Szolga lettem

Azt hiszem, szerelmes vagyok. Ez volt az első gondolatom azután, hogy szétváltak az ajkaink. A második pedig, hogy mi a jó istent fogok én magammal művelni. Hiszen barátnője volt, igaz, hogy megcsalták egymást, de akkor is. Tomi őt szerette, és én sosem leszek olyan, mint ő. Rám mosolygott azzal a hihetetlen kék szemével. Habár egy sötét erdő közepén egy autóban ülve alig láttam valamit az arcából, csak a szemei világítottak. Mindig idejártunk, kiskorunk óta. Mi hárman, Tomi, Fanni és én. A három jó barát, csak tudnám ezután a mennyi csók után, hogyan leszünk még barátok. Mert én többet akarok, azt akarom, hogy szeressen. Ez már a sokadik este, hogy egymásba gabalyodtunk, de még mindig nem veszi észre, hogy nekem ennél több kell. Na nem mintha nem mondtam volna neki számtalanszor, hogy inkább hagyjuk abba, mert nekem ez így nem jó. De a végén mindig ott lyukadunk ki, hogy fogom tudni kezelni az érzéseimet és, hogy többet nem fordul majd elő, mert a „barátságunk” többet ér.

-Öhm, ne haragudj… ezt igazán nem kellett volna.- mondtam, mert hirtelen eszembe jutott, hogy tulajdonképpen azért vagyunk itt, mert most tudta meg, hogy a barátnője megcsalja.
Ahelyett, hogy bármit válaszolt volna csak magához húzott és újra megcsókolt. Wishkey íze volt a szájának. Beletúrt a hajamba és még mélyebbre hatolt a nyelvével a számba, amitől felnyögtem. A keze egyre lejjebb vándorolt, már a mellemet fogta és mivel elég mélykivágású ruha volt rajtam egy mozdulattal elhúzta az anyagot és már a mellbimbómat dörzsölgette. A nagy csókolózás közepette, valahogy az ölébe kerültem és éreztem a puncimnál a hatalmas merevedését. Annyira nedves voltam odalent és forró, hogy szinte könyörögni tudtam volna azért, hogy a nagy farkával dugja meg a puncim. Az sem érdekelt, hogy nem engem szeret, annyira éhes volt a puncim. Csak úgy akartam tenni legalább egy estére, mintha én lennék minden, amire szüksége van.

Ekkor hirtelen eltávolodott végig simított az arcomon és végig húzta a hüvelyujját az alsó ajkamon. Megigazította a felsőmet, majd a szemembe nézett és azt mondta, hogy ideje lenne hazamennie.
Ennyi volt. Azóta sem találkoztunk. Fannival tartom a kapcsolatot, de vele évek óta nem beszélgettünk. A barátnőjével szakítottak és azóta megdug mindent, ami él és mozog. Kivéve persze engem. Mindig úgy mesél rólam embereknek, mintha én lettem volna az első számú „ribanca”. Tény, hogy sokáig húzta az agyam, de mindig szerettem azt hinni, hogy a lelke mélyén azért máshogy gondol rám. Hogy megviselte az, ahogyan otthagyott engem, ahogy feladta a barátságunkat. De ennyi volt.

¬¬¬¬¬¬¬***7 év múlva***

Ez az a nap, amitől rettegtem. Fanni férjhez megy, és nekem egyedül kell mennem a hülye esküvőjére, mert a hülye pasim elutazott a hülye Németországba.
Nagy hisztik közepette összeszedtem magam és végre kocsiba vágtam magam. Még csak reggel 7 óra volt, de hát Pécs sem itt van, szóval hamar el kellett indulnom. Egész kocsi út alatt azon morfondíroztam, hogy vajon milyen lesz őt újra látni. Egyszer pár éve összefutottunk egy bevásárló központban, de egy majdnem barátságos integetéstől többre nem futotta tőle. Tűkön ülve vártam ezt a pillanatot, hiszen végre összeszedtem magamat. Hiszen nem vagyok már az a gyenge kislány, akit 16 évesen hónapokig szédített, hogy aztán ribancnak nevezze őt mindenki előtt és átbassza. Felnőttem, lefogytam és megnövesztettem a hajamat, mert mindig azt mondta hosszabban jól állna nekem. Vettem egy méregdrága ruhát, amiben olyan kibaszott jól nézz ki a mellem, hogy még magamra is begerjedek. Szóval igazán nincs mitől félnem. Kivéve, hogy mégis nagyon be vagyok szarva. Attól félek, hogy meglátom, és egyszerűen nem fogom tudni magamban jó mélyre száműzni azokat az érzéseket, amik az elmúlt hét évben kergettek.
A vacsoránál egy asztalnál ültünk. Kellemesen elcsevegtünk a régi szép emlékekről. Nagyon jól állt neki a zakó és a krémszínű ing. Az ő haja is megnőtt. Szőkés barna haja a szemébe lógott, de a szeme pont ugyanolyan tökéletesen csillogott. Néha már majdnem olyan volt, mint régen, viccelődtünk nevettünk és még a legapróbb említést sem tettünk semmit arról, hogy mi is történt. Egyszer még táncoltam is vele. Persze én próbáltam kerülni a fizikai kontaktust, de azért majd beleremegett a lábam, amikor a keze a hátamról lecsúszott a derekamra.
Hamar leléptem. A gondolataim kezdtek nem jó irányba haladni és muszáj voltam magamhoz nyúlni, mert annyira beindított, amikor a táncnál a nyakamba fúrta a fejét és egy apró csókot lehelt a nyakamra. Elbúcsúztam a menyasszonytól és elmentem a szállodába, ahol az esküvő minden vendége szobát kapott. Az élet fintora, hogy a szállodát egy meseszép kis erdő vette körül.

„ Csak arra vágyom, hogy a ribancom legyél és engem szolgálj…legalább ma este.”
Alig hittem a szememnek. Háromszor is megnéztem, hogy mit mikor kitől és miért. Nem tudtam felfogni, hogy az sms Tomitól jött. Az meg még inkább nem, hogy a szavakat olvasva milyen hihetetlen forróság öntött el. Nem tudtam eldönteni, hogy ez most vicc akar- e lenni. Így vissza írtam neki, hogy ne hülyéskedjen és, hogy inkább aludjon.
„ Azt akarom, hogy a punciddal ma este csak én rendelkezek, szóval várlak 5 perc múlva a bejáratnál”
Elhűltem attól, amit láttam. Nem tudtam mit tegyek. És nem értettem, hogy honnan tudja, hogy szeretem, ha uralkodnak felettem. Pedig nagyon is imádtam. Volt is egy kis ideig egy Uram, de aztán megismerkedtem a mostani fiúmmal, aki még csak meg sem kefélt egyszer sem, pedig már együtt vagyunk egy ideje. Lehet, hogy Fanni mesélt neki róla. Megölöm.
10 perc múlva lent voltam a szálloda előtt. Egy fehér csipke melltartót és bugyit vettem fel, felé pedig egy nyári ruhát. Sajnos nem volt nálam semmi más. Aztán ő is kilépett a nyári éjszakában. Egy fehér póló volt rajta és egy egyszerű sort. Nem nézett ki olyan perverznek a helyzet, mint ahogy azt gondoltam. Mikor odaért mellém megcsókolt. Belenyögött a számba majd a keze belemarkolt a fenekembe.
– Annyira örülök, hogy itt vagy. Reméltem, hogy benne leszel velem egy kis játékban.
– Tomi…mi ez az egész? Nem akarom, hogy csak szórakozz velem.
– Először is-csapott rá gyengéden a popsimra- ma este inkább szólíts Uramnak! Másodszor pedig, gondoltam a régi idők emlékére, ma estére nekem adott a puncid és hagyod, hogy használjam, Szolga…- mondta majd felhúzta a szemöldökét a válaszra várva.
– Igenis….Uram!- annyira megdöbbentem, hogy el is felejtettem, hogy
miért engedelmeskedek neki. De akartam, a szám mondta a szavakat anélkül, hogy belegondolhattam volna, hogy mit is jelent ez.
– Annyira örülök, hogy ezt mondod kis ribancom. Menjünk, mert a farkam már nem írja kivárni, hogy megdugja a kis puncikádat. – a szavakat halva végig futott a hátamon a hideg. Milyen régen is volt már, hogy utoljára igazán élveztem volna a szexet.
20 perc múlva már meztelen voltam. Sokáig sétáltunk be az erdőbe, amíg nem el értünk egy szép tisztáshoz, ahol volt egy kis fakunyhó. Tomi hozott magával néhány dolgot. Az első, ami elkerült a hátizsákjából egy nyakörv volt pórázzal.
– Vegyél le minden ruhát magadról.
– Igen is, uram.- Majd levetkőztem. Először a ruhát vettem le, majd a bugyit és legvégül a melltartómat.
– Annyira gyönyörű vagy- sóhajtotta.
– Köszönöm, uram.
Miután rám tette a nyakörvet körbe sétált és a kezével végig simított a hasamtól a hátamig. Majd elővett még a táskából már mellbimbó csipeszt is. Azokat is fel tette rám majd a csipeszt a láncvégződésénél fogva a nyakörvem fémkarikájához erősítette. Aztán hirtelen nagyot rántott a pórázon és a földön találtam magamat.
– Na lássuk kis szolgám mennyire szopsz jól. Mindig is arról ábrándoztam 16 évesen, hogy milyen lehet jól megdugni a torkodat.
Azzal a hajamnál fogva, ami lófarokba volt kötve térdre rántott és letolta a nadrágját. Nem is emlékeztem, hogy ilyen nagy a farka. És, hogy ilyen vastag, azon kezdtem volna gondolkodni, hogy hol fog ez bennem elférni, de aztán mélyen a torkomra nyomta a farkát és keményen szopatni kezdett. Fulladoztam, szabadulni próbáltam, de erősen markolta a hajamat, így esélyemse volt. Hosszú percekig csak szoptam a szemem már könnyben úszott, a nyálam már folyt az egész arcomon. Mikor már majdnem elélvezett kivette a számból a hímvesszőjét. Végre megint rendesen kaptam levegőt.
– El is felejtettem milyen szexi tudsz lenni, ha be vagy indulva, kis szolga! Most pedig szeretném, ha kicsit sétálnánk, mert még terveim vannak vele ma estére és nagyon szeretném látni, ahogy négykézláb ringatott a seggedet nekem.
Azzal elindultunk a kis házikó felé. Végig mögöttem jött és néha-néha végig simított a fenekemen, egyszer pedig a csiklómon is. Azt hittem már most felrobbanok, pedig gyanítottam, hogy nem lesz ilyen hamar vége az estének.
Sétáltatott még egy kicsit, de aztán szerintem már ő is nehezen bírta, úgyhogy végre bementünk a kis házba. Nagyon szépen berendezett szoba volt. Volt benne egy kisebb konyha is, egy hatalmas francia ágy, amihez ha jól láttam tökéletesen ki lehet kötözni valakit és egy kisebb nappali is elfért a helységben. Az egésznek olyan vadászházas feelingje volt. Tomi nem tétlenkedett. Még mindig négykézláb voltam, úgy vezetett oda a tér közepén álló fa dohányzó asztalhoz. Leszedett róla mindent, közben én már alig vártam, hogy végre a farka bennem legyen.
– Most pedig megkötözlek, hogy biztosan ne mocorogj, amíg használom a puncikádat, vagy a popsidat.
– Igenis, uram. Bármit, amit szeretnél.
Nem volt kérdés, hogy bízom benne. Hiszen tudtam, hogy szeret engem és törődik velem. Ráfektetett az asztalra hassal lefelé. Előhalászott pár kötelet először a kezeimet erősítette oda az asztal első két lábához, aztán az egyik kötél végét elfűzte a nyakörvem fémkarikáján és azt is hozzá kötötte, így már nem igazán tudtam mozgatni a fejemet, csak előre tudtam nézni. Után a popsimhoz lépett és pár párnát dugott a hasam alá, így kikényszerítve, hogy pucsítsak az ég felé, aztán a bokáimat is hozzá erősítette a asztal lábaihoz. Nem volt túl kényelmes, de nem sokat fogtam fel belőle, mert már majdnem elmentem csak a gondolattól, hogy hamarosan Tomi farka bennem lesz, lehetőleg jó mélyen.
– Uhh…elképesztően gyönyörűen festesz így kikötözve, és annyira szűknek tűnik a puncid- azzal bedugta két ujját a nedves lyukba, amitől hangosan felnyögtem.
– Oh, kérlek uram….-kezdtem könyörögni.
– Mit kérsz kicsi szolga? Mondd el mit akarsz!
– Kérlek, kefélj meg amilyen durván csak tudsz, Uram- nyögtem, miközben ujjaival finomat dörzsölgette a csiklóimat, amitől elöntött az ismerős érzés és remegni kezdtek a lábaim.
– De csak, mert ilyen szépen kérted…
Azzal durván belém hatolt, nem óvatoskodott, keményen baszni kezdte a puncimat és közben néha rácsapott a fenekemre. Egyszere tűnt úgy, hogy hosszú órák óta ott fekszem kiszolgáltatva neki és egyszere úgy, mintha egy perce se lenne, hogy a puncimat neki adtam volna. Egyre közelebb értem az orgazmushoz, megkeményedett a mellbimbóm, remegett a lábam, megfeszült az egész testem…

Aztán felriadtam. Valaki kopog az ajtómon. A szállodai ajtómon. Ezek szerint csak álom volt az egész?!

