, mondta Vivi.
Amint átléptem az ajtó küszöbét, már csukódott is az ajtó, és hallottam amint bezárja mögöttem. Megkérdeztem hogy van, de ő nem válaszolt. Ott állt és mérgesen nézett csak rám. Elég fura helyzet volt az egész, de idővel rájöttem, hogy ő komolyan gondolta azt mikor, mondta, hogy mikor belépek az ajtaján, már nem leszünk barátnők. Aztán megszólalt Vivi.
-Na idefigyelj te kis ribanc.
Ezen meg is lepődtem rendesen. Majd folytatta.
-Látom nem tanítottak meg az illemre. Volt egy megbeszélt időpontunk, de te úgy gondoltad ha többször megnyomod a csengőt, azzal minden rendben lesz. Na majd most megtudod, hogy hogyan is kell viselkedni. És csak, hogy tudd, innentől kezdve te nem gondolkodsz, itt az van amit én jónak látok. Te mostantól az én kis kurvám vagy megértetted?
Ledöbbenten álltam ott és egyszerűen szóhoz nem tudtam jutni.
-Nem hallom! Ordította Vivi.
-Igen megértettem. Kissé reszketve, de válaszoltam.
-Megértetted mi? Kérdezte Vivi.
-Mostantól neked Vivi Úrnő vagyok, megértetted?
-Igen, Vivi Úrnő. Válaszoltam.
-Rendben van, most pedig megtanulod, hogy viselkedik egy kurva. Vetkőzz! Parancsolt rám.
Erre mondhatni felkészültem, így elkezdtem megválni minden ruhámtól.
-Gyorsabban, nem érünk rá egész nap. Még sokat kell tanulnod. Mondta Vivi.
A bugyimon és a melltartómon kívül mindent levettem, majd vártam a következő parancsot.
-Mit mondtam? Kérdezte Vivi.
-Hogy vetkőzzek le. Válaszoltam.
-Akkor mér van rajtad a tanga meg a melltartó?
-Bocsálts meg Vivi Úrnő, már is leveszem.
-De gyorsan, mert ez plusz egy büntetés.
Megváltam a bugyimtól és melltartómtól is, és bár a tudatomban ott volt, hogy a legjobb barátnőm előtt állok ott anyaszült meztelenül, mégis kissé szégyelltem magam.
-Ugye tudod, hogy ez így nem lesz jó. Mondta Vivi.
-A te házad otthon lehet, hogy egy szeméttelep, de az enyém nem az. Nagyon gyorsan tedd rendben a ruháid.
Igaza volt, elvégre csak ledobtam magamról őket. Szépen összehajtottam mindet. Megnézte.
-Rendben lesz Vivi Úrnő? Kérdeztem.
-Te nem kérdezel, csak ha engedélyt adok rá. Megértetted?
-Igen Vivi Úrnő, bocsáss meg.
-Majd ha eleget bűnhődtél már, meggondolom, hogy megbocsájtok-e neked.
-Először is megtanítalak egy kis illemre, aztán utána jöhetnek a büntetések.
-Négykézlábra te kis ribanc! Parancsolt rám.
Én pedig engedelmeskedtem. Ezt követően elment 1 szobába, majd mikor visszajött láttam a kezében egy nyakörvet, amit a nyakamra is tett, majd elkezdett a lakásában sétáltatni mint egy kutyát. Picit ez is megalázó volt számomra, de sejtettem, hogy ez csak az előjáték. Egyszer csak megálltunk majd Vivi leült egy székre, és azt parancsolta, hogy vegyem le a csizmáját, és nyaljam tisztára mocskos lábát. Nem volt könnyű feladat, mivel a csizmán nagyon sok fűző volt, így eltartott egy darabig míg lehúztam a lábairól. Majd elkezdtem nyalni. Picit büdösek is voltak, de gondolom egész nap nekem tartogatta ezt is, tehát elkellett viselnem. Már egy ideje nyalogattam a lábait, mire megszólalt.
-Elég te kurva. Lábnyalásban legalább jó vagy. De még korát sem tanultál eleget.