A kéjek asztala

Ahogy beléptem a szobába, egyből észrevettem, hogy Brigi már nincs magánál. A hullámzó izmok játéka megnyugodott… Nem bírt ki több orgazmust. Inkább az öntudatlanság feketeségébe menekült. Réka még mindig meg-megrándult, keblei (melyeknél talán csak Brigi mellei voltak formásabbak az egész iskolában) hullámzottak hófehér bőrén. Ő még harcolt. Látszott a tekintetén, hogy legszívesebben megölne. Ahogy mellé sétáltam, épp orgazmusa volt. A háta ívbe feszült, mellei az égnek meredve hirdették a kéjt, amiben épp a lánynak része volt. A csípőjéhez erősített vibrátor fáradhatatlanul dolgozott, már több, mint 30 perce ingerelte folyamatosan a lány hamvas, most már pirosra váltott csiklóját. Sikított. Hosszan. Ezalatt jöttem rá, hogy már nem azért akar megölni, mert megkötöztem. Nem is azért, mert élete első orgazmusát egy vibrátor okozta. Nem beszélve a további 25-ről. A barátnője miatt aggódott. Még az orgazmus mámorában is őt féltette. Igazi barátnő.
Kikapcsoltam Réka vibrátorát, majd Brigiét is. Egy kis pihenőt engedélyeztem nekik, közben én előkészítettem a következő kis játékszert. Vagy mondjak inkább játékszerEK-et? Ugyanis a mélyhűtőből kihalásztam egy jégkockakészítőt, amiben szépen, katonásan sorakoztak a jégkockák. Fogtam őket és visszasétáltam a szobába. Letettem a dobozt úgy, hogy Réka ne láthassa, majd odamentem és bekötöztem először Réka, aztán az eszméletlen Brigi szemét. Egy kis gondolkodás után Brigi asztalához mentem és kipattintottam egy jégkockát a helyéről. Előttem feküdt megkötözve, eszméletlenül egy bomba nő: gyönyörű hosszú combjai széttárva, tökéletes rálátást engedve borotvált puncijára, ami még mindig az előző orgazmusok okozta nedvtől csillogott. Na most majd fog mástól is! – gondoltam, azzal hozzányomtam a jégkockát Brigi immár visszahúzódott csiklójára. Brigi szemei egy szempillantás alatt kinyíltak és egy rövid sikkantás hagyta el telt ajkait. Rékát is figyeltem közben: minden idegszálával figyelt, hogy most vajon mi történhet a barátnőjével. Brigi közben megpróbálta eltávolítani féltett gyöngyét a jégkockától, de én kitartóan követtem ide-oda rángatózó testét. Hirtelen elvettem a jégkockát és forró nyelvemmel kényeztetni kezdtem jéghideg csiklóját. Brigi teste újból ívbe feszült, egy hangos nyögés hagyta el a száját, majd legnagyobb meglepetésemre tolni kezdte a csípőjét, közelebb a kéj forrásához, a számhoz. Szóval így állunk? – gondoltam, majd hirtelen újra a jégkockát érintettem csiklójához. Olyat rándult, mintha áramütés érte volna… a lassú közeledést meg felváltotta az eszeveszett távolodás. Egy kicsit kínoztam még elgyötört csiklóját, bemutattam a már olvadó jégkockát Brigi kéjbarlangjának is, amire ő egy hangos sikkantással reagált, majd elkezdtem szépen lassan felfele haladni a jégkockával. Először tettem egy kis kitérőt a bordáihoz, amitől ismét rángatózni és sikoltozni kezdett, majd visszakanyarodtam a köldökéhez, majd pár kínzóan lassú kör megtétele után elindultam fel a merészen domborodó halmocskáihoz. Az átlagnál kicsivel nagyobb mellei voltak, de mivel sportoló, ezért mellei megtartották ovális formájukat nagy méretük ellenére is. A legtöbb férfival ellentétben én nem a nagy, hanem a természetesen gömbölyű és feszes, tenyérbe illő mellekre bukom. A Brigi dekorációja már az ízlésem határát súrolta. Ennek ellenére óvatosan körözni kezdtem a jobb mellbimbóján a jégkockával, majd mikor megpróbált elhúzódni, akkor bekaptam a másik mellbimbóját és ráharaptam egy picit. Sikított, de ösztönösen abbahagyta a mozgást. Ezután pár percig Brigi az ellentétek foglya volt: egyik része menekülni akart a jég elől, míg a másik élvezte a nyelvem által felajánlott kéjt. Az utóbbi győzött.
Annyira elmerültem a „munkában”, hogy el is felejtettem, hogy Réka eközben ott fekszik az asztalon és már minden valószínűség szerint félőrült az aggodalomtól. Meglepve vettem észre, hogy már nem figyel annyira: valószínűleg rájött, hogy nem bántom a BFF-ét és megnyugodott. Ezt nem hagyhattam annyiban. Otthagytam Brigit, majd a polchoz lépve leemeltem a már használt felcsatolhatós vibrátort. Odaérintettem Brigi puncijához, mire ő „Kérlek, csak azt neeee” kiáltással reagált. Gonoszul elmosolyodtam, majd amikor rájöttem, hogy a szemkötő miatt úgysem látja, ezért pár határozott mozdulattal rögzítettem a vibrátort és elindítottam a leglassabb fokozaton, majd Brigi száját betömve elindultam a szomszédos szobába, hogy Réka számára valami érdekeset készítsek elő…

SM az urammal

Beléptünk a szobába. Hirtelen tudatosult bennem, hogy már csak ketten vagyunk és elkerülhetetlen, hogy ne egymással foglalkozzunk. Összerándult a gondolatra a gyomrom.
Nem sok időm maradt az elmélkedésre, mert ő hirtelen felém fordult, átfogta a derekamat az egyik kezével és a falhoz nyomott. Találkozott a pillantásunk, miközben a szemembe nézett, mutatóujját végighúzta a szám körvonalán. Ezután már csak az elkerülhetetlenül bekövetkező csókra koncentráltunk. Nyelvével simogatta a nyelvemet, majd az alsó ajkamba harapott. Én átkaroltam mindkét karommal a nyakát és úgy húztam magamhoz.
Belemarkolt a hajamba. Fájdalmasan, nem azzal a gyengéd mozdulattal. Éreztem, ahogy egyre elviselhetetlenebbül kívánom őt. Amelyik kezével előbb még a derekamat fogta, benyúlt a piros-kockás miniszoknyám alá és végigsimított a combom azon részén, amin harisnyatartó pántjai feszültek. Egyre feljebb haladt a kezével és végül hozzám ért ott egy pillanatra, alig érezhetően, de a hatása robbanásszerűen érződött bennem és felnyögtem. Ezek szerint ma este játszani akar!
Levette a kis felsőmet és a szoknyámat, majd végignézett rajtam. Combfixben, franciabugyiban és csipkés fűzőmben-melyhez a harisnyatartó pántjai kapcsolódtak, álltam előtte.
– Ezt már szeretem!- suttogta, mintegy önmagának.
Hanyatt feküdt az ágyon és hajamnál fogva magára húzott. Beleharapott a nyakamba és éreztem, ahogy a fájdalom egyre élesebb lesz.
– Szopj le!- mondta nyugodtan, ámde parancsolóan.
– Igen…-feleltem elhaló hangon.
Érezhetően nem tetszett neki a válaszom, mert durván megrántotta a hajamat.
-Igen, mi!?-vészjóslóan nem érződtek ki az érzelmek a halk suttogásából.
-Igen, Uram!-feleltem sietve és nyöszörögve, majd mintegy békülésképpen, megcsókoltam.
-Nem hallottad mit mondtam?-kérdezte mérgesen, miután viszonozta rövid ideig a csókot.
-Azt mondtad, Uram, hogy szopjalak le.-suttogtam szemlesütve.
-Itt csak az a fontos, hogy én jól érezzem magam, és én nem szeretem, ha nem csinálják azt amit mondok!
-Sajnálom, Uram.-mondtam és rögtön elkezdtem kigombolni a nadrágját, majd elővettem a farkát. Végighúztam a tövétől felfelé rajta a nyelvem hegyét. Mikor felértem a tetejére, lassan körözni kezdtem a makkon, majd hirtelen bekaptam az egészet. Sokáig kényeztettem alaposan és keményen. Mindennél többet jelentett nekem, hogy láttam az arcán mennyire élvezi. Élveztem, hogy ekkora örömöt tudok nyújtani neki és minden egyes kéjes morgásánál erősebben szívtam a kemény hímtagját.
Végül szólt, hogy hagyjam abba, vegyem le a nadrágját és csak az alsónadrágját hagyjam rajta.
– Rossz voltál, nem csináltad rögtön, amire megkértelek. Meg foglak büntetni, megértetted?
-Igen.-feleltem.
Ekkor pofon ütött és belefúrta a tekintetét az enyémbe.
-Igen, kicsoda!?-sziszegte a szemembe nézve.
-Igen, Uram.
Megfogtam a bokámat, mert tudtam, hogy úgy szeret megbüntetni, hogy elfenekel valamivel. Most nem tudtam melyik eszközt választja. Végül egy mogyorófa pálcára esett a választása.
-Számold!-parancsolta.
Éreztem, ahogy megcsíp a pálca. Egész testemben összerándultam és éreztem, ahogy a vér áramlik az alsó részeimbe.

Orvosi S/m – Jó volt szopni az Uram faszát

Amikor a telefon kicsöngött, nekem már remegett a kezem. A barátom hamar felvette a telefont. Megkérdezte, mi újság, hogy telt a napom, történt-e valami érdekes. Én minden lelki erőmet összeszedve mondtam neki, hogy nem, nincs semmi különös. Nyugodt napom volt, és az orvosi vizsgálat is jól telt. Igyekeztem nyugodtnak mutatkozni, de éreztem, hogy kicsit remeg a hangom. Végül nem fogott gyanút. A telefont letettük, én vettem egy nagy levegőt, és megkönnyebbülve dőltem hanyatt az ágyon. Ha tudná… Ha megtudná, mi történt az orvosi rendelőben, azzal az “orvossal”…

A történet néhány nappal korábban kezdődött. Találtam az interneten egy hirdetést, amelyben nőgyógyászati vizsgálatról és szexuális tanácsadásról volt szó. Természetesen van saját nőgyógyászom, ám ő túl jól ismert, valahogy úgy éreztem, egy idegennek hamarabb tudnék beszélni néhány problémáról. Nem voltak komoly gondjaim – de mégis, szerettem volna, ha valaki más is megvizsgál. Mint később kiderült, ez a vágyam teljesült, jobban is, mint arról valaha is álmodtam.

Először konzultációra mentem az “orvoshoz”, egy szép, budai lakásban tartotta magánrendeléseit. Amikor először beléptem, egy szép, de egyszerűen berendezett, láthatóan minél olcsóbban fenntartott lakás képe fogadott, mégsem volt idegen. Maga a rendelő hasonlóan nézett ki, fehér falak, egy nőgyógyászati vizsgálóágy, egy asztal, néhány szék… A hirdetőről hamar kiderült, hogy nem igazi orvos. Nincs képesítése, ő csak amolyan természetgyógyász… Beszélt nekem sokmindenről, én ezekben a nem tudományos dolgokban annyira nem hiszek, tőle mégis megnyugtató és érdekes volt hallani ezekről. Egy 35-40 év körüli, erős testalkatú, kopasz férfi volt. Ő volt egyedül a lakásban, és mondta is, hogy mindig csak egy vendéget fogad. Később egyértelművé vált, miért. Akkor még nem tűnt fel, pedig szemet szúrhatott volna, hogy a vizsgálóágy nem hagyományos volt. A lábtartók mellett “kéztartók” is voltak a fejrésznél, és mindenhol szíjak lógtak róla. Sajnos én sokszor figyelmetlen és naiv vagyok, erre sem figyeltem fel, csak hallgattam a “doktor urat”, egy idő után szinte már ittam a szavait.

Beszélgettünk az aggodalmaimról, néhány szexuális problémámról, és megbeszéltük, hogy másnap visszamegyek, és meglesz egy alapos vizsgálat. Többször is alaposan végigmért, és volt valami furcsa a stílusában, nem tudnám megfogalmazni. Én magáztam őt, ő tegezett engem, és kissé mintha le is nézett volna, de ennek ellenére barátságos volt. Úgy voltam vele, hogy ha már idáig eljutottunk, másnap visszamegyek, és hagyom magam megvizsgálni. Az egész procedúra ráadásul olcsónak is tűnt, talán már gyanúsan is…

Másnap munka után siettem, és pontosan a megbeszélt időben érkeztem. Már a kaputelefonban hallottam a hangján, hogy más, mint előző nap. Szinte rám parancsolt, hogy menjek fel. Az ajtóban várt, és erélyesen közölte, hogy ne húzzam az időt, vegyem le a kabátot, cipőt, és menjek a rendelőbe. Itt már egy kicsit meg voltam illetődve, de meg sem fordult a fejemben, hogy sarkon forduljak. Úgy gondoltam, csak bal lábbal kelt fel. Bementem a lakásba, ő becsukta mögöttem az ajtót, és alul-felül rázárta. Végignézte, ahogy leveszem a kabátomat és a cipőmet, majd bekísért a rendelőbe. Itt ért a következő meglepetés, a rendelőnek kinevezett szoba majdnem teljesen el volt sötétítve, a sarkokban világított egy-egy gyér, sárgás fényű lámpa. A vizsgálóasztalon friss kék lepedő leterítve, és újabb karok és szíjak ágaskodtak rajta.
– Mi ez? – kérdeztem bizonytalanul, miután körbenéztem. A sárgás félhomályban gyanúsan csillogtak a szemei.
– A vizsgálatot ilyen körülmények között végzem. Most pedig tessék kikapcsolni a mobiltelefont.
– Nem elég, ha csak lenémítom? – mutattam neki a bekapcsolt néma módot, de ő kikapta a kezemből.
– Mondom kikapcsolni! – förmedt rám, kikapcsolta és visszatuszkolta a táskámba, majd az egészet a fal mellett lévő kanapéra dobta. Na mondom, ez ma nagyon bunkó. Már majdnem ott tartottam, hogy megköszönöm a segítségét és hazamegyek, de amíg haboztam, ő becsukta és bezárta a szoba ajtaját, amitől még sötétebb lett bent. A szemem lassan hozzászokott a lámpák fényéhez.

István, aki ezután a lelkemre kötötte, hogy doktor úrnak vagy uramnak hívjam, kezdett egyre félelmetesebbé válni a szememben. Jóval magasabb és erősebb volt nálam, és fenyegetően járt fel-alá a szobában a fehér köpenyében. A jegyzeteket nézegette, amit előző nap írkált rólam, én pedig a szoba közepén álltam bizonytalanul, még leülni sem mertem. Azon gondolkodtam, hogy a kanapéra dobott táskámban eltörhetett-e valami, illetve azon tűnődtem, hogy a falak milyen vastagok lehetnek egy ilyen, régi építésű házban, ha vajon segítségért kiáltok, meghallja-e valaki. Sok időm nem volt ezen gondolkodni, ugyanis hatalmas csattanással az asztalra dobta a jegyzeteit, és elém állt:
– Vetkőzz le meztelenre. – A nyers modortól én egy kicsit elhúztam a számat, majd levettem a pulóveremet.
– Ne a szádat húzd, hanem vetkőzz – mondta egy fokkal erélyesebben. Levettem hát a nadrágomat, a zoknimat, a melltartómat és a bugyimat is, majd az egészet a kanapéra dobtam. Ő végigmért, körbejárt. A kezeimet fel kellett emelnem, ebben a pózban megvizsgálta a melleimet. Nekem inkább fogdosásnak tűnt, de nem esett olyan rosszul, a mellbimbóim meg is keményedtek, ami láthatóan tetszett neki. Több percig fogdosott, megnyomkodta a hasamat is, közben elégedetten hümmögött. Gumikesztyűt húzott, terpeszbe parancsolt, és a testem legprivátabb részeit kezdte felfedezni. Ott álltam, terpeszben, feltartott kezekkel, és ő alaposan végigtapogatott. Zavarban éreztem magam, tudtam, hogy ez nem igazi orvosi vizsgálat, de már nem tehettem semmit. Meztelen voltam, neki fizikailag ellenállni, felöltözni, és a zárt ajtókon kijutni esélyem sem volt. Mégis, ahogy a puncimnál matatott, izgalmat éreztem.

Jópár percig vizsgálgatott így ez az “orvos”, az asztalra dőlve a fenekemet is széthúzta, kicsit bele is nyomta az ujját, érezhető volt, hogy élvezi a dolgot. Be kell valljam, én sem voltam már közömbös, olyan helyeken és úgy nyúlt hozzám, ahogy a barátom nem szokott.
– Most tessék felfeküdni a vizsgálóágyra – közölte egykedvűen. Én ezt szó nélkül megtettem, kicsit esetlenül a sok kar miatt. A lábtartókba tettem a bokáimat, amitől teljesen kitárulkoztam. István első mozdulata az volt, hogy a lábtartók vastag szíjait a bokáimra szorította és becsatolta. Ettől komolyan megijedtem.
– Ezt minek kell? Hallja, miért? – kérdeztem ingerülten, de ő csendre intett. Azonnal bekapcsolt a túlélési ösztönöm, és megpróbáltam a szíjakhoz kapni, hogy kicsatoljam őket, de ő elkapta a kezemet.
– Eresszen el azonnal! – kiabáltam, próbáltam a kezeimmel kapálózni, de ő sokkal erősebb volt. Nem tudtam ellenállni neki, miközben a fejem magasságában odaszíjazta a csuklóimat a vizsgálóágy kiálló karjaihoz. Ezután egy nagy, vastag szíjat csatolt be a hasam felett, majd még a combjaimra is került egy-egy, így a térdeimet sem tudtam mozdítani. Megfogta a lábtartókat, és nagy terpeszbe nyitott.
– Na Timike, most rendesen meg foglak vizsgálni – mondta, ahogy végigsimított a combjaimon. Én kérleltem, hogy ne csinálja, de csak nevetett rajtam. Próbáltam kiszabadulni, rángatóztam, de semmi eredménye nem volt. A testemet szinte megmozdítani sem tudtam, annyira szorosan be voltam kötve. István odament az asztalhoz, és kivett a fiókjából egy fényképezőgépet. Szörnyülködve vettem tudomásul, hogy ilyen megalázó helyzetben fog rólam képeket készíteni. Körbejárt, jópárat kattintgatott. Én próbáltam elfordítani a fejemet, hogy legalább az arcom ne látszódjon, de a kitárt meztelen testemet nem takarhattam el. Távolabbról és közelről is csinált néhány képet, a puncimról, a melleimről is, mindenről.
– Akkor most ide figyelj, te szuka – kezdte. – Ha nem akarod, hogy ezek a képek felkerüljenek az internetre, eljussanak a barátodhoz és a munkahelyedre, akkor mostantól azt teszed, amit mondok, nem kiabálsz, nem ellenkezel. Megértetted? – Mit mondhattam volna?
– Igen…
– Igen, Uram! – kiabálta.
– Igen, Uram… – mondtam remegő hangon.
– Helyes – mondta nyugodtan, majd eltette a fényképezőgépet. Azt hittem, ennél nagyobb megaláztatás már nem ér, de tévedtem. Később azt kívántam, bár csak ennyi lett volna.

Újdonsült doktorom odahúzott egy széket, és leült a kikötözött, széthúzott lábaim közé. Kesztyű már nem volt rajta, puszta kézzel fogdosott, megujjazott, amit én halk sóhajokkal vettem tudomásul. A csiklómat sem kímélte, intenzíven izgatta, amitől egyre jobban felizgultam. Egyáltalán nem kívántam ezt a helyzetet, mégis egyre jobban élveztem, és éreztem, ahogy nedvesedek. Légzésem mélyebbé vált, és hamarosan már folyamatosan sóhajtoztam, lihegtem.
– Ez az, te kis kurva, hamarosan elélvezel nekem – mondta az “elrablóm”.
– Ezt az örömöt nem adom meg magának – vágtam vissza, bár magam is éreztem, hogy túl sokáig nem tudok ellenállni ennek. Ekkor, mintha megörült volna a dacos válaszomnak, vidáman felugrott.
– Dehogynem! Örömmel fogsz nekem elélvezni, és ezt ország-világnak meg is mutatod – nevetett. Fogalmam sem volt, mit akar ezzel, de akkor a vizsgálóágy egyik magasra nyúló karját a fejem fölé hajlította. Hiába kérdeztem, mi ez, csak vigyorgott. Megint odament az asztalhoz, és a fiókjából kivett valamit. A félhományban azt hittem, megint a fényképezőgép az, de ez más volt. Egy videokamera! Odahozta, és felerősítette a kar végén lévő kis fémszerkezetre. A kamerán egy lámpa is volt, bekapcsolta, és egyenesen az arcomba világított.
– Ez a kamera végig venni fogja az arcodat, és azt is, ahogy eltorzul amikor elélvezel. Gyönyörű film lesz – mondta diadalittasan. Teljesen megijedtem. A fényképek készítésekor még valamennyire el tudtam fordítani a fejemet, de a kamera elől már nem menekülhettem. Rémülten meredtem rá, amikor beindította.
– Mondd a nevedet, és mondd el a nézőknek, hogy most a te élvezésedet fogják látni.
– Micsoda??? Soha! – kiabáltam. István ekkor egy nagyot csapott a puncimra, ami nem fájt, de csípett, és nagyon kellemetlen volt. Feljajdultam. Kikapcsolta a kamerát.
– Ha még egyszer feleselsz, rakom fel a képeket a netre, te kurva. Megértetted? – Nem volt választásom. Valamit babrált a kamerával, aztán ismét elindította.
– Most mondd a nevedet, és amit kell – mondta ismét halálos nyugalommal. Csodáltam, hogy jön ki egyáltalán hang a torkomon.
– ***** Tímea vagyok, és most megnézhetik, ahogy elélvezek.
– Ügyes szuka – mondta István, és éreztem, ahogy már nyúl is a puncimhoz. Ismét kezdtem felizgulni. Az járt a fejemben, hogy mivel járnék jobban. Ha minél hamarabb elélvezek, talán abbahagyja mindezt, és elenged. Vagy próbáljak meg ellenállni, és kitartani, amíg lejár a kamera? Fogalmam sem volt, mennyi filmet tud felvenni egyszerre, hogy mennyi ideig kéne ellenállnom az izgatásnak. Próbáltam megkeményíteni magam, nem nézni a kamerába, és ellenállni, amíg csak lehet.
– Te kis hülye kurva, azt hiszed, ez minden? – nevetett István. – Tényleg azt hitted, hogy csak az ujjammal szórakozok veled? – Igazából szégyelltem magam, mert tényleg nem jutott eszembe, hogy meg is fog dugni. Márpedig pont erre készült. Levette a nadrágját, szétnyitotta a köpenyét, és bár a félhomályban és az arcomba világító lámpától nem láttam tisztán, annyit kivettem, hogy az elég nagy szerszáma már keményen ágaskodik.
– Ne, kérem, elélvezek az ujjától is uram – könyörögtem, de ő csak nevetett. Nyilvánvalóan nem az volt a célja.
– A faszomtól fogsz elélvezni, kis kurva – sziszegte, és éreztem, ahogy a puncim bejáratához helyezi. Próbáltam volna mozdulni, de a szíjaktól nem tudtam.

István nem teketóriázott, határozottan és tövig belém nyomta a farkát. Az egész testem megfeszült és hangosan felnyögtem, egyenest a kamerába. Hihetetlen módon kitöltött. Előző nap, amikor a konzultációt tartottuk, az egyik úgymond szexuális problémám épp a barátom mérete volt, és hogy sokszor nekem nem elég. Pontosan tudta ezt, így azt is, mennyivel másabb lesz ez így. Éreztem a puncimban, ahogy bizseregni kezd, sokkal jobban izgulni és nedvesedni kezdtem, mint az ujjazástól. Nem akartam elélvezni, mégis éreztem, hogy sebesen közeledik a csúcs.
– Ez jobb, mint a barátod kis pöcse, igaz szuka? Válaszolj – zihálta.
– Igen, Uram – nyögtem, de ő még jobban meg akart alázni.
– Mondd el a nézőknek, mennyivel jobb nála! Mondd el részletesen!
– Az Uram fasza sokkal jobb, mint a barátom kis pöcse – nyöszörögtem. Ahogy kimondtam ezeket a szavakat, még jobban felizgultam. Soha nem hittem volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök. Ekkora kurva lennék valóban? Ahelyett, hogy sírva üvöltenék amiért megerőszakolnak, kikötözve élvezkedek és filmre mondom mennyire jó. A föld alá tudtam volna süllyedni. István tovább kefélt, és én éreztem, hogy nincs sok hátra. Mindjárt filmre lesz véve az élvezős, nyögős arcom. Az “orvosom” azonban nem bírta tovább.
– Ahh, de jó kurva vagy istenem – ordította, kirántotta belőlem a farkát, és rám spriccelt. Egészen a nyakamig lőtt, a melleimre, a hasamra is jutott. Hosszasan spriccelt, zihált, nyögött. Nekem meg szinte lelkiismeret furdalásom volt, hogy akkor most mi lesz a filmmel. Hülye helyzet. Ám nem kellett sokáig várnom a további fejleményekre.

István odaállt mellém, és az arcom elé tette a farkát. Csak ekkor láttam, a kameralámpa fényénél, hogy mekkora is valójában. Hosszú, vastag, és kicsit görbe is volt, némi maradék sperma csillogott a makkján.
– Szopjál – parancsolt rám. Én ennyi élmény után már nem ellenkeztem, szó nélkül bekaptam a végét, és amennyire mélyen tudtam, szopni kezdtem. A kamera mindent felvett.
– Azt hiszed, te vagy az első ilyen kurva? – kezdte István a “kiselőadást”. – Te már a hetedik szuka vagy, aki bedőlt ennek az orvosi dolognak. Csak egy újabb könyvtár a gépemen, csak egy újabb trófea a sorban. – Közben a nedves puncimat izgatta a kezével. – Te is beállsz a sorba, és mire ennek vége, vissza akarsz majd járni baszni velem. Ha másért nem, hát azért, hogy ne tegyem közszemlére a képeket és a filmet – nevetett. Én csak hallgattam, szoptam a félig merev farkát, amit néha megfogott, és a számhoz vagy a mellemhez ütögetett. Csakhamar felállt neki újra.

– Jó volt szopni? Nézz a kamerába, és mondd el. – Már nem is voltam lámpalázas.
– Jó volt szopni az Uram faszát.
– És? – Ahogy ezt kérdezte, már oda is helyezte az ismét merev szerszámát a bejáratomhoz.
– És… Készen állok a baszásra – mondtam, és ezek a szavak ismét felizgattak. István motyogott még valamit, amit nem értettem, aztán újra betolta, és elkezdett ütemesen, jó mélyen dugni. Én már nem tudtam, hogy a szex, vagy az a megalázás izgat-e fel jobban, hogy mindezt filmre veszik. Egyre izgatottabb lettem, néhány perc után már önfeledten nyögtem, az Uram farka hangosan cuppogott bennem, nem foglalkoztam többé semmivel. Ellen sem akartam már állni, egyszerűen csak élveztem, hogy egy nagy, vastag, kemény fasszal rendesen megdugnak. A kéz- és lábujjaim is ökölbe szorultak, testem megfeszült, ahogy csak bírt, és amikor István a dugás mellett még a csiklómat is elkezdte masszírozni, az már túl sok volt nekem. Utolsó tudatos lélegzetvételemmel egyenesen a kamerába néztem, aztán elsötétült minden, csak vergődtem, nyögtem és élveztem, hangosan, a fejem ide-oda fordult, nem tudtam magamról. A mai napig szégyellem, de életem egyik legjobb orgazmusa volt. Kis pihegés után már jött is az újabb parancs.
– Köszönd meg a nézőknek, hogy megnézték.
– Köszönöm… Önöknek… Hogy megnézték az élvezésemet – lihegtem. István nevetett, majd kikapcsolta a kamerát. Elvette a fejem fölül, és visszatette a helyére. Én párás tekintettel követtem végig a szobán. Nem is tudom, megkönnyebbülést, szinte hálát éreztem, amiért ezt tette velem. Tisztában voltam vele, milyen helyzetben vagyok, mennyire kiszolgáltatva a képek és a film miatt, mégsem zavart. Kikészültem.
– Ugye tudod, hogy még nincs vége? – kérdezte István, és a még mindig merev farkára mutatott. Én belenyugodva válaszoltam.
– Tudom, Uram. – Több szó nem is követte egymást, ismét nekem esett, és hevesen dugott, fogdosott, amíg az újabb adagot rám nem lőtte. Ez sem volt elég neki, végül egy harmadik menetet is bírt, ami elég hosszú volt ahhoz, hogy én mégegyszer elélvezzek, ő pedig végül belém lőtte a maradékot.