Hírtelen felállt, majd a hajamnál fogva elráncigált egy ilyen keresztszerűséghez, majd felrántott. Hogy őszinte legyek nem volt kellemes. Még egy picit fel is nyögtem.
-Nem megmondtam, hogy csak akkor beszélsz ha kérdezlek? Kérdezte.
-Igen Vivi Úrnő, bocsáss meg.
-Hányadszorra kell megbocsájtanom? Ez így nem lesz jó ugye tudod? Na majd most megszólalsz, garantálom.
Majd előbb kezeimet végül pedig lábaimat is ehhez a kereszthez bilincselte, ezzel teljesen átadva magam szadista uralmának. Persze ebbe én egyeztem bele. Ami viszont érdekes volt, hogy nem először jártam Vivi lakásán, de eddig ezt a szobát egyszer sem láttam. Most így, hogy kilettem feszítve, körbetudtam nézni a szobában, és hát érdekes dolgok voltak, mit ne mondjak. Pl. ez a kereszt. De az egyik fal tele volt különböző ostorokkal, aztán volt egy kis asztal is amin bilincsek, kötelek, szájpeckek, maszkok, vibrátorok, dildok és ilyen különböző csipeszek… És még sorolhatnám talán. Térjünk vissza a kifeszítésemre. Amint kifeszített, megragadta az arcom, és így szólt hozzám.
-Na milyen te kis kurva? Erre vágytál nem? Na de itt nem állunk ám meg. A nap végére könyörögni fogsz nekem, ebben biztos vagyok.
Közbe kisebb pofonokat is leosztott. Majd oda ment a kis asztalkához, és elkezdte válogatni az eszközeit. Kíváncsian figyeltem, miket választ. Majd mikor megfordult láttam a kezében egy szájpecket, aminek a labdája piros volt és mindkét oldalához 1-1 bőrszíj volt erősítve, ami körbefogta a fejem. De még mielőtt betömte volna szám, beleköpött a számba. Próbáltam nem lenyelni, de mind hiába, egyből be is tömte a számat. Innentől kezdve teljesen kilettem neki szolgáltatva, és ha ez még nem lett volna elég, most először úgy igazán kurvának képzeltem magam, aki teljesen megvan alázva, még ha a barátnőm is teszi ezt velem. Bevallom a szájpecek is fura volt. Mire felkerült a szájpecek, a következőket mondta.
-Lehet hogy azt mondta, beszélni fogsz, de hogy pontosabb legyek, inkább nyögni fogsz a fájdalomtól.
Vivi nagyon jól alakította a szerepét. Már ha fogalmazhatok így. Mikor kellet komolyan beszélt, mikor már látta, hogy szégyenemben elsüllyednék csak mosolygott közbe de akár már nevetett is ha a helyzet megkívánta. Folytatta.
-Ugye nem gondolod, hogy ezzel végeztünk is? O, nem. Ezzel csak átadod magad a szenvedésnek, a kínnak. Hisz te az én kurvám vagy, szenvedjél is ahhoz méltóan.
Vissza ment az asztalhoz, és a kezébe vett egy ezüst láncot, aminek a két végén fémcsipeszek voltak. Sejtettem, hogy mire készül velük, és jól sejtettem. A lánc egyik végét felcsíptette az egyik mellbimbómra. Már ez is pokolian fájt. Az a fémcsipesz valami eszméletlenül összeszorította a bimbóm. Még a szemem is elkezdett könnyez ni a fájdalomtól. Nem mondom, fel is nyögtem hírtelen. Aztán a másik mellbimbómra is rácsíptette, ami ugyanazt az érzést váltotta ki. Hogy őszinte legyek nagyon megkellett szoknom, hiszen az elején elképesztően fájt. Arról ne is beszéljünk, hogy míg én a fájdalom hevében csak nyögtem, addig Vivi a fémcsipeszeket összekötő fémbilincset ráncigálta, közben csak nevetett rajtam. Majd abba hagyta, és így szólt.
-Na ez már fájt?
Még mindig a fájdalom járt az eszembe, csak nyögtem.
-Nem hallottam!