– Nem ez volt az utolsó alkalom, remélem tudod – mondta a végén, mikor már mindketten felöltöztünk. – A hétvégén ügyeletet tartok. Leszel szíves bejönni újabb vizsgálatokra. Ha nem jössz, annak meglesz a következménye.
– Igen, Uram. Jövök – mondtam beleegyezően. Hazafelé is éreztem magamon a rám száradt spermát, és azon gondolkodtam, hogy micsoda megaláztatásokban volt részem. Mégis, ilyen hosszú, intenzív szexben sem volt részem szinte soha – a jelenlegi barátommal tényleg nem. Miután este beszéltem vele telefonon, és éreztem, hogy mindent le tudok tagadni, már tudtam, hogy nincs visszaút. Azon a hétvégén újra “orvoshoz” mentem, és több-kevesebb rendszerességgel ma is járok.

A megalázás – medical fetish

Amikor a telefon kicsöngött, nekem már remegett a kezem. A barátom hamar felvette a telefont. Megkérdezte, mi újság, hogy telt a napom, történt-e valami érdekes. Én minden lelki erőmet összeszedve mondtam neki, hogy nem, nincs semmi különös. Nyugodt napom volt, és az orvosi vizsgálat is jól telt. Igyekeztem nyugodtnak mutatkozni, de éreztem, hogy kicsit remeg a hangom. Végül nem fogott gyanút. A telefont letettük, én vettem egy nagy levegőt, és megkönnyebbülve dőltem hanyatt az ágyon. Ha tudná… Ha megtudná, mi történt az orvosi rendelőben, azzal az “orvossal”…

A történet néhány nappal korábban kezdődött. Találtam az interneten egy hirdetést, amelyben nőgyógyászati vizsgálatról és szexuális tanácsadásról volt szó. Természetesen van saját nőgyógyászom, ám ő túl jól ismert, valahogy úgy éreztem, egy idegennek hamarabb tudnék beszélni néhány problémáról. Nem voltak komoly gondjaim – de mégis, szerettem volna, ha valaki más is megvizsgál. Mint később kiderült, ez a vágyam teljesült, jobban is, mint arról valaha is álmodtam.

Először konzultációra mentem az “orvoshoz”, egy szép, budai lakásban tartotta magánrendeléseit. Amikor először beléptem, egy szép, de egyszerűen berendezett, láthatóan minél olcsóbban fenntartott lakás képe fogadott, mégsem volt idegen. Maga a rendelő hasonlóan nézett ki, fehér falak, egy nőgyógyászati vizsgálóágy, egy asztal, néhány szék… A hirdetőről hamar kiderült, hogy nem igazi orvos. Nincs képesítése, ő csak amolyan természetgyógyász… Beszélt nekem sokmindenről, én ezekben a nem tudományos dolgokban annyira nem hiszek, tőle mégis megnyugtató és érdekes volt hallani ezekről. Egy 35-40 év körüli, erős testalkatú, kopasz férfi volt. Ő volt egyedül a lakásban, és mondta is, hogy mindig csak egy vendéget fogad. Később egyértelművé vált, miért. Akkor még nem tűnt fel, pedig szemet szúrhatott volna, hogy a vizsgálóágy nem hagyományos volt. A lábtartók mellett “kéztartók” is voltak a fejrésznél, és mindenhol szíjak lógtak róla. Sajnos én sokszor figyelmetlen és naiv vagyok, erre sem figyeltem fel, csak hallgattam a “doktor urat”, egy idő után szinte már ittam a szavait.

Beszélgettünk az aggodalmaimról, néhány szexuális problémámról, és megbeszéltük, hogy másnap visszamegyek, és meglesz egy alapos vizsgálat. Többször is alaposan végigmért, és volt valami furcsa a stílusában, nem tudnám megfogalmazni. Én magáztam őt, ő tegezett engem, és kissé mintha le is nézett volna, de ennek ellenére barátságos volt. Úgy voltam vele, hogy ha már idáig eljutottunk, másnap visszamegyek, és hagyom magam megvizsgálni. Az egész procedúra ráadásul olcsónak is tűnt, talán már gyanúsan is…

Másnap munka után siettem, és pontosan a megbeszélt időben érkeztem. Már a kaputelefonban hallottam a hangján, hogy más, mint előző nap. Szinte rám parancsolt, hogy menjek fel. Az ajtóban várt, és erélyesen közölte, hogy ne húzzam az időt, vegyem le a kabátot, cipőt, és menjek a rendelőbe. Itt már egy kicsit meg voltam illetődve, de meg sem fordult a fejemben, hogy sarkon forduljak. Úgy gondoltam, csak bal lábbal kelt fel. Bementem a lakásba, ő becsukta mögöttem az ajtót, és alul-felül rázárta. Végignézte, ahogy leveszem a kabátomat és a cipőmet, majd bekísért a rendelőbe. Itt ért a következő meglepetés, a rendelőnek kinevezett szoba majdnem teljesen el volt sötétítve, a sarkokban világított egy-egy gyér, sárgás fényű lámpa. A vizsgálóasztalon friss kék lepedő leterítve, és újabb karok és szíjak ágaskodtak rajta.

– Mi ez? – kérdeztem bizonytalanul, miután körbenéztem. A sárgás félhomályban gyanúsan csillogtak a szemei.

– A vizsgálatot ilyen körülmények között végzem. Most pedig tessék kikapcsolni a mobiltelefont.

– Nem elég, ha csak lenémítom? – mutattam neki a bekapcsolt néma módot, de ő kikapta a kezemből.

– Mondom kikapcsolni! – förmedt rám, kikapcsolta és visszatuszkolta a táskámba, majd az egészet a fal mellett lévő kanapéra dobta. Na mondom, ez ma nagyon bunkó. Már majdnem ott tartottam, hogy megköszönöm a segítségét és hazamegyek, de amíg haboztam, ő becsukta és bezárta a szoba ajtaját, amitől még sötétebb lett bent. A szemem lassan hozzászokott a lámpák fényéhez.

István, aki ezután a lelkemre kötötte, hogy doktor úrnak vagy uramnak hívjam, kezdett egyre félelmetesebbé válni a szememben. Jóval magasabb és erősebb volt nálam, és fenyegetően járt fel-alá a szobában a fehér köpenyében. A jegyzeteket nézegette, amit előző nap írkált rólam, én pedig a szoba közepén álltam bizonytalanul, még leülni sem mertem. Azon gondolkodtam, hogy a kanapéra dobott táskámban eltörhetett-e valami, illetve azon tűnődtem, hogy a falak milyen vastagok lehetnek egy ilyen, régi építésű házban, ha vajon segítségért kiáltok, meghallja-e valaki. Sok időm nem volt ezen gondolkodni, ugyanis hatalmas csattanással az asztalra dobta a jegyzeteit, és elém állt:

– Vetkőzz le meztelenre. – A nyers modortól én egy kicsit elhúztam a számat, majd levettem a pulóveremet.

– Ne a szádat húzd, hanem vetkőzz – mondta egy fokkal erélyesebben. Levettem hát a nadrágomat, a zoknimat, a melltartómat és a bugyimat is, majd az egészet a kanapéra dobtam. Ő végigmért, körbejárt. A kezeimet fel kellett emelnem, ebben a pózban megvizsgálta a melleimet. Nekem inkább fogdosásnak tűnt, de nem esett olyan rosszul, a mellbimbóim meg is keményedtek, ami láthatóan tetszett neki. Több percig fogdosott, megnyomkodta a hasamat is, közben elégedetten hümmögött. Gumikesztyűt húzott, terpeszbe parancsolt, és a testem legprivátabb részeit kezdte felfedezni. Ott álltam, terpeszben, feltartott kezekkel, és ő alaposan végigtapogatott. Zavarban éreztem magam, tudtam, hogy ez nem igazi orvosi vizsgálat, de már nem tehettem semmit. Meztelen voltam, neki fizikailag ellenállni, felöltözni, és a zárt ajtókon kijutni esélyem sem volt. Mégis, ahogy a puncimnál matatott, izgalmat éreztem.

Jópár percig vizsgálgatott így ez az “orvos”, az asztalra dőlve a fenekemet is széthúzta, kicsit bele is nyomta az ujját, érezhető volt, hogy élvezi a dolgot. Be kell valljam, én sem voltam már közömbös, olyan helyeken és úgy nyúlt hozzám, ahogy a barátom nem szokott.

– Most tessék felfeküdni a vizsgálóágyra – közölte egykedvűen. Én ezt szó nélkül megtettem, kicsit esetlenül a sok kar miatt. A lábtartókba tettem a bokáimat, amitől teljesen kitárulkoztam. István első mozdulata az volt, hogy a lábtartók vastag szíjait a bokáimra szorította és becsatolta. Ettől komolyan megijedtem.

– Ezt minek kell? Hallja, miért? – kérdeztem ingerülten, de ő csendre intett. Azonnal bekapcsolt a túlélési ösztönöm, és megpróbáltam a szíjakhoz kapni, hogy kicsatoljam őket, de ő elkapta a kezemet.

– Eresszen el azonnal! – kiabáltam, próbáltam a kezeimmel kapálózni, de ő sokkal erősebb volt. Nem tudtam ellenállni neki, miközben a fejem magasságában odaszíjazta a csuklóimat a vizsgálóágy kiálló karjaihoz. Ezután egy nagy, vastag szíjat csatolt be a hasam felett, majd még a combjaimra is került egy-egy, így a térdeimet sem tudtam mozdítani. Megfogta a lábtartókat, és nagy terpeszbe nyitott.

– Na Timike, most rendesen meg foglak vizsgálni – mondta, ahogy végigsimított a combjaimon. Én kérleltem, hogy ne csinálja, de csak nevetett rajtam. Próbáltam kiszabadulni, rángatóztam, de semmi eredménye nem volt. A testemet szinte megmozdítani sem tudtam, annyira szorosan be voltam kötve. István odament az asztalhoz, és kivett a fiókjából egy fényképezőgépet. Szörnyülködve vettem tudomásul, hogy ilyen megalázó helyzetben fog rólam képeket készíteni. Körbejárt, jópárat kattintgatott. Én próbáltam elfordítani a fejemet, hogy legalább az arcom ne látszódjon, de a kitárt meztelen testemet nem takarhattam el. Távolabbról és közelről is csinált néhány képet, a puncimról, a melleimről is, mindenről.

– Akkor most ide figyelj, te szuka – kezdte. – Ha nem akarod, hogy ezek a képek felkerüljenek az internetre, eljussanak a barátodhoz és a munkahelyedre, akkor mostantól azt teszed, amit mondok, nem kiabálsz, nem ellenkezel. Megértetted? – Mit mondhattam volna?

– Igen…

– Igen, Uram! – kiabálta.

– Igen, Uram… – mondtam remegő hangon.

– Helyes – mondta nyugodtan, majd eltette a fényképezőgépet. Azt hittem, ennél nagyobb megaláztatás már nem ér, de tévedtem. Később azt kívántam, bár csak ennyi lett volna.

Újdonsült doktorom odahúzott egy széket, és leült a kikötözött, széthúzott lábaim közé. Kesztyű már nem volt rajta, puszta kézzel fogdosott, megujjazott, amit én halk sóhajokkal vettem tudomásul. A csiklómat sem kímélte, intenzíven izgatta, amitől egyre jobban felizgultam. Egyáltalán nem kívántam ezt a helyzetet, mégis egyre jobban élveztem, és éreztem, ahogy nedvesedek. Légzésem mélyebbé vált, és hamarosan már folyamatosan sóhajtoztam, lihegtem.

– Ez az, te kis kurva, hamarosan elélvezel nekem – mondta az “elrablóm”.

– Ezt az örömöt nem adom meg magának – vágtam vissza, bár magam is éreztem, hogy túl sokáig nem tudok ellenállni ennek. Ekkor, mintha megörült volna a dacos válaszomnak, vidáman felugrott.

– Dehogynem! Örömmel fogsz nekem elélvezni, és ezt ország-világnak meg is mutatod – nevetett. Fogalmam sem volt, mit akar ezzel, de akkor a vizsgálóágy egyik magasra nyúló karját a fejem fölé hajlította. Hiába kérdeztem, mi ez, csak vigyorgott. Megint odament az asztalhoz, és a fiókjából kivett valamit. A félhományban azt hittem, megint a fényképezőgép az, de ez más volt. Egy videokamera! Odahozta, és felerősítette a kar végén lévő kis fémszerkezetre. A kamerán egy lámpa is volt, bekapcsolta, és egyenesen az arcomba világított.

– Ez a kamera végig venni fogja az arcodat, és azt is, ahogy eltorzul amikor elélvezel. Gyönyörű film lesz – mondta diadalittasan. Teljesen megijedtem. A fényképek készítésekor még valamennyire el tudtam fordítani a fejemet, de a kamera elől már nem menekülhettem. Rémülten meredtem rá, amikor beindította.

– Mondd a nevedet, és mondd el a nézőknek, hogy most a te élvezésedet fogják látni.

– Micsoda??? Soha! – kiabáltam. István ekkor egy nagyot csapott a puncimra, ami nem fájt, de csípett, és nagyon kellemetlen volt. Feljajdultam. Kikapcsolta a kamerát.

– Ha még egyszer feleselsz, rakom fel a képeket a netre, te kurva. Megértetted? – Nem volt választásom. Valamit babrált a kamerával, aztán ismét elindította.

– Most mondd a nevedet, és amit kell – mondta ismét halálos nyugalommal. Csodáltam, hogy jön ki egyáltalán hang a torkomon.

– ***** Tímea vagyok, és most megnézhetik, ahogy elélvezek.

– Ügyes szuka – mondta István, és éreztem, ahogy már nyúl is a puncimhoz. Ismét kezdtem felizgulni. Az járt a fejemben, hogy mivel járnék jobban. Ha minél hamarabb elélvezek, talán abbahagyja mindezt, és elenged. Vagy próbáljak meg ellenállni, és kitartani, amíg lejár a kamera? Fogalmam sem volt, mennyi filmet tud felvenni egyszerre, hogy mennyi ideig kéne ellenállnom az izgatásnak. Próbáltam megkeményíteni magam, nem nézni a kamerába, és ellenállni, amíg csak lehet.

– Te kis hülye kurva, azt hiszed, ez minden? – nevetett István. – Tényleg azt hitted, hogy csak az ujjammal szórakozok veled? – Igazából szégyelltem magam, mert tényleg nem jutott eszembe, hogy meg is fog dugni. Márpedig pont erre készült. Levette a nadrágját, szétnyitotta a köpenyét, és bár a félhomályban és az arcomba világító lámpától nem láttam tisztán, annyit kivettem, hogy az elég nagy szerszáma már keményen ágaskodik.

– Ne, kérem, elélvezek az ujjától is uram – könyörögtem, de ő csak nevetett. Nyilvánvalóan nem az volt a célja.

– A faszomtól fogsz elélvezni, kis kurva – sziszegte, és éreztem, ahogy a puncim bejáratához helyezi. Próbáltam volna mozdulni, de a szíjaktól nem tudtam.

István nem teketóriázott, határozottan és tövig belém nyomta a farkát. Az egész testem megfeszült és hangosan felnyögtem, egyenest a kamerába. Hihetetlen módon kitöltött. Előző nap, amikor a konzultációt tartottuk, az egyik úgymond szexuális problémám épp a barátom mérete volt, és hogy sokszor nekem nem elég. Pontosan tudta ezt, így azt is, mennyivel másabb lesz ez így. Éreztem a puncimban, ahogy bizseregni kezd, sokkal jobban izgulni és nedvesedni kezdtem, mint az ujjazástól. Nem akartam elélvezni, mégis éreztem, hogy sebesen közeledik a csúcs.

– Ez jobb, mint a barátod kis pöcse, igaz szuka? Válaszolj – zihálta.

– Igen, Uram – nyögtem, de ő még jobban meg akart alázni.

– Mondd el a nézőknek, mennyivel jobb nála! Mondd el részletesen!

– Az Uram fasza sokkal jobb, mint a barátom kis pöcse – nyöszörögtem. Ahogy kimondtam ezeket a szavakat, még jobban felizgultam. Soha nem hittem volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök. Ekkora kurva lennék valóban? Ahelyett, hogy sírva üvöltenék amiért megerőszakolnak, kikötözve élvezkedek és filmre mondom mennyire jó. A föld alá tudtam volna süllyedni. István tovább kefélt, és én éreztem, hogy nincs sok hátra. Mindjárt filmre lesz véve az élvezős, nyögős arcom. Az “orvosom” azonban nem bírta tovább.

– Ahh, de jó kurva vagy istenem – ordította, kirántotta belőlem a farkát, és rám spriccelt. Egészen a nyakamig lőtt, a melleimre, a hasamra is jutott. Hosszasan spriccelt, zihált, nyögött. Nekem meg szinte lelkiismeret furdalásom volt, hogy akkor most mi lesz a filmmel. Hülye helyzet. Ám nem kellett sokáig várnom a további fejleményekre.

István odaállt mellém, és az arcom elé tette a farkát. Csak ekkor láttam, a kameralámpa fényénél, hogy mekkora is valójában. Hosszú, vastag, és kicsit görbe is volt, némi maradék sperma csillogott a makkján.

– Szopjál – parancsolt rám. Én ennyi élmény után már nem ellenkeztem, szó nélkül bekaptam a végét, és amennyire mélyen tudtam, szopni kezdtem. A kamera mindent felvett.

– Azt hiszed, te vagy az első ilyen kurva? – kezdte István a “kiselőadást”. – Te már a hetedik szuka vagy, aki bedőlt ennek az orvosi dolognak. Csak egy újabb könyvtár a gépemen, csak egy újabb trófea a sorban. – Közben a nedves puncimat izgatta a kezével. – Te is beállsz a sorba, és mire ennek vége, vissza akarsz majd járni baszni velem. Ha másért nem, hát azért, hogy ne tegyem közszemlére a képeket és a filmet – nevetett. Én csak hallgattam, szoptam a félig merev farkát, amit néha megfogott, és a számhoz vagy a mellemhez ütögetett. Csakhamar felállt neki újra.

– Jó volt szopni? Nézz a kamerába, és mondd el. – Már nem is voltam lámpalázas.

– Jó volt szopni az Uram faszát.

– És? – Ahogy ezt kérdezte, már oda is helyezte az ismét merev szerszámát a bejáratomhoz.

– És… Készen állok a baszásra – mondtam, és ezek a szavak ismét felizgattak. István motyogott még valamit, amit nem értettem, aztán újra betolta, és elkezdett ütemesen, jó mélyen dugni. Én már nem tudtam, hogy a szex, vagy az a megalázás izgat-e fel jobban, hogy mindezt filmre veszik. Egyre izgatottabb lettem, néhány perc után már önfeledten nyögtem, az Uram farka hangosan cuppogott bennem, nem foglalkoztam többé semmivel. Ellen sem akartam már állni, egyszerűen csak élveztem, hogy egy nagy, vastag, kemény fasszal rendesen megdugnak. A kéz- és lábujjaim is ökölbe szorultak, testem megfeszült, ahogy csak bírt, és amikor István a dugás mellett még a csiklómat is elkezdte masszírozni, az már túl sok volt nekem. Utolsó tudatos lélegzetvételemmel egyenesen a kamerába néztem, aztán elsötétült minden, csak vergődtem, nyögtem és élveztem, hangosan, a fejem ide-oda fordult, nem tudtam magamról. A mai napig szégyellem, de életem egyik legjobb orgazmusa volt. Kis pihegés után már jött is az újabb parancs.

– Köszönd meg a nézőknek, hogy megnézték.

– Köszönöm… Önöknek… Hogy megnézték az élvezésemet – lihegtem. István nevetett, majd kikapcsolta a kamerát. Elvette a fejem fölül, és visszatette a helyére. Én párás tekintettel követtem végig a szobán. Nem is tudom, megkönnyebbülést, szinte hálát éreztem, amiért ezt tette velem. Tisztában voltam vele, milyen helyzetben vagyok, mennyire kiszolgáltatva a képek és a film miatt, mégsem zavart. Kikészültem.

– Ugye tudod, hogy még nincs vége? – kérdezte István, és a még mindig merev farkára mutatott. Én belenyugodva válaszoltam.

– Tudom, Uram. – Több szó nem is követte egymást, ismét nekem esett, és hevesen dugott, fogdosott, amíg az újabb adagot rám nem lőtte. Ez sem volt elég neki, végül egy harmadik menetet is bírt, ami elég hosszú volt ahhoz, hogy én mégegyszer elélvezzek, ő pedig végül belém lőtte a maradékot.

– Nem ez volt az utolsó alkalom, remélem tudod – mondta a végén, mikor már mindketten felöltöztünk. – A hétvégén ügyeletet tartok. Leszel szíves bejönni újabb vizsgálatokra. Ha nem jössz, annak meglesz a következménye.

– Igen, Uram. Jövök – mondtam beleegyezően. Hazafelé is éreztem magamon a rám száradt spermát, és azon gondolkodtam, hogy micsoda megaláztatásokban volt részem. Mégis, ilyen hosszú, intenzív szexben sem volt részem szinte soha – a jelenlegi barátommal tényleg nem. Miután este beszéltem vele telefonon, és éreztem, hogy mindent le tudok tagadni, már tudtam, hogy nincs visszaút. Azon a hétvégén újra “orvoshoz” mentem, és több-kevesebb rendszerességgel ma is járok. Akárki akármit gondol rólam.