Hírtelen megrántotta a láncot. Az érzés pedig, mintha leakarná tépni a bimbóim. De hiába a fájdalom, hiába volt betömve a szám, bólogattam, hogy igen, igen, igen! Talán ha nem lett volna a szájpecek ordítottam volna. Majd válaszolt.
-Nagyon helyes. Látom nagyon élvezed ezeket a csipeszeket, van ám még.
Közbe bólogattam, hogy ne, és folytatta.
-Nézd, ezt nem is gondoltam volna. Te aztán termékeny 1 kurva vagy mit ne mondjak.
Hogy mire értette? A fémcsipeszek olyan szorosan szorították a bimbóim, hogy bármennyire is hihetetlen, kevés tejet is kiszorítottak. Majd folytatta.
-Tény, hogy nagy csöcseid vannak, de ilyen termékenyek is…
Ami azt illeti igen, a melleim nem voltak kicsik. De azok a kosárlabda méretűek se voltak. Normálisak voltak. Majd az ujjával megtörölte az egyik bimbóm, majd lenyalta róla.
-Hm, és még finom is. Téged fejni kéne, olyan finom.
Aztán a másik bimbómról is letörölte azt viszont az orromra kente…
-Na jól van, látom megbarátkoztál a csipeszekkel.
Ami azt illeti már nem is fájt, de már annyira nem is éreztem a bimbóim.
-Vivi visszament az asztalhoz, és még egy ugyanilyet vett a kezébe.
Próbáltam valahogy kifejezni, hogy nem akarom, de ez nem érdekelte.
-Ha jól emlékszem ígértem valamit. Itt is van a másik lánc. De várjunk. A bimbóidra már nem fér fel. Na de akkor hova tegyük? Oh meg is van, van egy mocskos pinád is. Na, gond egy szál se.
Mikor meghallottam, mit tervez, rángatóztam, nyögtem, hogy csak azt ne. Igaz, még nem próbáltam ki milyen, de olvasgattam, hogy ehhez képest a mellbimbós szorítás álom. Nem kellett sokat várni, az egyik csipesz már fel is került a pinám egyik felére. Erre máig nem találok szavakat, hogy mit éreztem, de leegyszerűsítve, a pokol hozzá képest üdülőhely szerintem. Egyszerűen még a szájpecek sem gátolhatta meg, hogy hatalmasat ordítsak, nem beszélve mikor már mind2 csipesz lefelé húzta a pinám a nehéz láncok segítségével. Persze akkor egyből nem igazán tudtam gondolkodni, a fájdalom beborította az agyam, de egy idő után ráeszméltem, hogy várjunk csak, egy panelházban vagyunk. Azaz biztos, hogy volt hallgató közönségem is. De mint mondtam, ezzel ekkora nem tudtam foglalkozni. A fájdalom átjárta minden porcikám, olyannyira, hogy már nem csak könnyeztem, talán már sírtam is. De ha ez nem lett volna elég mind a mellbimbóimat szorító csipeszek láncára is és a pinámat lefelé húzó láncra is 2 db kis vasgolyót tett. A melleimnél már kezdtem elfelejteni, hogy egyáltalán rajta van a csipesz míg nem rá nem kerültek a golyók. És bár éreztem amint az a súly lefelé húzza, de már nem fájt annyira, mint mikor a csipeszek rákerültek. Na a pinámnál nem ez volt a helyzet. Azok a súlyok mintha kiakarták volna tépni a helyéről a pinám. Nem beszélve arról, hogy mikor rátette Vivi a golyókat, megtartotta, majd elengedte, és picit a lábaim össze is rogytak. Majd játszadozott velük egy ideig. Előre-hátra lökdöste őket, én pedig csak nyögtem közbe a fájdalomtól. Ahogy láttam Vivi nagyon élvezte a helyzetet. Bár, ha jobban belegondolok a hétköznapokban is ég és föld a különbség köztünk. Én alapból egy kissé visszahúzódóbb természet vagyok, ő viszont vadabb természetű, de mindennek ellenére is jól kijövünk a hétköznapokba. De térjünk is vissza a helyzetemre. Egy idő után abba hagyta és elkezdett matatni a pinámnál. Enyhén be is tette az ujját, majd így szolt.