S/M nap

Az egész akkor kezdődött mikor a legjobb barátnőmmel Vivivel egy csendes délutáni napon kávézás közepette vágyainkról beszélgettünk. És én elmondtam neki, hogy bár megelégszem a sima szexel is, de amire igazán vágyom az az, hogy valakinek a szolgája lehessek, kipróbálhassam, hogy milyen az ha ostorral vernek el… Vivi pedig csak hallgatott, mondhatni meg is értett engem. Ami érdekes volt, hogy nem lepődött meg, talán még az arca se rezzent, mikor hallgatta pajkos gondolataim. Na de mikor reagált megértettem, hogy miért tudott ilyen higgadt maradni ez ügyben. Ugyanis Vivi azt mondta, hogy tudna segíteni rajtam ez ügyben, mivel ő maga is érdeklődik a dolog iránt, persze leszögezném, hogy neki ekkor volt barátja. Elárulta, hogy a barátjával nagyon sokszor merülnek bele a BDSM világába, és ami azt illeti jobban is érzik magukat benne mint egy sima szex után. Na én viszont ezen nagyot néztem. Igazából azt se tudtam mit mondjak erre. Vivi felajánlotta, mi lenne ha átmennék egyszer hozzá kipróbálni milyen is ez az egész valójában. És azt is hozzá tette, hogy ha benne van mindenki a barátjával együtt próbálhatom ki. Azt is elárulta, hogy ő kifejezetten domina, és nagyon örülne ha domina vágyait nem csak a barátján hanem egy nőn azaz rajtam is kiélvezhetné. Azt válaszoltam neki, hogy rendben, előbb vagy utóbb úgy is kipróbáltam volna. Próbáltam többet megtudni, hogy milyen tervei vannak például, miket szokott csinálni a barátjával, de ő csak annyit mondott, hogy „ha most elárulnám A-tól Z-ig abban nem lenne semmi izgalom, majd mikor átjössz megmutatom milyen is ez a világ, és utána eldöntheted, hogy mennyire jön be neked”. Persze nem hagytam békén, és megkérdeztem, hogy mennyire fájdalmas. Válaszolt, „a fájdalom vele jár, így jobb ha felkészülsz, mert nem csak simogatás lesz az egész”… 1 mp erejéig elgondolkoztam rajta majd beleegyeztem. Meg is beszéltük, hogy vasárnap este átmegyek, de hozzá tette, hogy amint belépek az ajtón, már nem leszünk azok a hétköznapi jó barátnők, onnantól kezdve átadom magam a kínnak. Én viszont nem riadtam vissza, döntésemet véglegesítettem, majd témát váltottunk és beszélgettünk tovább.
Eljött hát a vasárnap, és a megbeszélt időpontra át is mentem Vivihez. Este 6-ra beszéltük meg, de én egy olyan negyed órával előbb odaértem. Nagyon izgultam, elvégre sose csináltam még ilyet, csak videókban néztem ilyeneket. Meg hát persze, semmi részletet nem árult el, így lelkileg felkészülni is alig tudtam. Annyit persze megbeszéltünk, hogy ha már nem bírnám, akkor a „vörös” az a szó amivel megállíthatom Vivit, vagy ha bevan tömve a szám akkor háromszor „a-a-a”, és le is áll. Térjünk is vissza vasárnap délutánra. Picit a megbeszélt időpont előtt, de odaértem, és csöngettem. Kis idő után újra csöngettem, mivel nem jött senki. Továbbra se nyitott ajtót senki. De mivel nem is hallottam semmit, így inkább megvártam a megbeszélt időpontot. Gondoltam Vivi is lehet még nincs otthon… Mire 3 órát ütött az óra, úgy gondoltam újra csengetek, bár ha eddig nem hallotta akkor miért hallaná harmadszorra. Egy próbálkozást megért, és egyszer csak valami kopogást hallottam, ami egyre csak hangosodott. Mintha valamilyen magas sarkú hangja lett volna. És egyszer csak az ajtó is elkezdett nyitódni. Picit mérges voltam Vivire, mert kint állhattam 15 percen keresztül, miközben ő végig otthon volt. Mire az ajtó kinyitódott, Vivi fogadott. És bármennyire is próbáltam felkészülni a fogadtatásra, még így is meglepődtem, mikor megláttam tetőtől-talpig szadó-mazó ruhában. Fekete bőr combcsizmában, talán latex szoknyában, és jóformán csak a melleit fedő bőr felsőben fogadott. Viszont úgy láttam, hogy nem volt annyira boldog.
-Fáradj be, mondta Vivi.
Amint átléptem az ajtó küszöbét, már csukódott is az ajtó, és hallottam amint bezárja mögöttem. Megkérdeztem hogy van, de ő nem válaszolt. Ott állt és mérgesen nézett csak rám. Elég fura helyzet volt az egész, de idővel rájöttem, hogy ő komolyan gondolta azt mikor, mondta, hogy mikor belépek az ajtaján, már nem leszünk barátnők. Aztán megszólalt Vivi.
-Na idefigyelj te kis ribanc.
Ezen meg is lepődtem rendesen. Majd folytatta.
-Látom nem tanítottak meg az illemre. Volt egy megbeszélt időpontunk, de te úgy gondoltad ha többször megnyomod a csengőt, azzal minden rendben lesz. Na majd most megtudod, hogy hogyan is kell viselkedni. És csak, hogy tudd, innentől kezdve te nem gondolkodsz, itt az van amit én jónak látok. Te mostantól az én kis kurvám vagy megértetted?
Ledöbbenten álltam ott és egyszerűen szóhoz nem tudtam jutni.
-Nem hallom! Ordította Vivi.
-Igen megértettem. Kissé reszketve, de válaszoltam.
-Megértetted mi? Kérdezte Vivi.
-Mostantól neked Vivi Úrnő vagyok, megértetted?
-Igen, Vivi Úrnő. Válaszoltam.
-Rendben van, most pedig megtanulod, hogy viselkedik egy kurva. Vetkőzz! Parancsolt rám.
Erre mondhatni felkészültem, így elkezdtem megválni minden ruhámtól.
-Gyorsabban, nem érünk rá egész nap. Még sokat kell tanulnod. Mondta Vivi.
A bugyimon és a melltartómon kívül mindent levettem, majd vártam a következő parancsot.
-Mit mondtam? Kérdezte Vivi.
-Hogy vetkőzzek le. Válaszoltam.
-Akkor mér van rajtad a tanga meg a melltartó?
-Bocsálts meg Vivi Úrnő, már is leveszem.
-De gyorsan, mert ez plusz egy büntetés.
Megváltam a bugyimtól és melltartómtól is, és bár a tudatomban ott volt, hogy a legjobb barátnőm előtt állok ott anyaszült meztelenül, mégis kissé szégyelltem magam.
-Ugye tudod, hogy ez így nem lesz jó. Mondta Vivi.
-A te házad otthon lehet, hogy egy szeméttelep, de az enyém nem az. Nagyon gyorsan tedd rendben a ruháid.
Igaza volt, elvégre csak ledobtam magamról őket. Szépen összehajtottam mindet. Megnézte.
-Rendben lesz Vivi Úrnő? Kérdeztem.
-Te nem kérdezel, csak ha engedélyt adok rá. Megértetted?
-Igen Vivi Úrnő, bocsáss meg.
-Majd ha eleget bűnhődtél már, meggondolom, hogy megbocsájtok-e neked.
-Először is megtanítalak egy kis illemre, aztán utána jöhetnek a büntetések.
-Négykézlábra te kis ribanc! Parancsolt rám.
Én pedig engedelmeskedtem. Ezt követően elment 1 szobába, majd mikor visszajött láttam a kezében egy nyakörvet, amit a nyakamra is tett, majd elkezdett a lakásában sétáltatni mint egy kutyát. Picit ez is megalázó volt számomra, de sejtettem, hogy ez csak az előjáték. Egyszer csak megálltunk majd Vivi leült egy székre, és azt parancsolta, hogy vegyem le a csizmáját, és nyaljam tisztára mocskos lábát. Nem volt könnyű feladat, mivel a csizmán nagyon sok fűző volt, így eltartott egy darabig míg lehúztam a lábairól. Majd elkezdtem nyalni. Picit büdösek is voltak, de gondolom egész nap nekem tartogatta ezt is, tehát elkellett viselnem. Már egy ideje nyalogattam a lábait, mire megszólalt.
-Elég te kurva. Lábnyalásban legalább jó vagy. De még korát sem tanultál eleget.
Hírtelen felállt, majd a hajamnál fogva elráncigált egy ilyen keresztszerűséghez, majd felrántott. Hogy őszinte legyek nem volt kellemes. Még egy picit fel is nyögtem.
-Nem megmondtam, hogy csak akkor beszélsz ha kérdezlek? Kérdezte.
-Igen Vivi Úrnő, bocsáss meg.
-Hányadszorra kell megbocsájtanom? Ez így nem lesz jó ugye tudod? Na majd most megszólalsz, garantálom.
Majd előbb kezeimet végül pedig lábaimat is ehhez a kereszthez bilincselte, ezzel teljesen átadva magam szadista uralmának. Persze ebbe én egyeztem bele. Ami viszont érdekes volt, hogy nem először jártam Vivi lakásán, de eddig ezt a szobát egyszer sem láttam. Most így, hogy kilettem feszítve, körbetudtam nézni a szobában, és hát érdekes dolgok voltak, mit ne mondjak. Pl. ez a kereszt. De az egyik fal tele volt különböző ostorokkal, aztán volt egy kis asztal is amin bilincsek, kötelek, szájpeckek, maszkok, vibrátorok, dildok és ilyen különböző csipeszek… És még sorolhatnám talán. Térjünk vissza a kifeszítésemre. Amint kifeszített, megragadta az arcom, és így szólt hozzám.
-Na milyen te kis kurva? Erre vágytál nem? Na de itt nem állunk ám meg. A nap végére könyörögni fogsz nekem, ebben biztos vagyok.
Közbe kisebb pofonokat is leosztott. Majd oda ment a kis asztalkához, és elkezdte válogatni az eszközeit. Kíváncsian figyeltem, miket választ. Majd mikor megfordult láttam a kezében egy szájpecket, aminek a labdája piros volt és mindkét oldalához 1-1 bőrszíj volt erősítve, ami körbefogta a fejem. De még mielőtt betömte volna szám, beleköpött a számba. Próbáltam nem lenyelni, de mind hiába, egyből be is tömte a számat. Innentől kezdve teljesen kilettem neki szolgáltatva, és ha ez még nem lett volna elég, most először úgy igazán kurvának képzeltem magam, aki teljesen megvan alázva, még ha a barátnőm is teszi ezt velem. Bevallom a szájpecek is fura volt. Mire felkerült a szájpecek, a következőket mondta.
-Lehet hogy azt mondta, beszélni fogsz, de hogy pontosabb legyek, inkább nyögni fogsz a fájdalomtól.
Vivi nagyon jól alakította a szerepét. Már ha fogalmazhatok így. Mikor kellet komolyan beszélt, mikor már látta, hogy szégyenemben elsüllyednék csak mosolygott közbe de akár már nevetett is ha a helyzet megkívánta. Folytatta.
-Ugye nem gondolod, hogy ezzel végeztünk is? O, nem. Ezzel csak átadod magad a szenvedésnek, a kínnak. Hisz te az én kurvám vagy, szenvedjél is ahhoz méltóan.
Vissza ment az asztalhoz, és a kezébe vett egy ezüst láncot, aminek a két végén fémcsipeszek voltak. Sejtettem, hogy mire készül velük, és jól sejtettem. A lánc egyik végét felcsíptette az egyik mellbimbómra. Már ez is pokolian fájt. Az a fémcsipesz valami eszméletlenül összeszorította a bimbóm. Még a szemem is elkezdett könnyez ni a fájdalomtól. Nem mondom, fel is nyögtem hírtelen. Aztán a másik mellbimbómra is rácsíptette, ami ugyanazt az érzést váltotta ki. Hogy őszinte legyek nagyon megkellett szoknom, hiszen az elején elképesztően fájt. Arról ne is beszéljünk, hogy míg én a fájdalom hevében csak nyögtem, addig Vivi a fémcsipeszeket összekötő fémbilincset ráncigálta, közben csak nevetett rajtam. Majd abba hagyta, és így szólt.
-Na ez már fájt?
Még mindig a fájdalom járt az eszembe, csak nyögtem.
-Nem hallottam!
Hírtelen megrántotta a láncot. Az érzés pedig, mintha leakarná tépni a bimbóim. De hiába a fájdalom, hiába volt betömve a szám, bólogattam, hogy igen, igen, igen! Talán ha nem lett volna a szájpecek ordítottam volna. Majd válaszolt.
-Nagyon helyes. Látom nagyon élvezed ezeket a csipeszeket, van ám még.
Közbe bólogattam, hogy ne, és folytatta.
-Nézd, ezt nem is gondoltam volna. Te aztán termékeny 1 kurva vagy mit ne mondjak.
Hogy mire értette? A fémcsipeszek olyan szorosan szorították a bimbóim, hogy bármennyire is hihetetlen, kevés tejet is kiszorítottak. Majd folytatta.
-Tény, hogy nagy csöcseid vannak, de ilyen termékenyek is…
Ami azt illeti igen, a melleim nem voltak kicsik. De azok a kosárlabda méretűek se voltak. Normálisak voltak. Majd az ujjával megtörölte az egyik bimbóm, majd lenyalta róla.
-Hm, és még finom is. Téged fejni kéne, olyan finom.
Aztán a másik bimbómról is letörölte azt viszont az orromra kente…
-Na jól van, látom megbarátkoztál a csipeszekkel.
Ami azt illeti már nem is fájt, de már annyira nem is éreztem a bimbóim.
-Vivi visszament az asztalhoz, és még egy ugyanilyet vett a kezébe.
Próbáltam valahogy kifejezni, hogy nem akarom, de ez nem érdekelte.
-Ha jól emlékszem ígértem valamit. Itt is van a másik lánc. De várjunk. A bimbóidra már nem fér fel. Na de akkor hova tegyük? Oh meg is van, van egy mocskos pinád is. Na, gond egy szál se.
Mikor meghallottam, mit tervez, rángatóztam, nyögtem, hogy csak azt ne. Igaz, még nem próbáltam ki milyen, de olvasgattam, hogy ehhez képest a mellbimbós szorítás álom. Nem kellett sokat várni, az egyik csipesz már fel is került a pinám egyik felére. Erre máig nem találok szavakat, hogy mit éreztem, de leegyszerűsítve, a pokol hozzá képest üdülőhely szerintem. Egyszerűen még a szájpecek sem gátolhatta meg, hogy hatalmasat ordítsak, nem beszélve mikor már mind2 csipesz lefelé húzta a pinám a nehéz láncok segítségével. Persze akkor egyből nem igazán tudtam gondolkodni, a fájdalom beborította az agyam, de egy idő után ráeszméltem, hogy várjunk csak, egy panelházban vagyunk. Azaz biztos, hogy volt hallgató közönségem is. De mint mondtam, ezzel ekkora nem tudtam foglalkozni. A fájdalom átjárta minden porcikám, olyannyira, hogy már nem csak könnyeztem, talán már sírtam is. De ha ez nem lett volna elég mind a mellbimbóimat szorító csipeszek láncára is és a pinámat lefelé húzó láncra is 2 db kis vasgolyót tett. A melleimnél már kezdtem elfelejteni, hogy egyáltalán rajta van a csipesz míg nem rá nem kerültek a golyók. És bár éreztem amint az a súly lefelé húzza, de már nem fájt annyira, mint mikor a csipeszek rákerültek. Na a pinámnál nem ez volt a helyzet. Azok a súlyok mintha kiakarták volna tépni a helyéről a pinám. Nem beszélve arról, hogy mikor rátette Vivi a golyókat, megtartotta, majd elengedte, és picit a lábaim össze is rogytak. Majd játszadozott velük egy ideig. Előre-hátra lökdöste őket, én pedig csak nyögtem közbe a fájdalomtól. Ahogy láttam Vivi nagyon élvezte a helyzetet. Bár, ha jobban belegondolok a hétköznapokban is ég és föld a különbség köztünk. Én alapból egy kissé visszahúzódóbb természet vagyok, ő viszont vadabb természetű, de mindennek ellenére is jól kijövünk a hétköznapokba. De térjünk is vissza a helyzetemre. Egy idő után abba hagyta és elkezdett matatni a pinámnál. Enyhén be is tette az ujját, majd így szolt.
-Nocsak nocsak. Itt valakinek nagyon lucskos a pinája. Csak azt nem tudom, ki adott engedélyt erre…
Szó mi szó, tényleg benedvesedtem. Ezt követően megragadta az arcom, és elkezdett pofozni. Közben mondta.
-Nem meg mondtam, hogy itt az van amit én mondok? Te az enyém vagy! Az én kis kurvám. A tested minden szeglete az enyém, értetted? Ez az én pinám! És csak akkor lehet lucskos mikor én akarom. De legalább látom, hogy élvezed ezt az egészet. Tudod mit? Legyen ahogy te akarod.
Igazából, nem tudtam mit tervez, de azt sejtettem, hogy semmi jót. Ezúttal is az asztal felé ment. És most egy vibrátort vett a kezébe. Hírtelen örültem, hogy most végre elélvezhetek, de megmondta, hogy ha elmerek élvezni, bűnhődök. Minden bizonyára ez volt a célja vele, mivel előbb vagy utóbb elélvezek. Egy ideig bírtam is, de egyszer csak, mondjuk úgy, hogy csak úgy ömlött belőlem. Az érzés nagyszerű volt, de a következmények még vártak rám. Egy nagyon erőset rántott a pinámat összeszorító csipeszek láncain. Ez még szerintem az előbbinél is jobban fájt.
-Nézzük csak milyen vörös lett valakinek a pofija. Mondta Vivi.
Nem láttam magam, de hittem neki.
-Nem meg mondtam, hogy csak akkor élvezhetsz el ha én azt mondom? Látom nem tanultál még eleget. Majd most megtudod, hogy bűnhődnek a neveletlen kis kurvák.
Kezeimet kioldozta, majd lábaimat is. És bár alig volt erőm talpon maradni, nem hagyta, hogy összeboruljak. Mellbimbóimat szorító csipeszek láncaival odaráncigált a szoba közepére. Pedig már kezdtem megfeledkezni a bimbóimról. Hát most azok szakadtak majdnem ki a helyükről…
Ezt követően egymáshoz bilincselte csuklóim, majd felfüggesztette őket egy a plafonról lelógó láncra. És már tényleg alig bírtam a lábaimon állni, egyszer csak Vivi egy nagyot húz a láncon, és már csak a lábujjhegyem érintette a földet. Vivi nagyon mérges volt rám. Mérgében azt se tudta mit vegyen most el az asztalról. Majd egy ostor mellett döntött. Hasonlított a lófarokra. Elsőre nem tudta eldönteni, hol csapjon meg vele, majd mikor mögöttem volt így szolt.
-Hogy neked mekkora picsád van… Biztos sok nagy fasz megfordult benne. Tudod mit? A seggedet fogom elverni.
Egyszer csak a seggemen csattant az ostor. Nem tudom, hogy teljes erőből vagy nem, de valamivel fájdalmasabbra számítottam. Persze nem csak egyet kaptam. Egy ideig számoltam, és a 10. után már nem is szünetelt, egymás után kaptam a verést. És rájöttem, hogy elhamarkodott voltam, mikor azt gondoltam, hogy ez nem is olyan rossz. 30-nál állt meg. És hát eléggé csípett a fenekem. Szerintem teljesen vörös lehetett. Arról ne is beszéljünk, hogy minden egyes csapás után nagyobbat lendültek a pinámat húzó láncok. Miután leállt, a következőket mondta.
-Nem semmi egy kurva vagy mit ne mondjak. Azt hittem bőgni fogsz már, de úgy látom, még ez se volt elég. De sebaj, én ráérek holnap reggelig is.
Most az egyszer nem tudtam mire készül, mivel megszabadult az ostortól, és nem vett a helyébe semmit.
-Most biztos elkezdtél örülni, hogy nincs több játékszer a kezemben. Nyugodj csak meg, ami most következik, ahhoz a puszta kezem is elég.
Valami folyadékkal kente be a kezét. Ha tippelnem kellett volna, akkor síkosítóra tippeltem volna. Hát igen az volt. Először a pinámat érintette meg, majd így szólt.
-Úgy gondolom, itt már elég örömöt okoztam neked, nézzük meg milyen a hátsó bejáraton.
Minden megmaradt erőmmel próbáltam ellenkezni, kivéve az „a-a-a”-t nem használtam, mivel azt tényleg csak arra tartogattam, mikor már teljesen elhagyott az erőm. Majd folytatta.
-Mondtál valamit?
Nyőgtem…
-Nem értem, akkor vágjunk is bele.
Egyszer csak érzem, hogy egy hideg ujj érinti meg a „hátsó bejáratom”, már ha Vivi szavaival élek. Vivi viszont szép lassan hatolt be. Először csak az egyik ujját tolta be szép lassan, ami még úgy nem is volt olyan kellemetlen. Majd egy idő után 2 ujjal, 3 ujjal és így tovább… Talán mikor a 2. ujját is használta, az volt az a pont mikor már kezdett átmenni a fájdalomküszöbön. A 3. ujjánál már kezdett viszont nagyon fájni, na de mikor már mind az 5 ujja bennem volt, az valami pokoli volt. Azt viszont nem láttam meddig tolta be a kezét, de azt éreztem, hogy nem csak az ujjhegyei voltak bennem. Szerintem a csuklójáig bennem volt, ami eszméletlenül fájt már. Arról ne is beszéljünk, hogy már egy ideje pisilnem is kellett, és ez is megnehezítette a dolgom, hogy visszatartsam. Egyszerűen már majdnem az eszméletem is elvesztettem a fájdalomtól. Mindeközben a fájdalomtól már nem csak nyögtem, hanem már ordítottam a szájpecek alatt, és már nem sírtam. Nem. Ekkor már bőgtem inkább. Igen. Persze Vivi ezt is élvezte, és csak nevetett közbe. Már nem tudom mennyi ideje lehetett a fenekembe a keze, de egyszer csak minden eddiginél feljebb nyúlt és ekkor jött el az a pillanat mikor minden erőmtől megfosztva lábaimon végig elengedtem a vizeletem. Majd az „a-a-a”-val jeleztem, hogy ennyi, nem bírom tovább. Vivi pedig vette a jelet, és szép lassan kihúzta kezét fenekemből, kivette a számból a szájpecket, és megkérdezte, hogy minden rendben? Elsőre nem igazán tudtam érthetően válaszolni, de aztán mondtam neki, hogy most ennyi elég volt. Majd levette a csipeszeket melleimről és pinámról, ami azért úgyszintén fájt, majd Vivi gyorsan meg is simogatta, hogy ne fájjon, majd eloldozta a kezeimet is. Majdnem a földre is borultam, de Vivi megfogott, és a kanapéra segített. Persze én még mindig remegtem és sírtam. Alig tudtam szóhoz jutni, majd pár perc múlva mondjuk úgy, hogy magamhoz tértem. Vivi hozott nekem teát is. Elvégre a szájpecektől eléggé ki is száradtam, majd mire lenyugodtam átbeszéltünk mindent. Vivi először is megkérdezte, hogy nincs-e semmi bajom, és hogy, hogy éreztem. Az ordítástól picit berekedve, de válaszoltam.
-Huh, ez nem volt semmi. Ez a vége, itt már egyszerűen elvesztem, annyira fájt. De még most is érzem.
Vivi látta, hogy azért megviselt, hisz picit még mindig remegtem.
-Szerintem elég jól bírtad, a végét én se bírnám sokkal jobban, ha ez megnyugtat. Tudsz járni?
Ha nehezen is de felálltam, de a járás hát nem volt annyira kellemes.
-Figyelj, itt maradhatsz estére, így nem mehetsz haza. Mondta Vivi.
-Rendben, ez nem rossz ötlet. Válaszoltam.
-Összességében nem tudom eldönteni milyen volt. Talán a jó fele húzok. Lehet, hogy fájdalmas volt végig, de valahogy élveztem.
-Mi volt a legjobb benne és a legrosszabb? Kérdezte Vivi.
-Hát nem is tudom. Például bármennyire is megalázva éreztem magam, az tetszett nekem. Ugye, hogy ki voltam szolgáltatva teljesen. Persze emiatt még mindig szégyellem magam, de talán az. Bár az is tetszett, hogy bevolt tömve a szám. Na de mi volt a legrosszabb? Egyértelműen a vége. Ott már egyszerűen nem bírtam ki.
-Mit gondolsz, érdekel még ez a világ? Bevállalnál még 1-2 hasonló helyzetet?
-Így elsőre erősen elgondolkodtat, de meglehet, hogy benne lennék egy újabb hasonló „kalandban”.
-Rendben. De ugye nincs harag?
-Oh, de hogy is. Figyelmeztettél, én pedig belementem. De azt megkell hagyni, jól alakítod a domina szerepét.
-Köszönöm. Ha úgy gondolod szeretnél még visszatérni e-tekintetben, én benne vagyok. Csak szólnod kell.
Majd ránéztem az órára, és láttam, hogy 9 óra mindjárt.
-Huh, elment az idő.
-Hát igen, elég jól bírtad. Mondta Vivi. Én azt javaslom, aludjuk ki magunkat, leginkább te.
Beleegyeztem, Vivi megágyazott nekem, majd elmentünk aludni. Elég hamar elaludtam, majd mikor reggel felkeltem, már semmit nem éreztem. Reggel még beszélgettünk egy keveset, aztán mindenki ment a maga útjára. Vivi előtte még megkérdezte, hogy számíthat-e rám, és én azt válaszoltam, hogy lehet rá esély.

A beteg sado mazo xxx

Éreztem a parfümje szagát. Tutti-fruttira emlékeztetett. Olyan volt, mint reggel, amikor felnyitom az üveg energiaital kupakját. Édes volt. A száján enyhén mentolos illatú szőlőzsír. Mint egy tinilány.
Kirázott a hideg, szinte annyira tökéletesnek hatott. Szőke hajában egy pöttyös hajpánt fogta fel a homlokába kúszó tincseit. Sajnos, nem tudta, hogy hamarosan meggyilkolom. Mármint nem a szó szoros értelmében. Csak picit serkenteni szeretném az adrenalinszintjét. Na, meg az ütéseket is. A testén. És ahol érem őt.
Törékenynek tűnt. Már akkor is ez erősödött bennem, amikor a könyvtárban véletlenül nekimentem a vállammal, de épphogy csak hozzáértem. Az ütközéstől felszisszent. Mint aki a lábujját vágja be a szekrény szélébe.
Furcsamód már akkor motoszkált bennem a “kisördög”. Az eltorzult arca láttán egy kép villant elém. Amint lekötözöm őt egy öreg radiátorhoz. Sokat beszélgettünk a könyvtárban. Szép lánynak volt mondható. Mindenképp egy szemrevaló teremtés, szerintem. Kimondottan örültem, hogy nem vette tolakodásnak közeledésemet.
A városba is nemrég költöztem. Sötét, kreolbőröm elárulta mexikói származásomat. Akcentusom nem volt. Senkinek sem árultam el titkos vágyamat és a “hobbimat” sem. Meztelen csajokról készítek rajzot különböző pozitúrában. Mondjuk, hogy mind a négy végtag kifeszítve és a szájuk almával és szájpereccel befogva. Minden vágyam az volt, hogy élőben és testközelben is láthassak ilyet. Ez van. Kinek a pap, kinek a papné. Nem vagyok született gyilkos és nem is állt szándékomban azzá válni. Minek is kéne annak lennem, ha van nálam szorítókötél, mellcsipesz vagy bambuszból font pálca? Amit csak nyilvánvalóan a magam szórakoztatására használnék fel.
A koromat leírhatnám, de azt hiszem az most nem lényeges annyira, így le sem írom. Annyit elárulok, hogy nem vagyok idős. Inkább középkorú.
Örültem, hogy sikerült állást szereznem a helyi könyvtárnál. Pont akkoriban kerestek másodállásra valakit, nekem kapóra jött, hiszen volt otthoni munkám is, amit a számítógépen végeztem. Szóval a könyvtárban beszélgettünk. Majdnem két-három napon át. Valahogy úgy kezdődött az egész, hogy leszólítottam. A kölcsönzött könyveket hozta vissza és kapva kaptam az alkalmon, megkérdeztem tőle, hogy hol lakik pontosan. Gondoltam tolakodásnak veszi, hiszen csak egy hullámos, sötét hajú és szemüveges pasas vagyok. De aztán zavartan válaszolt. Természetesen a székemet nem hagyhattam el, mert kollégáim ferde szemmel néztek volna rám. Félrevonult a könyvespolcok irányába, én meg némi késéssel utána lódultam. A számítógépeknél pár iskolás kölyök zajongott, vaktában rájuk szóltam a rend kedvéért és tovább mentem.
Amikor odaértem hozzá a kedvenc könyvét kérdeztem, meg, hogy mit keres, ő meg nevetgélve válaszolt. Úgy nézett ki, hogy valóban vevő rám.
A következő munkanapjaim egyikén megvárt. Amint bekulcsoltam az ajtót, ott állt a lépcsőn. Akkor löktem fel majdnem, amikor egymás mellett elkezdtünk lefele sétálni. Aztán a lakásomra mentünk. Miért ne? Én megvendégelem. Ő rábólintott. Azt hiszem az udvarlásom célt ért nála. Hát így jutottunk el idáig.
Most ott voltunk bent a hálószobámban. Iszogattuk a Rose-t. Jól is esett és azt hiszem neki is. A vitrinben mindig tároltam néhány üveggel. A lány alsóneműre volt vetkőzve. Baba zöld színű volt rajta minden. Annyira aranyosnak hatott, hogy éreztem belül felemészt a kéjes mámor.
– Nem szoktam sűrűn ilyet tenni… – mondta megszeppent hangon.
Hát persze. Te vagy a szüzek szüze. Persze. Álszenteskedésből ötös?
Nem vártam tovább. Felálltam és amikor kilencven fokba elfordult tőlem, hát befogtam a száját hirtelen az altatófolyadékos vattával. A lány teste hamar elernyedt. Levittem a pincébe. Nem nagy pincéről van szó. Nem sokszor jöttem le ide. A lámpa gyéren világított és olyan tompa fényt árasztott, mint ami a kórházi falra felfúrt lámpákra hajazott.
Hát lefektettem a lányt. Ebben a megvilágításban nem is tűnt olyan szépnek. Ráadásul úgy nézett ki, mintha csúnyán fintorogna és grimaszolna rám csukott szemmel. Megráztam a fejemet és letöröltem néhány izzadtságcseppet az ingujjammal. A számról lenyaltam a nyálat, ami kijött a szám szélénél. Biztos akkor, amikor menyasszonypózban hoztam le őt. Csak éppen a feje mindvégig hátra volt döntve, mintha mindig a plafont akarta volna bámulni. Hát ez van. Szépen beállítottam testét és nekiveselkedtem annak, amit kigondoltam.
Eltelt – saccolás szerint – egy óra. Nyöszörgés. Nagy nehezen kinyitotta a szemét. Már amennyire kilátott az álarc alól. Egy cicajelmezt húztam rá. Feszült mindenütt, leginkább ott, ahol kidomborodtak a testrészei. Meg akart mozdulni, de sajnos a kötelek nem engedték meg neki.
– Engedj el!! – üvöltött fel hisztérikusan. Már akkor, amikor rájött, hogy képes még kiadni hangokat magából.
De sajnos ez, nemhogy elvette a kedvem, inkább meghozta jobban. Az ingemen simítottam egyet. Nem számított, hogy egy alig vasalt ing van rajtam. És a mozdulatoktól még jobban gyűrődött rajtam. Előkaptam a pálcát. A maszk alatt azt láttam, hogy szemeiben rémület van. A pálca lecsapott többször is. Ahol értem. Ő sikított, én ütöttem tovább. A haja kilógott a jelmezből én durván meghúztam neki. Még jobban sikított. A cipzár oldalt lehúzható volt. Kibogoztam a macskagúnyából anélkül, hogy eloldoztam volna. A végén már szinte letéptem róla a ruhadarabot.
A testén duzzanatok éktelenkedtek és vöröses volt egy-két helyen. Halkan szipogott, orrából folyt picit a takony.
-Mivel folytassuk? A hintázással vagy a pengékkel?
A tenyeremen felmutattam pár zsilettet.

Az exem lábainak rabszolgája vagyok

10 hónapja szakított velem az exem, 18 éves, gyönyörű kiscsaj. Mindig is odavoltam a lábaiért, főleg a kis bokazoknijaiban. Egyik edzése után véletlenül összetalálkoztunk, és nagy szerencsémre felizzott a régi vágy, újra lábai közé kerülhetett a farkam, miközben ő is kiélhette rajtam új vágyait!

10 hónapja szakított velem az akkori barátnőm. Gyönyörű, kissé butácska, 18 éves kiscsaj, hosszú barna haj, angyali arc, feszes nagy csöcsök (persze mindig kirakva), és a világ leggyönyörűbb lábainak birtokosa. Ez utóbbit a mai napig tartom. Combja nem túl vékony, kellően izmos, de nem ér össze, formás vádlik, pici, 37-38as lábfej, kissé szétálló pici lábujjakkal. Szinte mindig bokazoknikat hordott, amikért teljesen odavoltam.