-Nocsak nocsak. Itt valakinek nagyon lucskos a pinája. Csak azt nem tudom, ki adott engedélyt erre…
Szó mi szó, tényleg benedvesedtem. Ezt követően megragadta az arcom, és elkezdett pofozni. Közben mondta.
-Nem meg mondtam, hogy itt az van amit én mondok? Te az enyém vagy! Az én kis kurvám. A tested minden szeglete az enyém, értetted? Ez az én pinám! És csak akkor lehet lucskos mikor én akarom. De legalább látom, hogy élvezed ezt az egészet. Tudod mit? Legyen ahogy te akarod.
Igazából, nem tudtam mit tervez, de azt sejtettem, hogy semmi jót. Ezúttal is az asztal felé ment. És most egy vibrátort vett a kezébe. Hírtelen örültem, hogy most végre elélvezhetek, de megmondta, hogy ha elmerek élvezni, bűnhődök. Minden bizonyára ez volt a célja vele, mivel előbb vagy utóbb elélvezek. Egy ideig bírtam is, de egyszer csak, mondjuk úgy, hogy csak úgy ömlött belőlem. Az érzés nagyszerű volt, de a következmények még vártak rám. Egy nagyon erőset rántott a pinámat összeszorító csipeszek láncain. Ez még szerintem az előbbinél is jobban fájt.
-Nézzük csak milyen vörös lett valakinek a pofija. Mondta Vivi.
Nem láttam magam, de hittem neki.
-Nem meg mondtam, hogy csak akkor élvezhetsz el ha én azt mondom? Látom nem tanultál még eleget. Majd most megtudod, hogy bűnhődnek a neveletlen kis kurvák.
Kezeimet kioldozta, majd lábaimat is. És bár alig volt erőm talpon maradni, nem hagyta, hogy összeboruljak. Mellbimbóimat szorító csipeszek láncaival odaráncigált a szoba közepére. Pedig már kezdtem megfeledkezni a bimbóimról. Hát most azok szakadtak majdnem ki a helyükről…
Ezt követően egymáshoz bilincselte csuklóim, majd felfüggesztette őket egy a plafonról lelógó láncra. És már tényleg alig bírtam a lábaimon állni, egyszer csak Vivi egy nagyot húz a láncon, és már csak a lábujjhegyem érintette a földet. Vivi nagyon mérges volt rám. Mérgében azt se tudta mit vegyen most el az asztalról. Majd egy ostor mellett döntött. Hasonlított a lófarokra. Elsőre nem tudta eldönteni, hol csapjon meg vele, majd mikor mögöttem volt így szolt.
-Hogy neked mekkora picsád van… Biztos sok nagy fasz megfordult benne. Tudod mit? A seggedet fogom elverni.
Egyszer csak a seggemen csattant az ostor. Nem tudom, hogy teljes erőből vagy nem, de valamivel fájdalmasabbra számítottam. Persze nem csak egyet kaptam. Egy ideig számoltam, és a 10. után már nem is szünetelt, egymás után kaptam a verést. És rájöttem, hogy elhamarkodott voltam, mikor azt gondoltam, hogy ez nem is olyan rossz. 30-nál állt meg. És hát eléggé csípett a fenekem. Szerintem teljesen vörös lehetett. Arról ne is beszéljünk, hogy minden egyes csapás után nagyobbat lendültek a pinámat húzó láncok. Miután leállt, a következőket mondta.
-Nem semmi egy kurva vagy mit ne mondjak. Azt hittem bőgni fogsz már, de úgy látom, még ez se volt elég. De sebaj, én ráérek holnap reggelig is.
Most az egyszer nem tudtam mire készül, mivel megszabadult az ostortól, és nem vett a helyébe semmit.
-Most biztos elkezdtél örülni, hogy nincs több játékszer a kezemben. Nyugodj csak meg, ami most következik, ahhoz a puszta kezem is elég.
Valami folyadékkal kente be a kezét. Ha tippelnem kellett volna, akkor síkosítóra tippeltem volna. Hát igen az volt. Először a pinámat érintette meg, majd így szólt.
-Úgy gondolom, itt már elég örömöt okoztam neked, nézzük meg milyen a hátsó bejáraton.
Minden megmaradt erőmmel próbáltam ellenkezni, kivéve az „a-a-a”-t nem használtam, mivel azt tényleg csak arra tartogattam, mikor már teljesen elhagyott az erőm. Majd folytatta.
-Mondtál valamit?
Nyőgtem…
-Nem értem, akkor vágjunk is bele.
Egyszer csak érzem, hogy egy hideg ujj érinti meg a „hátsó bejáratom”, már ha Vivi szavaival élek. Vivi viszont szép lassan hatolt be. Először csak az egyik ujját tolta be szép lassan, ami még úgy nem is volt olyan kellemetlen. Majd egy idő után 2 ujjal, 3 ujjal és így tovább… Talán mikor a 2. ujját is használta, az volt az a pont mikor már kezdett átmenni a fájdalomküszöbön. A 3. ujjánál már kezdett viszont nagyon fájni, na de mikor már mind az 5 ujja bennem volt, az valami pokoli volt. Azt viszont nem láttam meddig tolta be a kezét, de azt éreztem, hogy nem csak az ujjhegyei voltak bennem. Szerintem a csuklójáig bennem volt, ami eszméletlenül fájt már. Arról ne is beszéljünk, hogy már egy ideje pisilnem is kellett, és ez is megnehezítette a dolgom, hogy visszatartsam. Egyszerűen már majdnem az eszméletem is elvesztettem a fájdalomtól. Mindeközben a fájdalomtól már nem csak nyögtem, hanem már ordítottam a szájpecek alatt, és már nem sírtam. Nem. Ekkor már bőgtem inkább. Igen. Persze Vivi ezt is élvezte, és csak nevetett közbe. Már nem tudom mennyi ideje lehetett a fenekembe a keze, de egyszer csak minden eddiginél feljebb nyúlt és ekkor jött el az a pillanat mikor minden erőmtől megfosztva lábaimon végig elengedtem a vizeletem. Majd az „a-a-a”-val jeleztem, hogy ennyi, nem bírom tovább. Vivi pedig vette a jelet, és szép lassan kihúzta kezét fenekemből, kivette a számból a szájpecket, és megkérdezte, hogy minden rendben? Elsőre nem igazán tudtam érthetően válaszolni, de aztán mondtam neki, hogy most ennyi elég volt. Majd levette a csipeszeket melleimről és pinámról, ami azért úgyszintén fájt, majd Vivi gyorsan meg is simogatta, hogy ne fájjon, majd eloldozta a kezeimet is. Majdnem a földre is borultam, de Vivi megfogott, és a kanapéra segített. Persze én még mindig remegtem és sírtam. Alig tudtam szóhoz jutni, majd pár perc múlva mondjuk úgy, hogy magamhoz tértem. Vivi hozott nekem teát is. Elvégre a szájpecektől eléggé ki is száradtam, majd mire lenyugodtam átbeszéltünk mindent. Vivi először is megkérdezte, hogy nincs-e semmi bajom, és hogy, hogy éreztem. Az ordítástól picit berekedve, de válaszoltam.
-Huh, ez nem volt semmi. Ez a vége, itt már egyszerűen elvesztem, annyira fájt. De még most is érzem.
Vivi látta, hogy azért megviselt, hisz picit még mindig remegtem.
-Szerintem elég jól bírtad, a végét én se bírnám sokkal jobban, ha ez megnyugtat. Tudsz járni?
Ha nehezen is de felálltam, de a járás hát nem volt annyira kellemes.
-Figyelj, itt maradhatsz estére, így nem mehetsz haza. Mondta Vivi.
-Rendben, ez nem rossz ötlet. Válaszoltam.
-Összességében nem tudom eldönteni milyen volt. Talán a jó fele húzok. Lehet, hogy fájdalmas volt végig, de valahogy élveztem.
-Mi volt a legjobb benne és a legrosszabb? Kérdezte Vivi.
-Hát nem is tudom. Például bármennyire is megalázva éreztem magam, az tetszett nekem. Ugye, hogy ki voltam szolgáltatva teljesen. Persze emiatt még mindig szégyellem magam, de talán az. Bár az is tetszett, hogy bevolt tömve a szám. Na de mi volt a legrosszabb? Egyértelműen a vége. Ott már egyszerűen nem bírtam ki.