Én koliban lakok, ő pedig oda járt edzeni az alagsorunkban lévő kardioterembe, míg jártunk. Csütörtökön épp hazaértem suliból, amikor a portánál szembejött velem az edzős cuccában. Mondanom se kell, mennyire meglepődtem, nem tudtam, hogy a szakítás után továbbra is idejárt edzeni, nagyot ugrott a gyomrom, mikor megláttam. Sablonos beszélgetésbe kezdtünk, szerencsére a régi feszkót az elmúlt idő már feloldotta. Míg mesélt, folyamatosan járattam a szemem rajta, edzés után volt, kicsit izzadtan, trikója szorosan ráfeszülve a melleire, rövidnadrágban és fekete edzőcipőben, melyből kikandikált fehér bokazoknija. Tódultak az emlékek, mocorogni kezdett a farkam- hányszor dugtam meg keményen ezt a kiscsajt, hogy imádta a farkamat, és pontosan tudta, hogy milyen lábfétisem van, amit az új barátnőmnek még nem mertem elmondani. Nagyon begerjedtem, és folyamatosan a lábait nézegettem, amit szerintem észre is vett.
– Nincs kedved felugrani a szobámba dumálni kicsit? Fent is átöltözhetsz akár! mondtam neki, eléggé levágós, főleg a folyamatos stíröléssel együtt, de szerencsém volt, kissé elpirulva, de azonnal belement. Bevállalós kis ribanc, mindig is az volt.
Ahogy felértünk a szobába, kibújt a cipőjéből és leült az ágyamra törökülésben. Mellé ültem, dumálni kezdtünk, de ekkor már egy pillanatra se tudtam levenni a szemem a lábáról, fehér bokazoknija a talpán teljesen koszos volt. Észrevette és váratlanul témát váltott:
-Kívánod a lábaimat mi? Még mindig szerelmes vagy beléjük…
Megint ugrott egyet a gyomrom, hogy lebuktam, persze örültem, hogy magától hozta fel a témát, de mire megszólalhattam volna, már az arcomba nyomta a kis talpacskáit és hanyatt döntött velük az ágyon. Mindkét lábát az arcomra tapasztotta és rám parancsolt:
-Gyerünk, szagold és nyalogasd, tudom hogy erről álmodozol még mindig, bárkivel is vagy együtt…
Megnyílt előttem a menyország, nem érdekelt már az új barátnőm és semmi, igaza volt a kis ribancnak, az ő lábai rabszolgája vagyok örökre.
Mélyet szagoltam a koszos zoknijába. Mennyei illata volt, kicsit izzadt és enyhén szagos az edzés után, pont ahogy szeretem. Megpusziltam a koszos talprészt és nagyokat lélegeztem. Meg akartam fogni a lábfejeit és úgy játszani velük, ő azonban rácsapott a kezemre.
-Nem érhetsz hozzájuk, csak azt csinálod amit mondok, világos? ripakodott rám. Most pedig nyalni fogod a koszos zoknimat, gyerünk kezdheted!
Engedelmeskedtem neki, fel-alá húzogatta a lábait a számon, én pedig nyalni kezdtem az izzadt bokazoknit. Majd szétdurrant a farkam, ahogy a finom, puha pamut végigszaladt a nyelvemen.
Térdelj fel!- szólt rám, majd ahogy megtettem, felkapta a földről az egyik edzőcipőjét és azt tolta az orrom elé. –Szagold a cipőmet is, most edzettem benne, tudom hogy szívesebben dugnád ezt, mint az új barátnődet.
Hát mondanom sem kell, annak is isteni illata volt, szinte szétszakadt a farmerem, nagyon örültem, hogy a szabad kezével közben azt kiszabadította. Most már előtte meredezett a kőkemény farkam, a kis ribanc amúgy is pontosan tudta, milyen hatással van rám.
-Húzd le az egyik zoknimat! parancsolta, majd arcon csapott, amikor a kezemmel a lába felé nyúltam érte. „A száddal csináld te kurva” ripakodott rám, és megint az arcomba nyomta a lábait, most a lábujjaival a szám felé. Foggal sikerült lehúznom az egyik kis zoknit, ő pedig kikapta a számból.
-Hol van az a kötél amit tőlem kaptál? Vedd elő azonnal!- gyorsan előktorotam a szekrény aljába elásott cuccok közül, ő pedig kikötözte a kezeimet a fejem fölé, az ágy támlájához.
A levett zoknit ráhúzta a farkamra, izzadt és nyálas de nagyon meleg, friss pamut-anyag ölelt körbe a, nagyon jó érzés volt. A hátamon feküdtem, kikötözve, égbe meredő farkamon a koszos bokazoknijával, ő pedig felállt, és levette a ruháit (bal lábán a zoknit fenn hagyva), majd fölémállt.
-Ezt lefotózom az új ribancodnak, had tudja hol a helye. Azzal belenyomta a csupasz lábujjait a számba. Kicsit fájt és vergődni kezdtem, nem akartam hogy lefotózzon és lebukjak, de nem volt szabadulásom. A szemem előtt küldte el a képeket a barátnőmnek, de megmondom őszintén nem szomorkodtam nagyon, mindig az exemre gondoltam, miközben vele voltam, amolyan pótlék volt. Most pedig a kiscsaj ott állt felettem és teljesen ki voltam szolgáltatva neki, élvezve a pillanatot.
-Most, hogy ezzel megvolnánk, akár folytathatjuk is a játszadozást, mondta, és leült szembe velem. A két lábfejével közrefogta a zokniba húzott farkam, és verni kezdte velük. Nagyon ügyesen csinálta, sokat gyakorolt rajtam már korábban is, imádtam, ha a lábaival veri ki nekem. Szélsebességgel közelítettem az orgazmushoz, de ennél kegyetlenebb volt velem. Soha nem alázott és parancsolgatott így előtte, de nagyon élveztem, és láttam, hogy ő is. Még vadabb lett az elmúlt évben, és ez a szitu az ex-szel őt is eléggé beindította.
-Tele akarod élvezni a koszos zoknimat? kérdezte. -Hát az új barátnőd mit szólna ehhez? Majd kiderül, most megtudta, hogy az én lábaim rabszolgája vagy, és engem kívánsz igazán.
-Megőrülök érted úrnőm- nyögtem, had élvezzek el a lábaidtól.
-Előbb teljesíted még egy parancsomat, mondta, és hasra fordult, zoknis lábfejét ismét a számba nyomva.
-Akármit úrnőm, mondtam, miközben lábfejét puszilgattam.
-Feltérdelt, hátrálva az arcom fölé helyezte a punciját. Láttam, hogy tocsog a nedvességtől, éreztem a rég nem érzett isteni illatát. Ő azonban mást tervezett.
-Ki fogod nyalni a seggemet!- mondta. Nagyon meglepődtem, ilyet még soha nem csináltunk előtte, bár azt régen is élvezte, ha egy ujjam szex közben bedugtam a fenekébe, az análszexről azonban hallani sem akart, a nyalás pedig eddig valahogy nem jött szóba.
-Ha kinyalod a seggemet, cserébe beleélvezhetsz a zoknimba.
-Igenis úrnőm, és mint engedelmes kiskutya, rátapadtam a kiscsaj segglyukára. Csupasz volt, szűk és kicsit izzadt, de egyáltalán nem rossz ízű. Keményen nyalni kezdtem, ahogy csak tudtam, ő pedig hatalmasakat nyögött. Nagyon élvezte a kis kurva.
-Legközelebb ezt is lefotózom a barátnődnek, nyögte gúnyosan és kihívón, miközben még erősebben szorította az arcomhoz a fenekét. –Kár, hogy elküldtem neki azokat a fotókat, örülnék, ha ezzel a szájjal csókolóznál a kis ribancoddal, amivel a seggemet nyalod. Mostantól pedig minden héten tisztára fogod nyalni!
Már káprázott a szemem, alig kaptam levegőt, ahogy az arcomon ült az exem, és nyalatta a segglyukát, miközben a kezével elkezdte verni a farkamat. Egy perc se kellett, megfeszült minden idegszálam és hatalmasat élveztem a kezei között, a farkamra húzott, izzadt koszos fehér bokazoknijába. Akkorát élveztem, hogy át is lőtt kicsit a zoknin és a hasam is olyan lett.
Ekkor szállt le rólam az exem, és nagyon elégedetten vigyorogva nyugtázta, ahogy előtte fekszem kikötözve, farkamon a gecitől tocsogó zoknijával.
-Újra többet kéne találkoznunk, mondta, én pedig nagyonis egyetértettem vele.
Azóta, bár újra nem jöttünk össze, hetente legalább egyszer átjön hozzám szexelni, és vadabbnál vadabb ötletekkel áll elő, minden perverzióját velem akarja kipróbálni és átélni először. Az új csaj persze kidobott a képeket látva, de kit érdekel, megérte!

Pisiszex

Eldöntöttük, hogy kerestünk egy szállodát a közelben. Egy óra az összepakolásra bőven elég lett volna, de volt még egy programpont, amiről Te sem tudtál, mert akkor még csak az én piszkos fantáziámban létezett: ki kellett preparálnom Téged az útra az új ajándékkal. Mikor beestünk a lakásba, megkértelek, hogy két éjszakára való cuccot villámgyorsan pakolj össze, majd menj pisilni, és levetkőzve gyere be a dolgozószobámba.

Pár perc múlva meg is jelentél meztelenül, csak a csinos magassarkú szandálod volt rajtad. Szemmel láthatóan feszélyezett, hogy nem tudod, mi fog most történni. De én még nem árultam el, kicsit tovább feszítettem a húrt… Megkértelek, hogy foglalj helyet a dönthető bőrfotelben, és bízz bennem. Csak az fog történni, ami Neked is kedvedre való. Lábaidat finoman széttártam és a karfára helyeztem, majd térd alatt egy-egy bőr szíjjal szorosan a karfákhoz kötöztem.
Nos – mondtam – a délelőtti négy pingponglabdás próbát a puncidban sikeresen kiálltad, az esti megpróbáltatás azonban még ennél is érdekesebb lesz: tudom, hogy a húgycső izgatása a kedvenced, ezért a meglepetés-öltözék ma estére – és előhúztam a zakóm zsebéből – egy flexibilis húgycső vibrátort. Felcsillant a szemed, majd rögtön össze is szűkült: a vastagságát méregetted. Nyugalom, kedvesem – mondtam – megfelelő tágítás után kapod meg a kis kéjrudat. Felhúztam a gumikesztyűt, óvatosan behelyeztem és rögzítettem a bekent speculumot, majd kinyitottam az előkészített, lefertőtlenített Hegar-sor dobozát, és síkosítás után elkezdtem a “műtétet”. Szívem szerint lassabban csináltam volna, de sajnos az idő sürgetett, így egy-egy szisszenés elhagyta ajkadat, de ettől még élvezted: a fotelbe terített lepedő hamar lucskosra ázott. Arra azonban kínosan ügyeltem, hogy ne élvezz el, addig még hosszú az út, azt ki kell érdemelni. Mikor úgy láttam, hogy már felesleges fájdalom nélkül betolható a vibrátor, bevezettem. Azért, hogy ne csúszhasson ki, pántokkal és ragasztószalaggal szorosan a combjaidhoz rögzítettem. Közöltem, hogy készen vagyunk, eloldoztalak, és kértem, hogy gyakorold egy kicsit a járást.
Igaz, hogy ez egy flexibilis vibrátor volt, mozgás közben azonban feszített, de hát szokni kell… Kértem, hogy próbálj meg néhányszor óvatosan leülni és felállni. Egy kis gyakorlás után – bár még furcsán szögletesek voltak a mozdulataid – ment is. Nagyobb tornára viszont még nem mertél vállalkozni, ezért kérted, hogy segítsek felvenni a bugyit és a szoknyádat. A pólóba bebújni már nem volt akadály, a melltartót hanyagoltad – én egyébként sem kedvelem. Készen is álltunk az indulásra.
Az emeletről lépcsőn lemenni még szokatlan kihívás volt számodra, a fordulókban meg is álltál, hogy valami nedvességet érzel a bugyidban. Vagy a forró puncidból visszafolyó síkosító volt az, vagy pár csepp pisi (talán épp a hólyagodnál lehetett a vibrátor vége? Ki tudja – bár amikor enyhe ellenállásba ütköztem a bevezetéskor, pár millimétert visszahúztam. Viszont az adott szituációban sem leellenőrizni, sem korrigálni nem volt sem időnk, sem lehetőségünk).
Beültünk az autóba. Ez Neked annyira nem volt egyszerű, de azért megoldottad, kicsit hátradöntötted az üléstámlát, hogy csökkentsd a feszítő érzést. Elindultunk. Az enyhe rázkódás az aszfaltfoltokkal javított úton hirtelen újabb nem várt megpróbáltatásoknak tette ki meggyötört húgycsövedet – félénken szóltál, hogy alighanem egy kicsit bepisiltél, és tudtad, hogy ezért büntetés lesz. De nem lett, csak maximumra tekertem az ülésfűtést, hogy száradjon az üléshuzat (persze így elkezdett izzadni a puncid is). Odaadtam az iPhone-omat, hogy közben keress a környéken wellness szállót, és foglaljunk szobát. Gonosz voltam: amint felvették, és elkezdtél beszélni, röviden megnyomtam a zsebemben a vibrátor kapcsolóját. A hatás frenetikus volt: megfeszültél, csípődet csaknem a plafonig toltad és felsikítottál.
Ezt még valahogy kimagyaráztad a beszélgetőpartnerednek azzal, hogy átszaladt előttünk egy kutya, de ezután telefonálásra már nem voltál hajlandó. No mindegy, lesz még ennek böjtje… Ezután én vettem kézbe a dolgokat, és második próbálkozásra sikerült szobát találnunk nem is túl messze egy jó szállodában.
Mikor odaértünk, javasoltam egy kis pancsolást a jacuzziban és a medencében, majd egy kis szaunázást. Ehhez persze ki kellett venni a vibrátorodat, de megnyugtattalak, hogy még vacsora előtt visszakapod…
Így is történt, és soha nem látott megpróbáltatások elé néztél. A vacsora közben a legváratlanabb pillanatokban nyomtam meg a távirányító gombját, hol a svédasztalról történő salátaszedés közben ejtetted el a villát, hol a borospohár járt táncot a kezedben… De mindig csak röviden, az élvezés még tabu volt. Végre felmentünk a szobába, és leszíjazhattalak a franciaágyra. Ezután jó félórás tortúra vette kezdetét: csak addig tartottam nyomva a gombot, amíg majdnem elélveztél, majd szünet következett. Addig én töltöttem egy-egy italt mindkettőnknek (szerencsére a minibár jól fel volt szerelve), majd újra kezdődött a játék. A végén már én is annyira felizgultam, hogy nem engedtem el a gombot addig, míg kínodban-gyönyörödben be nem pisiltél. Mikor kipihented magad, eloldoztalak, hogy most én következem

A lány akit meg kell alázni

Dóra egy szolgalelkű kegyvesztett volt csupán birodalmamban. Vele aztán bármit meg lehetett csinálni. Csak be kellett vezetnem a szado-mazo világába.

Dóra szokás szerint 7-8 perccel a megbeszélt időpont előtt ért a találkozó helyszínére. “A legnagyobb udvariatlanság késni, váratni valakit. Inkább te várj másra” – tanították a szülei. Nem ment rögtön a találkozási pontra, percekig figyelte kissé távolabbról a helyet. Megnyugodva látta, hogy az emberek nem figyelnek a mély beugróra, senki még csak oda se néz. Közben egyre gondolkodott.

– Őrült vagyok, amiért belementem ebbe. Miért kell nekem ilyen hülyeséget csinálnom? Annyian szeretnének velem járni, akiket ismerek egy ideje, és akkor nekem pont ez kell?
Hétköznapi szemmel tényleg fura volt, amit tett. Egy olyan férfival fog találkozni, életében először, aki az apja lehetne: Dóra 25 éves, akit vár, az meg 47. És ez a férfi meg fogja alázni, fájdalmat fog neki okozni, és lehet, hogy cserébe még csak ki sem elégíti. Mindezt pedig azért teheti meg, mert Dóra ebbe előre beleegyezett.

A lány akit meg kell alázni részletei…