-Mit gondolsz, érdekel még ez a világ? Bevállalnál még 1-2 hasonló helyzetet?
-Így elsőre erősen elgondolkodtat, de meglehet, hogy benne lennék egy újabb hasonló „kalandban”.
-Rendben. De ugye nincs harag?
-Oh, de hogy is. Figyelmeztettél, én pedig belementem. De azt megkell hagyni, jól alakítod a domina szerepét.
-Köszönöm. Ha úgy gondolod szeretnél még visszatérni e-tekintetben, én benne vagyok. Csak szólnod kell.
Majd ránéztem az órára, és láttam, hogy 9 óra mindjárt.
-Huh, elment az idő.
-Hát igen, elég jól bírtad. Mondta Vivi. Én azt javaslom, aludjuk ki magunkat, leginkább te.
Beleegyeztem, Vivi megágyazott nekem, majd elmentünk aludni. Elég hamar elaludtam, majd mikor reggel felkeltem, már semmit nem éreztem. Reggel még beszélgettünk egy keveset, aztán mindenki ment a maga útjára. Vivi előtte még megkérdezte, hogy számíthat-e rám, és én azt válaszoltam, hogy lehet rá esély.

A beteg sado mazo xxx

Éreztem a parfümje szagát. Tutti-fruttira emlékeztetett. Olyan volt, mint reggel, amikor felnyitom az üveg energiaital kupakját. Édes volt. A száján enyhén mentolos illatú szőlőzsír. Mint egy tinilány.
Kirázott a hideg, szinte annyira tökéletesnek hatott. Szőke hajában egy pöttyös hajpánt fogta fel a homlokába kúszó tincseit. Sajnos, nem tudta, hogy hamarosan meggyilkolom. Mármint nem a szó szoros értelmében. Csak picit serkenteni szeretném az adrenalinszintjét. Na, meg az ütéseket is. A testén. És ahol érem őt.
Törékenynek tűnt. Már akkor is ez erősödött bennem, amikor a könyvtárban véletlenül nekimentem a vállammal, de épphogy csak hozzáértem. Az ütközéstől felszisszent. Mint aki a lábujját vágja be a szekrény szélébe.
Furcsamód már akkor motoszkált bennem a “kisördög”. Az eltorzult arca láttán egy kép villant elém. Amint lekötözöm őt egy öreg radiátorhoz. Sokat beszélgettünk a könyvtárban. Szép lánynak volt mondható. Mindenképp egy szemrevaló teremtés, szerintem. Kimondottan örültem, hogy nem vette tolakodásnak közeledésemet.
A városba is nemrég költöztem. Sötét, kreolbőröm elárulta mexikói származásomat. Akcentusom nem volt. Senkinek sem árultam el titkos vágyamat és a “hobbimat” sem. Meztelen csajokról készítek rajzot különböző pozitúrában. Mondjuk, hogy mind a négy végtag kifeszítve és a szájuk almával és szájpereccel befogva. Minden vágyam az volt, hogy élőben és testközelben is láthassak ilyet. Ez van. Kinek a pap, kinek a papné. Nem vagyok született gyilkos és nem is állt szándékomban azzá válni. Minek is kéne annak lennem, ha van nálam szorítókötél, mellcsipesz vagy bambuszból font pálca? Amit csak nyilvánvalóan a magam szórakoztatására használnék fel.
A koromat leírhatnám, de azt hiszem az most nem lényeges annyira, így le sem írom. Annyit elárulok, hogy nem vagyok idős. Inkább középkorú.
Örültem, hogy sikerült állást szereznem a helyi könyvtárnál. Pont akkoriban kerestek másodállásra valakit, nekem kapóra jött, hiszen volt otthoni munkám is, amit a számítógépen végeztem. Szóval a könyvtárban beszélgettünk. Majdnem két-három napon át. Valahogy úgy kezdődött az egész, hogy leszólítottam. A kölcsönzött könyveket hozta vissza és kapva kaptam az alkalmon, megkérdeztem tőle, hogy hol lakik pontosan. Gondoltam tolakodásnak veszi, hiszen csak egy hullámos, sötét hajú és szemüveges pasas vagyok. De aztán zavartan válaszolt. Természetesen a székemet nem hagyhattam el, mert kollégáim ferde szemmel néztek volna rám. Félrevonult a könyvespolcok irányába, én meg némi késéssel utána lódultam. A számítógépeknél pár iskolás kölyök zajongott, vaktában rájuk szóltam a rend kedvéért és tovább mentem.
Amikor odaértem hozzá a kedvenc könyvét kérdeztem, meg, hogy mit keres, ő meg nevetgélve válaszolt. Úgy nézett ki, hogy valóban vevő rám.
A következő munkanapjaim egyikén megvárt. Amint bekulcsoltam az ajtót, ott állt a lépcsőn. Akkor löktem fel majdnem, amikor egymás mellett elkezdtünk lefele sétálni. Aztán a lakásomra mentünk. Miért ne? Én megvendégelem. Ő rábólintott. Azt hiszem az udvarlásom célt ért nála. Hát így jutottunk el idáig.
Most ott voltunk bent a hálószobámban. Iszogattuk a Rose-t. Jól is esett és azt hiszem neki is. A vitrinben mindig tároltam néhány üveggel. A lány alsóneműre volt vetkőzve. Baba zöld színű volt rajta minden. Annyira aranyosnak hatott, hogy éreztem belül felemészt a kéjes mámor.
– Nem szoktam sűrűn ilyet tenni… – mondta megszeppent hangon.
Hát persze. Te vagy a szüzek szüze. Persze. Álszenteskedésből ötös?
Nem vártam tovább. Felálltam és amikor kilencven fokba elfordult tőlem, hát befogtam a száját hirtelen az altatófolyadékos vattával. A lány teste hamar elernyedt. Levittem a pincébe. Nem nagy pincéről van szó. Nem sokszor jöttem le ide. A lámpa gyéren világított és olyan tompa fényt árasztott, mint ami a kórházi falra felfúrt lámpákra hajazott.
Hát lefektettem a lányt. Ebben a megvilágításban nem is tűnt olyan szépnek. Ráadásul úgy nézett ki, mintha csúnyán fintorogna és grimaszolna rám csukott szemmel. Megráztam a fejemet és letöröltem néhány izzadtságcseppet az ingujjammal. A számról lenyaltam a nyálat, ami kijött a szám szélénél. Biztos akkor, amikor menyasszonypózban hoztam le őt. Csak éppen a feje mindvégig hátra volt döntve, mintha mindig a plafont akarta volna bámulni. Hát ez van. Szépen beállítottam testét és nekiveselkedtem annak, amit kigondoltam.
Eltelt – saccolás szerint – egy óra. Nyöszörgés. Nagy nehezen kinyitotta a szemét. Már amennyire kilátott az álarc alól. Egy cicajelmezt húztam rá. Feszült mindenütt, leginkább ott, ahol kidomborodtak a testrészei. Meg akart mozdulni, de sajnos a kötelek nem engedték meg neki.
– Engedj el!! – üvöltött fel hisztérikusan. Már akkor, amikor rájött, hogy képes még kiadni hangokat magából.
De sajnos ez, nemhogy elvette a kedvem, inkább meghozta jobban. Az ingemen simítottam egyet. Nem számított, hogy egy alig vasalt ing van rajtam. És a mozdulatoktól még jobban gyűrődött rajtam. Előkaptam a pálcát. A maszk alatt azt láttam, hogy szemeiben rémület van. A pálca lecsapott többször is. Ahol értem. Ő sikított, én ütöttem tovább. A haja kilógott a jelmezből én durván meghúztam neki. Még jobban sikított. A cipzár oldalt lehúzható volt. Kibogoztam a macskagúnyából anélkül, hogy eloldoztam volna. A végén már szinte letéptem róla a ruhadarabot.
A testén duzzanatok éktelenkedtek és vöröses volt egy-két helyen. Halkan szipogott, orrából folyt picit a takony.
-Mivel folytassuk? A hintázással vagy a pengékkel?
A tenyeremen felmutattam pár zsilettet.